A civilizációk összecsapása elkerülhetetlen, de másképp, mint gondoltuk
HírekNapjainkban a mesterségesen újjáformált civilizációk összecsapásának vagyunk tanúi, amelyben a virtuális kapcsolatok előtérbe kerülése, az óriásvárosok felemelkedése és a népesség abszolút növekedése határozza meg az igazodási pontokat. Hogyan készülhetünk fel erre az új világra? A 20. század a nagyságról szólt, nagy ipari államok nagy hadseregeiről, míg a 21. század a kicsiség ideje, amikor a különböző kiber- és információs eszközök csökkentik az állami hatalmat. A totalitarianizmus rémét felváltja a káosz fenyegetése. A globalizáció az utópisztikus ideológiák felbukkanásának veszélyét hordozza, mert gyengíti a hagyományos területi és etnikai kötődéseket - mindez Robert D.Kaplan legújabb bestsellerének főbb megállapítása. A Marco Polo világa visszatér - Háború, stratégia és amerikai érdekek című kötet nemrég magyarul is megjelent, és számos érdekes gondolattal járul hozzá, hogy megértsük a civilizációk összecsapásának veszélyét a 21.században. Robert D.Kaplan bestselleríró, 18 külpolitikával és utazással foglalkozó kötet szerzője, az Új Amerikai Biztonságért Központ főmunkatársa, és az Eurázsia Csoport főtanácsadója.
A Foreign Policy folyóirat kétszer választotta be a világ Top 100 globális gondolkodói közé.
A Marco Polo utazásaival húzott párhuzam nem véletlen: a szerző Eurázsia felemelkedéséről, és a stratégiailag fontos, a 21. század legnagyobb infrastrukturális beruházásáról, az új Selyemút építéséről fogalmaz meg új gondolatokat.
Szerinte a kínai történelem következő harminc éve várhatóan nem lesz olyan nyugodt, mint a korábbi harminc.Kínát felvilágosult, ugyanakkor konzervatív és kockázatkerülő autokraták és technokraták vezették, így kétpárti konszenzus alakult ki Washingtonban Kínával kapcsolatban. A kínai társadalom azonban időközben összetettebbé vált, a vezetés még inkább központosítottabb lett, a gazdaságnak folyamatos élénkítésre van szüksége.
Kaplan szerint a jövőben a nyugati civilizáció felhígulhat és szétszóródhat, és miközben Európa háttérbe szorul, Eurázsia összekovácsolódik.Nem a civilizációk összecsapásának, hanem a mesterségesen átalakított civilizációk konfliktusa következik, amely tovább mélyíti a geopolitikai megosztottságot. A Közel-Kelet és Afrika után Kínában is összetűzés alakulhat ki, elsősorban a központi terület és az eltérő etnikumok által lakott, nyersanyagokban gazdag és az új selyemút szempontjából is növekvő jelentőségű kínai periféria között, ami egész Közép-Ázsiát magával ragadhatja.
Marco Polo 24 évig tartó Ázsiában tett utazásait 1271-ben, Velencéből kihajózva kezdte meg, sokat időzött Palesztina, Törökország, Észak-Irak, Irán és Afganisztán területén, és Kína türkök lakta Hszincsiang tartományában.A jelenlegi kínai kormány terve annak a Selyemútnak az újjáépítése, amelyen annak idején Marco Polo is utazott, és ez nem véletlen egybeesés. Ám a civilizációs különbségek kezelése, Eurázsia lakható részeinek összekapcsolása ma sokkal inkább a kereskedelem révén jöhet létre, mint annak idején a mongol birodalom "globalizációja" - írja a szerző. A kötet ugyan alapjában véve az amerikai álláspontból szemléli az eurázsiai fejleményeket, ám még így is sok izgalmas felvetést tesz, amelyeket érdemes végiggondolni. Szabó Anna
