2019-2020-ban pénzeső esik Magyarországra
HírekElsősorban az uniós fejlesztések utólagos kifizetései miatt, a 2019-2020-as időszakot szokatlan pénzbőség jellemzi majd Magyarországon. 2019-2020 során egy kimagaslóan szerencsés pénzügyi időszak jöhet a magyar gazdaságban. Miről is van szó? 2017 és 2018 magyar szempontból intenzív időszak volt az uniós források felhasználásában. Magyarország kormánya azt a stratégiát választotta, hogy a 2014 és 2020 között uniós programból ezekben az években, a még lehívható forrásokat minél hamarabb megpróbálta a gazdaság, a GDP-növekedés szolgálatába állítani. A 2014 és 2020 közötti teljes uniós ciklusban Magyarország nagyjából 9500 milliárd forintra jogosult, ebből eddig 31 százalékot tudott lehívni. Valójában azonban már a teljes összegre kiírta a pályázatokat, ami azt jelenti, hogy
a következő években (a kifizetések nem zárulnak le 2020-ban, vannak utólagos elemek) a források 69 százalékára számíthatunk, vagyis mintegy 6500 milliárd forintra.
2017 és 2018 ugyanis magyar szempontból intenzív időszak volt az uniós források felhasználásában. Fennállt az a veszély, hogy a 2018-as büdzsét szétveri az, hogy ebben a nagy projektdömpingben a kormányzati előfinanszírozások miatt nagy lesz a magyar hiány, de végül szerencsére decemberben már ömlött be az uniós forrás, az év egészét nézve a kormány csak 456 milliárddal fizetett ki többet, mint amennyi befolyt (1430 milliárd jött be, 1886 milliárdot fizetett ki a kormány).
A sok uniós program 2017 és 2018 között valóságos projektdömpinget jelentett, amelyet nem volt könnyű a hazai vállalkozásoknak, bankoknak és a magyar kormánynak megfinanszíroznia, megelőlegeznie.
Szerencsére a sok szempontból kedvező környezetben (likviditásbőség, alacsony kamatok) ez azért viszonylag könnyen sikerült, nem romlottak le a makroszámaink, nem szállt el az infláció, nem ugrott meg az adósság. Ebben az is közrejátszott, hogy jelentős olykor a csúszás, 2018-ban még folyt be a pénz a 2007-2013 közötti projektek elszámolásából is.
2019 és 2020 első fele most éppen ellentétes lesz, nagyon sok uniós forrás most folyik majd be, úgyis lehet fogalmazni, hogy egyfajta pénzcunami érkezik.
Ha a még be nem folyt 6500 milliárdot három évre osztanánk el, akkor évente 2166 milliárd, ha négy évre, akkor évente 1625 milliárd forint folyna be, minkét összeg magasabb, mint a 2018-as érték.
Ebben az időszakban az állam szempontjából az lesz különösen kedvező, hogy miközben a növekedés, vagy az infláció sem lesz rossz (4, illetve 3 százalék körüli érték lehet(, de nem is lesz kiugróan jó, addig valójában pénzből sok lesz. Szakszerűen azt mondhatjuk, hogy a cash-flow kimutatások, vagy a pénzforgalmi szemlélet nagyon pozitív számokat fog mutatni,
Ez a másfél év ezért nagymértékben felhasználható lesz a magyar adóssághelyzet javítására. Hogy ennek jelentőségét megértsük, nézzük meg a tavalyi évet és a következőket egymás mellett!
2018 erős év volt, 4,6 százalékos növekedés és csak 2,4 százalékos hiány, vagyis volt lehetőség az adósságszint csökkentésére. De mégis, a tavalyi évben, vagyis ebben a nagyon erős gazdasági évben, az adósságot 73,3 százalékos GDP-arányos szintről, 71 százalékra (azaz 2,3 százalékkal) csökkentettük, Pedig a magasabb GDP a nagyobb nevező miatt sokat segített.
Nos, 2022-re a kormányzat már reálisnak érzi azt, hogy 60 százalék alá apadjon a GDP-arányos adósság, vagyis évente 2,5-3 százalékkal is apadhat ez a mutató. Ez a merész jóslat alapvetően a következő másfél éven múlik.
De hogyan? Gondoljunk csak bele a legjobb forgatókönyvekbe! Egy olyan évben, amikor ömlik az uniós forrás Magyarországra, az államnak nem nagyon kell kívülről finanszíroznia magát, gyakorlatilag már be is jelentette a pénzügyminiszter és az ÁKK-vezér, hogy a hazai állampapír-kibocsátások mellett devizakötvényeket nem is kíván eladni.
Ez a jó pénzügyi helyzet a jövőben öngerjesztően még pozitívabb lehet. Ha nem kell devizakötvényt kibocsátani (vagyis nincs új kínálat), de a külföldi befektetők továbbra is megbecsülik a magyar kötvényeket (vagyis marad kereslet), akkor a kereslet-kínálat, vagyis a piac törvényei alapján az ár emelkedni fog. Ez a kötvények esetében azt jelenti, hogy a kamatszint még lejjebb csúszhat. Kevesebb megy el kamatra, több marad adósság-csökkentésre.
Ráadásul, ha a fenti gondolatmenetnek megfelelően alakulnak a folyamatok, akkor a hitelminősítésünk is végre javulhat, ez is mindig kamatszint-eséshez szokott vezetni.
Vagyis, ha a pénzbőség időszakában nem zavar be semmi külföldi krízis (sajnos azért ez sem kizárt, jöhet kínai, olasz, vagy éppen brit eredetű hullám), vagy bármilyen más eredetű befektetői elbizonytalanodás, akkor öngerjesztő módon a magyar egyenleg még jobban javul (vagyis még kevesebbet kell kamatra költenünk, még többet lehet tőketörlesztésre).