Sorkatonaság: változás az EU-ban? Hol akarják újra bevezetni? 

Az elmúlt években az Európát érő biztonsági kihívások, különösen az orosz-ukrán konfliktus, az iszlám terrorizmus fenyegetése és a NATO-val való együttműködés szükségessége újra napirendre hozta a sorkatonai szolgálat kérdését Németországban.

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke nyár elején úgy nyilatkozott, minden uniós tagállamban vissza kellene hozni a kötelező sorkatonai szolgálatot.

Németországban meglepően későn, 2011. július 1-jén felfüggesztették fel a sorkatonai szolgálatot. Ettől kezdve a német hadsereg (Bundeswehr) teljesen önkéntes alapon működik. A döntést az akkori védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg hozta meg, azzal az indokkal, hogy a modern hadviselés és a geopolitikai helyzet már nem indokolja a kötelező katonai szolgálat fenntartását.

Mára fordult a kocka, Boris Pistorius védelmi miniszter már tavasszal  arra utasította a tervezőket, hogy  április közepéig mutassanak be különböző modelleket a sorozásra, ezeket nyárig akarja elemezni és meghozni a döntést. A sorkatonai rendszer visszaállításának kérdése ugyanakkor politikailag megosztó téma Németországban.

A konzervatívabb politikai erők, például a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyes tagjai támogatják a visszaállítást, míg a progresszívebb pártok, mint például a Zöldek és a Szociáldemokrata Párt (SPD), inkább az önkéntes szolgálat mellett érvelnek.

De terjed-e addig a háborús láz, hogy újra belepofozzák a mundérba a jórészt békeidőben szocializálódott sorköteleseket? Nem kizárt, hiszen világszerte, sőt még az Európai Unión belül sem ritka, hogy egy ország - különböző okokból - él azon jogával, hogy bizonyos körülmények között katonai szolgálatra hívhatja be a fiatalokat, kötelező jelleggel.

Ahol el sem engedték a sorozást

Dacára annak, hogy a professzionális haderő Európa-szerte elterjedt, ezzel nem járt mindenhol kéz a kézben, hogy megszűnik a sorozás. Jelenleg a tagállamok egyharmadában, kilenc országban van érvényben a kötelező katonai szolgálat valamilyen formában, ezek Ciprus, Görögország, Ausztria, Litvánia, Lettország, Észtország, Finnország, Svédország valamint Dánia.

Néhány példát említve: Görögországban minden 19 és 45 év közötti férfi köteles 9 hónapos katonai szolgálatot teljesíteni. A szolgálat alól mentesülhetnek azok, akik egészségügyi problémákkal küzdenek vagy speciális családi körülményeik vannak. Finnországban minden 18 és 60 év közötti férfi köteles katonai szolgálatot teljesíteni, amely 6-12 hónapig tart. Alternatív szolgálati lehetőségek is elérhetők.

Norvégiában mindkét nem számára kötelező a katonai szolgálat. A 19-44 éves fiataloknak 12 hónapig kell szolgálniuk.

Van, ahol már visszahozták

Korántsem példa nélküli, hogy ahol egyszer már eltörölték, később újra bevezették a sorozást. Ilyen például Lettország, ahol 16 év szünet után tavaly élesztették újra, azóta a balti országban minden 18 és 27 év közötti férfinak kötelező bevonulni 11 hónapra, ezt önkéntes alapon a nők is vállalhatják. 

Svédország 2010-ben felfüggesztette a sorkatonai rendszert, de 2017-ben újra bevezette, mivel a biztonsági helyzet megváltozása és a NATO-val való együttműködés szükségessé tette a hadsereg megerősítését. A szolgálat most mindkét nemre vonatkozik, és évente körülbelül 4-5 ezer fiatalt soroznak be. így egyedüliként az EU-ban a nőknek és a férfiaknak egyaránt kötelező teljesíteni a sorkatonai szolgálatot.

Litvánia 2008-ban szüntette meg a sorkatonai rendszert, de 2015-ben ismét bevezette azt az orosz fenyegetés növekedése miatt. A 19-26 éves litván férfiak 9 hónapos katonai szolgálatot teljesítenek.

