Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

Kártyavárként omlott össze Trump kampánya a csillagászati gázolajár és a magas kamatok miatt

Hírek33 perceBalogh Zsuzsanna

Donald Trump elnök már nem is ígérgeti, hogy a november 3-i választások előtt előrelépést tudna elérni Iránnal, amit elismert az ENSZ-ben mondott beszédében is. Külpolitikájának - az iráni helyzet kezelésének - elfogadottsága 26 százalékra zuhant. A kampánya lényegében összeomlott a magas gázolajár, és a drága jelzálog-kamatok miatt.

A legfrissebb országos közvélemény-kutatások alapján a félidős választások előtt a Demokraták határozott, 5–8 százalékpontos előnnyel vezetnek a Republikánusokkal szemben a kongresszusi választásokon.

A demokrata szavazók ráadásul jóval motiváltabbak, 67%-uk jelezte, hogy várja a szavazást, szemben a republikánusok 59%-ával.Míg a Képviselőházban a Demokraták országszerte stabilan vezetnek, a Szenátusért folyó küzdelem jóval szorosabb, mivel a 2026-ban megújuló szenátusi székek jelentős része alapvetően republikánus beállítottságú államokhoz tartozik.Az infláció, az üzemanyag árak emelkedése és a megélhetési költségek drágulása is a demokratáknak kedvez, annak ellenére, hogy Donald Trump elnök folyamatosan a gázolaj árának drasztikus csökkenését ígéri, amint megnyerik az iráni háborút.

Az elnök politikájának megítélése mélypontra került, a szavazók 59 százaléka nem helyesli 38,7 százalék egyetért Trump intézkedéseivel, az elnök személyének megítélése csak a megkérdezettek 29 százalékánál pozitív, az iráni háború kezelését csak 26 százalék helyesli.

Mivel Trump elfogadottsága és a Republikánusok népszerűsége között nagy a különbség, a választások legfőbb kérdése, hogy Trumpra, vagy a Republikánus Pártra szavaznak majd.

A 30 éves jelzáloghitelek kamata megközelítette a 7 százalékot, ami Donald Trump második elnöki ciklusának legmagasabb értéke – hívja fel a figyelmet a Politico. 

Az Irán elleni háború miatt megnövekedett energiaárak, a vámok okozta gazdasági bizonytalanság, valamint a Federal Reserve (Fed) három év óta első kamatemelése mind drágították a hiteleket.

A Fed független központi bankként nem engedett Trump nyomásának: miközben az elnök a kamatok vágását követelte tőle a hitelek olcsóbbá tétele érdekében, a Fed a tovább gyűrűző inflációtól tartva inkább emelte az alapkamatot 3 év után először, ami közvetlenül drágítja a jelzáloghiteleket is.

Másrészt az új lakhatási törvény főként a lakásépítések ösztönzésére fókuszál, ám ennek hatása csak hónapok vagy évek múlva lesz érezhető, miközben a választókat a jelenlegi magas árak foglalkoztatják: egy felmérés szerint a választók 79%-a számára kiemelten fontos a lakhatás ára.

A republikánusok a megromlott gazdasági helyzetért és az inflációért a korábbi Biden-adminisztrációt teszik felelőssé, hangsúlyozva, hogy a demokraták éveken át elmulasztották a reformokat. Trump korábbi ígérete, mely szerint 2%-ra csökkenti a jelzálogkamatokat, egyre távolabbinak tűnik, ami a bizonytalan szavazók elvesztését kockáztatja.

A demokraták ugyanakkor azzal érvelnek, hogy az áremelkedések közvetlenül Trump politikájának – köztük az iráni konfliktusnak és a vámoknak – a következményei. A lakhatási válság ütőkártyáját különösen a kulcsfontosságú csatatér-államokban (pl. Arizona, Texas) tervezik kijátszani a választásokon.

Mekkorát fog bukni Trump?

