A béke záloga most az atomarzenál, de sok ponton kiterjedhet a konfliktus

Az első világháború a 20. század őskatasztrófája, amely nagyban alakította a világ sorsát és Európát.A háború 8,5-9 millió áldozatot követelt, az akkor 50 milliós lélekszámú Monarchiában 9 millióan vonultak be – mondta Szalai Zoltán, az Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója az MCC Press gondozásában megjelent kétkötetes könyv bemutatóján.

Az angolul és magyarul is megjelent A Nagy Háború 100 éves nyomában - Szarajevótól Trianonig című kötet a centenárium alkalmából készült, és az első világháború összes színhelyén vezeti végig az olvasót. Öt kontinens 57 országából 1700 felvételen keresztül idézi fel a világháborút.

Történelmi párhuzamok

- Közgazdászként szerettem volna történelmi távlatokban értelmezni a gazdasági folyamatokat is - fogalmazott Szalay-Berzeviczy Attila, a kötet szerzője. Mint mondta, a könyv megírásakor gyakorlatilag nyolc év egyetemet kellett elvégeznie, és az európai hadszíntéren kívüli eseményekkel is részletesen foglalkozott - Kameruntól a Falkland szigetekig.

A jelenleg zajló ukrán-orosz háború és az első világháború közötti párhuzamokról szólva kiemelte:

amikor 2014-ben elfoglalták az oroszok a Krím-félszigetet, összedőlt bennem az elmélet, hogy a globalizáció és a gazdasági összefonódás miatt a győztes sem tud annyit nyerni, mint amennyit veszíthet a háborúval, ezért nem lesz háború.

Hangsúlyozta: az első világháború magában foglalta azokat az elemeket, amelyek általában egy újabb háborúkhoz vezethettek, ami sajnos beigazolódott.

- A háború önmagában az autokráciák és a demokráciák versengése, amely mindig úgy indul, hogy az autokratikus rendszer agressziót indít, és a demokratikus berendezkedés nyer, ez mindig így volt – tette hozzá.

Spencer Jones brit történész, a kötet lektora beszédében kiemelte, hogy

sokszor a sikertelen invázióból nagyszabású háború alakulhat ki. Veszélyes párhuzamokat láthatunk a most zajló orosz-ukrán háború és az első világháború között.

Példaként említette, hogy az első világháború idején sem ismerték be, hogy nem sikerült a gyors győzelem, amit eredetileg terveztek.

- Az első világháború hibáiból remélhetőleg sokat tanulhatunk, ez a könyv egyik fő üzenete – fogalmazott a brit történész.

Máig ható békeszerződések 

Idáig ér az első világháború árnyéka. Minden békeszerződés addig van érvényben amíg a szerződő felek közötti erőviszonyok nem változnak meg, ezért is került sor a második világháborúra

– fejtette ki Szakály Sándor Széchenyi-díjas történész, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója a könyvbemutató alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A párizsi békeszerződésről és az orosz-ukrán háborúról szólva a következő gondolatokat emelte ki:

- A jelenlegi orosz-ukrán háború egyik alapja a teheráni, a potsdami és a jaltai szerződés, amelyben a Nyugat „odaadta Európa keleti felét a szovjeteknek.

- A britek és franciák is úgy húzták meg a határokat a Közel-Keleten, hogy rengeteg konfliktusnak ágyaztak meg.

- Ahol a békét nem úgy teremtik, hogy hosszútávú legyen, az sosem lehet jó, mert a veszteseknek is mindig van igazsága.

- Az első világháborút lezáró békeszerződések gyakorlatilag 20 évre fegyverszünetet kötöttek, ám a legyőzöttek nem akarják fenntartani a békeszerződést.

Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője úgy fogalmazott, hogy ekkora agressziót semmivel sem érdemelt ki Ukrajna.

A betegeskedő, nem túl jó erőben lévő Oroszország mögött ott áll egy erős, energikus Kína.

Hangsúlyozta, hogy olyan energia és élelmiszerválságot okozott a háború, ami további konfliktusokhoz vezethet.

A béke záloga az atomarzenál

Az USA szerepével kapcsolatban kiemelte, hogy – a britekkel szemben – Washington megteheti, hogy kimaradjon a jelenlegi konfliktusból, mert kontinentális nagyhatalom, ami önmagában is megáll, és megvédi a két óceán is..

A béke egyik záloga a nukleáris fenyegetés mindkét oldalról, de sok ponton tovább terjedhet a konfliktus – tette hozzá.

Rengeteg konfliktus választható: az oroszoknak nem kellett volna meglépniük Ukrajnát, ahogy az amerikaiaknak például Irakot sem. Most a nem választható háborúk ideje jöhet – fűzte hozzá.

Kiemelte, hogy a sértett nacionalizmus mindig veszélyesebb, mint bármilyen gazdasági érdekkülönbség.

Szalay-Berzeviczy Attila az első világháború által megágyazott konfliktusokról szólva kiemelte, hogy az izraeli-palesztin szembenállás is visszavezethető az Oszmán Birodalmat felosztó brit-francia Sykes-Picot egyzeményhez. 1916-ben nem volt előretörés Európában, ezért a Közel-Keleten hasemita lázadást szítottak az Ottomán Birodalmon belül.

A britek három felé is megígérték ugyanazt a területet: a hasemitáknak, a zsidóknak, hogy bevonhassák az USA-t a háborúba a zsidó lobbi révén. A franciáknak pedig megígérték Szíriát.

A hasemiták végül egyedül Jordániát kapták meg, amely régóta az egyedüli nyugodt sziget a Közel-Keleten.

Demokráciák kontra autokráciák

Hangsúlyozta, hogy a demokráciák és az autokráciák között súlyos tektonikus feszültségek vannak. A demokráciák között is van konfliktus, de a hadseregek civil kontroll alatt vannak, és nem lehet könnyen háborúba vinni egy-egy országot.

- Ahol azonban egy ember dönt a hadseregről, ott könnyebb háborút kirobbantani, mert nincs meg a fékek és az egyensúlyok rendszere – fogalmazott.

Kína és Oroszország is tele van sérelemmel, paranoiával, ezzel a két országgal még lesz dolga a Nyugatnak

tette hozzá.

Mindhárom hozzászóló egyetértett abban, hogy a nukleáris fegyverzet jelentheti most a világháború elkerülésének zálogát, de a nemzeti sérelmek miatt sok konfliktussal kell számolni a jövőben.