108 ezer felvételiző izgulhat, ma közlik a ponthatárokat - így áll a felsőoktatásunk nemzetközi összehasonlításban
HírekAz idei egyetemi ponthatárokat július 25-én hozzák nyilvánosságra, közel 108 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe: jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a 2018-as felsőoktatási ranglistát, míg a karok rangsorában az ELTE bölcsészkara érte el a legjobb eredményt. A régiótól és az uniós szinttől még mindig elmarad a magyar felsőfokú végzettségűek aránya, mutatjuk, mi áll a háttérben. A felsőoktatási rangsor készítői számos szempontot figyelembe vettek idén is: az első helyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát, a középiskolai tanulmányi versenyen helyezettek számát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók számát, valamint az akadémikus oktatók arányát. A rangsor a következő:
- Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE)
- Szegedi Tudományegyetem (SZTE)
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE)
- Semmelweis Orvostudományi Tudományegyetem (SOTE)
- Debreceni Tudományegyetem (DTE)
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
- Pécsi Tudományegyetem (PTE)
- Pannon Egyetem (PE)
- Budapesti Corvinus Egyetem (BCE)
- Károli Gáspár Református Egyetem (KRE)
- Miskolci Tudományegyetem (ME)
A fenti ábrán látható, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve Magyarország lemaradásban van. A jegybank műhelymunkája szerint
a magyar egyetemek nemzetközi elismertségének növekedéséhez a következő szükséges:
- A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya haladja meg az EU átlagot a 25-34 korosztályba
- A reál területeken végzettek aránya haladja meg a V3 országot átlagát a 20-29 korosztályba
- Az egyetemek és a vállalatok közötti kapcsolat erősítése
- A piaci igények és magántőke becsatornázása az oktatásba
- Fokozottabb verseny az intézmények között
- Kettős diploma programok támogatás
- Angol nyelvű publikációk támogatása
Hogy állunk most nemzetközi szinten?
A londoni Quacquarelli Symonds júniusban publikált listáján a Szegedi Tudományegyetem került fel a legjobb helyre (501-550.hely), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (651-700. hely), a Debreceni Egyetem (651-700. hely), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (751-800. hely), a Pécsi Tudományegyetem (751-800. hely) és a Budapesti Corvinus Egyetem (801-1000. hely). A brit cég hat szempont - a hallgatók aránya, a külföldi hallgatók és oktatók száma, a munkaadók véleménye, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága és az akadémiai szféra megítélése - alapján készíti el felsőoktatási rangsorát 2004 óta. A globális rangsorban 84 ország 959 felsőoktatási intézményét értékelték.Min kellene változtatni?
A felsőoktatási színvonal javítása, a diplomások számának emelése, a hazai egyetemek nemzetközi elismertségének növelése, a nyelvvizsgával rendelkezők számának növelése és a reálterületek erősítése tartozik a fő feladatok közé. Ehhezaz oktatásra fordított állami források emelése is szükséges: a GDP-hez mért jelenlegi 0,8 százalékról 1,3 százalékra, ami az uniós szintet jelenti.Ez a pluszforrás a következő területeket erősítené:
- A felsőoktatás beiskolázási bázisának szélesítése
- Kollégiumi férőhelyek számának növelése
- Tanulmányi és szociális ösztöndíj-rendszerek bővítése
- Külföldi részképzési lehetőségek növelése
- A tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjrendszer erősítése
- Az oktatói pálya vonzóbbá tétele
- A felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának és felszereltségének fejlesztése
- Kötelező természettudományos érettségi
- Természettudományos tárgyak oktatási színvonalának növelése a közoktatásban
- Lemorzsolódás csökkentése az egyetemi képzéseken, gyakorlatiasabb tantervekkel, duális képzéssel