Elemzők szerint a jelzálogkamatok érdemi csökkenése nem várható a novemberi választások előtt, hacsak nem sikerül gyorsan rendezni a Közel-Keleti konfliktust és megnyitni a Hormuzi-szorost az energiaárak mérséklése érdekében.

Mind a 435 képviselői helyről dönteni kell, mivel a képviselőket csak 2 évre választják meg.

A 100 szenátori hely nagyjából egyharmadáról szavaznak, mivel a szenátorok mandátuma 6 évre szól, de kétévente harmadolva megújul, és 39 kormányzói tisztség sorsa is eldől.

Ha az elnök pártja elveszíti a többséget a Képviselőházban vagy a Szenátusban, a törvényhozás megbénulhat, mivel a demokraták blokkolhatják a törvényjavaslatokat és a költségvetését. A 2018-as félidős választások után a Demokrata Párt többséget szerzett a Képviselőházban, amely kétszer is felelősségre vonási eljárást indított Trump ellen. Joe Biden, Barack Obama és George W.Bush is éveken át ellenzéki Kongresszussal dolgoztak együtt, ami kompromisszumkötési kényszer. Kérdés, ez mennyire megy majd Trumpnak.Ha a Képviselőház ellenzéki többségű, megvonhatja a forrásokat az elnök kiemelt projektjeire (például a határkerítés építésére, egyes szövetségi programokra vagy külföldi segélyekre).

Ha a Képviselőház megtagadja a költségvetés vagy az átmeneti finanszírozási törvények elfogadását, a szövetségi kormányzat működése leállhat, amíg az elnök nem köt kompromisszumot.Ahhoz, hogy egy javaslatból szövetségi törvény legyen, a Képviselőháznak és a Szenátusnak is pontosan ugyanazt a szöveget kell megszavaznia.Ezért bármilyen elnöki kezdeményezést - legyen az adócsökkentés, egészségügyi reform vagy szigorúbb migrációs törvény - a Képviselőház egyszerű többséggel leszavazhat vagy napirendre sem tűz.

Ha a Képviselőház és a Szenátus olyan törvényt fogad el, amit az elnök nem támogat, az elnök kénytelen vétót emelnia, mit a Kongresszus kétharmaddal felülírhat.

Beidézheti a kormányzat tisztségviselőit, kötelezheti az elnöki adminisztrációt bizalmas dokumentumok vagy adóbevallások átadására.

Kellemetlen vizsgálatokat indíthat az elnök vagy kormányának döntései, összeférhetetlenségei vagy politikai lépései ügyében, ami nagy politikai és média-nyomást gyakorol a Fehér Házra.

Az alkotmány alapján a Képviselőháznak kizárólagos joga van arra, hogy alkotmányos felelősségre vonási eljárást indítson az elnök ellen.Ha a Képviselőház egyszerű többséggel megszavazza az úgynevezett vádpontokat, az elnök ellen hivatalosan is megindul az eljárás.

Ugyan az elnök felmentéséről vagy elmozdításáról a Szenátus dönt 2/3-os többséggel, az impeachment önmagában is súlyos politikai csapás, ahogy az Trump első ciklusában kétszer is megtörtént: hatalommal való visszaélés, és lázadásra való felbujtás miatt, mindkét esetben a Szenátus mentette meg.

A Képviselőház hatásköre sem korlátlan, az alábbiakat önmagában nem blokkolhatja:

  • Elnöki rendeletek: az elnök a meglévő törvények keretein belül rendeletekkel kormányozhat, bár ezeket a bíróságok felülbírálhatják, vagy a Képviselőház megvonhatja a végrehajtásukhoz szükséges pénzt.
  • Bírói és miniszteri kinevezések: A szövetségi bírák (pl. Legfelsőbb Bíróság) és a kabinettagok jóváhagyása kizárólag a Szenátus hatásköre, ebben a Képviselőháznak nincs beleszólása.
  • Nemzetközi egyezmények: A nemzetközi szerződések ratifikálása szintén a Szenátus feladata.