Így soroznak világszerte

Globálisan vizsgálva bőven akadnak olyan országok, ahol történelmi okokból kifolyólag fel sem merült a kérdés, hogy el lehetne engedni a sorozást. Dél-Koreában a férfiaknak 18 hónapos katonai szolgálatot kell teljesíteniük, általában 18 és 28 éves kor között. Az északi szomszédja által folyamatosan frenyegetett ország geopolitikai helyzete miatt különösen fontos az erős hadsereg fenntartása. 

Izraelben mindkét nem számára kötelező a katonai szolgálat. A férfiaknak 32 hónapig, a nőknek pedig 24 hónapig kell szolgálniuk.  Érdekesség, hogy a hasonló fenyegetettséggel nem küzdő Törökországban is minden 20 és 41 év közötti férfinak kötelező 6-12 hónapos katonai szolgálatot teljesítenie, kivéve ha bizonyos feltételeknek megfelelnek és mentesítést kapnak.

A legkeménmyebb e tekintetben alighanem Észak-Korea, ahol az egyik legszigorúbb sorkatonai rendszer van érvényben: a férfiaknak 10 évig, a nőknek pedig 7 évig kell szolgálniuk.

A nagyhatalmak többsége nem erőlteti a sorozást

Az Egyesült Államokban a sorkatonai rendszer története hosszú és változatos, de jelenleg az ország hadserege teljes mértékben önkéntes alapon működik. Az ország történetében először a polgárháború alatt vezették be a sorkatonai szolgálatot (1863), majd az első világháború idején ismét alkalmazták. A második világháború idején, 1940-ben bevezették az első békeidőben alkalmazott sorkatonai rendszert. Ez a rendszer a hidegháború alatt is fennmaradt, és jelentős számú amerikai férfi szolgált a hadseregben.

A vietnámi háború alatt a sorkatonai rendszer rendkívül vitatottá vált. A háborúellenes mozgalmak és a sorozás elől menekülők nagy száma miatt a sorkatonai rendszer elvesztette társadalmi támogatottságát. Ennek következtében 1973-ban Richard Nixon elnök felfüggesztette a kötelező katonai szolgálatot, és az USA hadserege önkéntes alapúvá vált. 

Kínában formálisan van sorkatonai rendszer, de a gyakorlatban a hadsereg nagyrészt önkéntes alapon működik. A kínai alkotmány szerint minden 18 és 22 év közötti férfi és nő köteles katonai szolgálatot teljesíteni. A szolgálat időtartama 2 év.

Gyakorlatban azonban sokan mentesülnek a szolgálat alól különböző okok miatt, például oktatási vagy családi körülményekre hivatkozva. Az ország hatalmas népessége miatt nincs szükség a teljes korosztály besorozására.

A kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) toborzási rendszere ezért valójában önkéntes alapú, és a katonai pálya iránt érdeklődő fiatalok jelentkezhetnek szolgálatra. A PLA rendkívül magas követelményeket támaszt a jelentkezőkkel szemben, és szigorú kiképzési programokat folytat.

Oroszországban a sorkatonai szolgálat hosszú múltra tekint vissza, és napjainkban is aktív részét képezi a nemzetvédelmi rendszernek. Az orosz alkotmány szerint minden 18 és 27 év közötti férfi köteles katonai szolgálatot teljesíteni.

A szolgálat időtartama 12 hónap.

Az orosz hadsereg évente két toborzási hullámot tart, tavasszal és ősszel. A katonák alapkiképzésen vesznek részt, amely során különböző katonai készségeket sajátítanak el.

Indiában nincs kötelező sorkatonai szolgálat, de a kérdés időnként felmerül a politikai és társadalmi viták során. Az indiai hadsereg teljes mértékben önkéntes alapú.

A szolgálatba lépéshez jelentkezni kell, és az állampolgárok különböző ágazatokban szolgálhatnak, például a szárazföldi erők, a légierő vagy a haditengerészet kötelékében.