A 2024-es párizsi olimpia egy téren az élen szerepelt

Az extrém meleg időjárás miatt a 2024-es olimpia szervezői számos versenyszámot a korai órákra hoztak előre, óvva ezzel a sportolókat. A klíma nem először szól bele a játékok lebonyolításába, a 2021-es tokiói olimpia során is a maratont a Hokkaidó szigeten található Szapporo városba helyezték át, amely mintegy 800 kilométerrel északabbra helyezkedik el a fővárostól - írja az Oeconomus.

A környezetváltozás következtében egyre több célkitűzést határoznak meg, amelyek segítségével mérsékelhetőek a káros természeti hatások.

A környezetvédelmi megfontolások trendje 2012-ben érte el az olimpiát is, a londoni nyári játékok volt az első, ahol a fenntarthatóságot kiemelt szempontként kezelték a szervezők. Ennek keretében például az eseménysorozat alatt felhasznált víz 40 százaléka újrahasznosított esővíz volt. Négy évvel később, a Rio de Janeiró-i olimpiát a természet konzerválása és a korábban lepusztított környezet helyreállítása mentén szervezték meg.

Fenntarthatósági vállalások és intézkedések a párizsi olimpiai játékok alatt

• Az idei nyári olimpia karbonlábnyomát a 2012-es és a 2016-os  játékok átlagos szintjének felében maximalizálták. Az üvegházhatású-gázok kibocsátásának megfelezésével a párizsi olimpia során mintegy 1,75 millió tonnával kevesebb szén-dioxid jut a Föld légkörébe, mint a londoni és Rio de Janeiró-i játékok alatt átlagosan.
• Minél kevesebb új sportpálya építése, meglévőek korszerűsítése és kibérlése. A játékok megrendezéséhez szükséges helyszínek 95 százaléka már vagy rendelkezésre állt, vagy pedig csak átmeneti, könnyen elbontható elemekből épült fel. A fennmaradó hiányosságokat környezetbarát nyersanyagokból és építészeti eljárásokkal pótolták. A lehetőségekhez mérten minél több versenyszámot a szabadban tartottak meg. Erre egészen jó példa a Szajna folyó három eseményen való hasznosítása. Az összesen 35 rendezvényhelyszín közül csupán kettőt építettek fel újonnan; a Le Bourget mászófalat és az Aquatics Központ úszócsarnokot. Utóbbit a játékok végeztével multifunkciós közösségi uszodává alakítják át, mivel a párizsi gyerekek jelentős hányada nem tud úszni.
• Teljes egészében megújuló energiaforrások alkalmazása. Az üvegházhatású-gázok kibocsátását tovább tudták mérsékelni azzal, hogy kizárólag megújuló energiaforrásokból, illetve atomerőművekből származó energiát használtak fel. A kevés, elengedhetetlenül szükséges generátort pedig bioüzemanyaggal, illetve hidrogénnel hajtották, ezzel is minimalizálva a károsanyag-kibocsátást. Az olimpikonokat elszállásoló épületek is geotermikus erőforrásokkal és napelemekkel voltak felszerelve. A 60 méter magasan egy hőlégballonra erősített lebegő olimpiai láng sem fosszilis tüzelőanyaggal égett, csupán vízpárával és fénysugarakkal keltették a láng illúzióját.
• A játékosok szállítására és a rendezvény lebonyolításhoz környezetbarát gépjárműflottát használtak. Az olimpikonok szállítási útját megfelelő szervezéssel minimalizálták, illetve kizárólag a Toyota által gyártott elektromos, hibrid és hidrogén-meghajtású személy-gépkocsikat használtak.
• Újrahasznosítható berendezések használata. A sportcsarnokokban és szálláshelyeken használt bútordarabok számát negyedével, 600 ezer darabra sikerült csökkenteni, illetve ezek is lebomló vagy pedig könnyen újrahasznosítható alapanyagokból készültek. Az Aquatics Központ összes ülőhelyét például az Île-de-France régió iskoláiban összegyűjtött műanyag hulladékból gyártották. A létesítmény további különlegessége, hogy egyik zászlóshajó projektje annak a francia célkitűzésnek, miszerint a 2015-ös párizsi klímacélokkal összhangban a középületek alapanyagaiként legalább fele arányban fát és egyéb természetes anyagokat használjanak. A díjátadó-ünnepségek során kiosztott érmek mindegyike is újrahasznosított fémből készült.
• A játékokon többnyire bérelt sporteszközöket használtak. A versenyek során használt mintegy kétmillió darab sportszer háromnegyedét sportegyesületektől kérték kölcsön, hasonlóan az elektronikus eszközökhöz, mint például televíziók, nyomtatók, számítógépek, és a sátrakhoz, mobilházakhoz.
• Élelmiszerhulladék komposztálásával, kétszer több növényi eredetű alapanyag használatával és az egyszer-használatos műanyag evőeszközök számának csökkentésével megfelezték egy átlagos étkezés karbonlábnyomát. A játékok során felszolgált 13 millió ételadag hozzávalóinak 80 százaléka Franciaországból, negyede pedig a Párizs környéki régió gazdáitól származott. Emellett a PET-palackok számának csökkentése érdekében mintegy 700 poharas italautomatát is telepítettek. Az elkészített ételek 80 százaléka fenntartható minősítéssel rendelkezett és 30 százalékuk pusztán növényi eredetű alapanyagokból állt.
• Párizs közösségi közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésével lehetővé tették, hogy az olimpiai falu 10 kilométeres körzetében elhelyezkedő rendezvényhelyszínek mindegyike tömegközlekedéssel megközelíthető legyen. Ennek egyik eleme a járatok 15 százalékkal való sűrítése volt. A 2024-es olimpiai játékokat 35 helyszínen rendezték meg, Párizs mellett többek között Bordeauxban, Lyonban, Marseillesban vagy a francia-polinéziai Tahitin. A versenyhelyszínek négyötöde Párizsban volt található. Emellett mintegy 415 kilométernyi kerékpárutat is létrehoztak és 3000 bérelhető biciklit is elhelyeztek az utakon. Az olimpia karbonlábnyomának túlnyomó részét a látogatók generálják, így kiemelten fontos, hogy a közösségi közlekedést fejlesztve mérsékeljék a káros környezeti hatásokat. A látogatók karbonlábnyomát sajnos csak egy bizonyos szintig lehet mérsékelni, ugyanis a messziről érkező turisták Párizsba jutása kizárólag repülőgéppel oldható meg. A koronavírus miatt elhalasztott, majd zárt kapuk mögött megtartott tokiói olimpia karbonlábnyoma pont emiatt volt jelentősen alacsonyabb.
• Beszállítói láncok rövidítése a káros anyagok visszafogása és a lokális gazdaság élénkítése érdekében. Az olimpia beszállítóinak közel 80 százaléka helyi kis- és középvállalkozás, és a szervezők 90 százaléka francia.

A cikk teljes szövegét EZEN a linken találja.