Szűkülőben a menekültek támogatásai az EU-ban, megszűnik a külön bánásmód az ukránokkal
Globál
Több uniós országban is megjelentek a támogatások módosítására irányuló intézkedések az elmúlt időszakban. Egyre erősebb hangsúly helyeződik a munkaerőpiaci integrációra és az önfenntartás ösztönzésére. A tendencia hátterében a növekvő finanszírozási terhek állnak, melyek komoly kihívást jelentenek az európai költségvetések számára.
A 2022-es orosz-ukrán háború kitörése óta összesen több mint 4,3 millió ukrán állampolgár vette igénybe az EU-ban az ideiglenes védelmet. Az Európai Unióban jelenleg is több millió ukrán állampolgár részesül ideiglenes védelemben, amely munkavállalási, egészségügyi, oktatási és lakhatási jogosultságokat biztosít számukra. Az elmúlt időszakban azonban több országban is megjelentek a támogatási rendszerek módosítására irányuló intézkedések.
Több tagállam szigorította vagy időben korlátozta a lakhatási támogatásokat, míg egyes országok a pénzbeli juttatásokat fokozatosan munkavállaláshoz vagy integrációs feltételekhez kötik. Egyre erősebb hangsúly helyeződik a munkaerőpiaci integrációra és az önfenntartás ösztönzésére is, mert a hosszú távú finanszírozási terhek növekvő kihívást jelentenek az európai költségvetések számára.
Németország megszüntette a külön bánásmódot az ukrán menekültekkel szemben, így a magasabb segélyt is, és az új támogatási forma inkább közelít a más államokból ide érkező menekültek által igénybe vehető szubvenciókhoz. Lengyelország több támogatási elem feltételeit módosította, Írország pedig csökkentette az újonnan érkezők számára biztosított lakhatási támogatások egy részét. Az európai menekültpolitika fókusza fokozatosan a sürgősségi humanitárius segítségnyújtásról a hosszabb távú integrációs és fenntarthatósági szempontok felé tolódik.
A teljes elemzés itt olvasható.
