Fizetni kell majd a pénz tárolásáért? Svájc ismét negatív kamatot vezetne be
HírekA Svájci Nemzeti Bank 0 százalék alá is csökkentheti az alapkamatot – nyilatkozta az igazgatótanács elnöke. A drasztikus lépés nem példátlan, Svájc már korábban is évekig negatív kamattal küzdött a frank felértékelődése ellen. A bizonytalan globális környezetben menedékvalutaként sokan fordulnak a frankhoz.
A jegybank élne a negatív kamatlábak eszközével, ha a középtávú árstabilitás veszélybe kerülne, és „nem haboznának újból bevezetni a negatív kamatlábakat– mondta a Handelszeitung nevű svájci lapnak adott interjúban Martin Schlegel a svájci jegybank igazgatótanácsának elnöke. Miközben a globális gazdaságot infláció és kamatemelések jellemzik, Svájc – épp a nemzetközi geopolitikai és energiaellátási kockázatok növekedése miatt – nulla százalékos alapkamattal és szükség esetén negatív kamatlábbal küzd a menedékeszközként tekintett frank túlzott erősödése ellen.
Nem először történne ilyen
A svájci jegybank történelmileg azért alkalmazott, és szükség esetén a jövőben is alkalmazna negatív alapkamatot, mert Svájc gazdasági sajátosságai – különösen a menedékvaluta-jellegéből adódó tőkebeáramlás – miatt ez egy rendkívül hatékony védekező eszköz.
Negatív kamat esetén Svájcban tartott pénzre a bankok kamatot számítanak fel, vagyis fizetni kell a pénz parkoltatásáért,ami elriasztja a spekulánsokat. Ezzel csökken a frank iránti hirtelen, spekulatív kereslet, és mérséklődik az árfolyamnyomás.
A negatív kamatra azért is lehet szükség, mert az erős frank kifejezetten káros az exportnak, amire Svájc kis, nyitott, exportvezérelt gazdaságként támaszkodik olyan globális óriásokkal, mint a gyógyszeripar, a gépgyártás vagy az óraipar. A negatív kamat segít gyengébben tartani a frankot, versenyképesen tartva a svájci cégeket.
Másrészt a negatív kamat monetáris ösztönzőként hat: arra bátorítja a bankokat, hogy ne parkolják a pénzüket tétlenül a jegybankban, hanem inkább hitelezzék ki a gazdaságba, ezzel fenntartva a gazdasági aktivitást és az inflációs célt.
Pajzs a túlerősödés ellen
Svájcnak a negatív alapkamat lehetősége mindig is egyfajta pajzsot jelentett a frank túlzott erősödése ellen. Bár a lakosság és a bankok számára ez kényelmetlen, hiszen a megtakarítások értéktelenedhetnek, és a bankoknak is fizetniük kell a jegybanki betétek után, a jegybank számára kulcsfontosságú eszköz volt abban, hogy megvédje az ország exportfüggő gazdaságát a túlzott felértékelődés káros hatásaitól.
A második negyedévi növekedés a vártnál jobb lett, amit főként a gyógyszer- és vegyipar hajtott, de a szélesebb alapú gazdasági teljesítmény is pozitív képet mutat. A magas globális energiaárak és a geopolitikai bizonytalanságok ugyanakkor bizonytalanná teszik a nemzetközi és a svájci növekedést - értékelt az interjúban Schlegel.
Az októberi 1,5%-os inflációs adat meghaladta a várakozásokat, amit főként az üzemanyagok, a fűtőolaj, az élelmiszerek és a ruházat árnövekedése hajtott. Egyelőre nem láthatók jelentős másodlagos ár- vagy béremelkedési hatások, de az SNB szorosan figyeli a helyzetet, és ha a árstabilitás veszélybe kerül, késlekedés nélkül szigorít.
Kiemelte, hogy Svájc saját adósságfék-rendszerét sikeres modellnek tartja, amely hozzájárult a mai stabilitáshoz. A svájci és nemzetközi kamatok közötti nagy eltérés mérsékli a frankra nehezedő felértékelődési nyomást.
A jegybank felkészült a devizapiaci beavatkozásokra.
Mint mondta, az SNB nem habozna visszatérni a negatív kamatokhoz, ha a középtávú árstabilitás megkövetelné. A korábbi (2015–2022 közötti) tapasztalatok igazolták annak hatékonyságát a frank felértékelődésének fékezésében. Az ingatlanpiaci kockázatokat továbbra is magasnak értékeli a jegybank, az árak nehezen magyarázhatók a fundamentumokkal.
Mely országokban volt már negatív alapkamat?
Az elmúlt 20 évben több országban is alkalmaztak negatív jegybanki kamatot. A gyakorlat a 2008-as pénzügyi válságot követően terjedt el, elsősorban az egyes devizák túlzott erősödésének megakadályozása érdekében.
Svédország: 2009 júliusában a jegybank először az egynapos betéti kamatot vitte negatív tartományba, majd 2015 februárjában az irányadó repo kamat is negatív lett. A negatív kamatpolitikát 2019-ben fejezték be.
Dánia: 2012 júliusában vezette be a negatív kamatot, hogy megakadályozza a dán korona túlzott erősödését.
Euróövezet: Az Európai Központi Bank 2014 júniusában csökkentette először nulla alá a betéti kamatot. A mélypont 2022 szeptemberében következett be, mínusz 0,5 százalékkal.
Japán: 2016 januárjában vezette be a mínusz 0,1 százalékos kamatot a jegybanki számlaegyenlegek egy részé