108 ezer felvételiző izgulhat, ma közlik a ponthatárokat - így áll a felsőoktatásunk nemzetközi összehasonlításban

Hírek2018. júl 25.Növekedés.hu

Az idei egyetemi ponthatárokat július 25-én hozzák nyilvánosságra, közel 108 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe: jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a 2018-as felsőoktatási ranglistát, míg a karok rangsorában az ELTE bölcsészkara érte el a legjobb eredményt. A régiótól és az uniós szinttől még mindig elmarad a magyar felsőfokú végzettségűek aránya, mutatjuk, mi áll a háttérben.  A felsőoktatási rangsor készítői számos szempontot figyelembe vettek idén is: az első helyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát, a középiskolai tanulmányi versenyen helyezettek számát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók számát, valamint az akadémikus oktatók arányát. A rangsor a következő:

  1. Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE)
  2. Szegedi Tudományegyetem (SZTE)
  3. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE)
  4. Semmelweis Orvostudományi Tudományegyetem (SOTE)
  5. Debreceni Tudományegyetem (DTE)
  6. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
  7. Pécsi Tudományegyetem (PTE)
  8. Pannon Egyetem (PE)
  9. Budapesti Corvinus Egyetem (BCE)
  10. Károli Gáspár Református Egyetem (KRE)
  11. Miskolci Tudományegyetem (ME)

 

A fenti ábrán látható, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve Magyarország lemaradásban van. A jegybank műhelymunkája szerint
a magyar egyetemek nemzetközi elismertségének növekedéséhez a következő szükséges:
  • A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya haladja meg az EU átlagot a 25-34 korosztályba
  • A reál területeken végzettek aránya haladja meg a V3 országot átlagát a 20-29 korosztályba
  • Az egyetemek és a vállalatok közötti kapcsolat erősítése
  • A piaci igények és magántőke becsatornázása az oktatásba
  • Fokozottabb verseny az intézmények között
  • Kettős diploma programok támogatás
  • Angol nyelvű publikációk támogatása 

Hogy állunk most nemzetközi szinten?

A londoni Quacquarelli Symonds júniusban publikált listáján a Szegedi Tudományegyetem került fel a legjobb helyre (501-550.hely), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (651-700. hely), a Debreceni Egyetem (651-700. hely), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (751-800. hely), a Pécsi Tudományegyetem (751-800. hely) és a Budapesti Corvinus Egyetem (801-1000. hely). A brit cég hat szempont - a hallgatók aránya, a külföldi hallgatók és oktatók száma, a munkaadók véleménye, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága és az akadémiai szféra megítélése - alapján készíti el felsőoktatási rangsorát 2004 óta. A globális rangsorban 84 ország 959 felsőoktatási intézményét értékelték.

Min kellene változtatni?

A felsőoktatási színvonal javítása, a diplomások számának emelése, a hazai egyetemek nemzetközi elismertségének növelése, a nyelvvizsgával rendelkezők számának növelése és a reálterületek erősítése tartozik a fő feladatok közé. Ehhez
az oktatásra fordított állami források emelése is szükséges: a GDP-hez mért jelenlegi 0,8 százalékról 1,3 százalékra, ami az uniós szintet jelenti.
Ez a pluszforrás a következő területeket erősítené:
  • A felsőoktatás beiskolázási bázisának szélesítése
  • Kollégiumi férőhelyek számának növelése
  • Tanulmányi és szociális ösztöndíj-rendszerek bővítése
  • Külföldi részképzési lehetőségek növelése
  • A tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjrendszer erősítése
  • Az oktatói pálya vonzóbbá tétele
  • A felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának és felszereltségének fejlesztése
  • Kötelező természettudományos érettségi
  • Természettudományos tárgyak oktatási színvonalának növelése a közoktatásban
  • Lemorzsolódás csökkentése az egyetemi képzéseken, gyakorlatiasabb tantervekkel, duális képzéssel