A járvány utáni gazdaságpolitikához tett le javaslatcsomagot a Magyar Közgazdasági Társaság

Míg az elmúlt évtizedek visszaeséseit döntően a keresleti oldal változásai idézték elő, a recesszió ezúttal a kínálati és a keresleti oldalt egyaránt sújtja - olvasható a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) legfrissebb javaslat-csomagjában, melyet a gazdasági kilábalás felgyorsítása érdekében állítottak össze.

Mint fogalmaznak: a mostani visszaesés ráadá­sul meglehetősen differenciáltan érintette az egyes ágazatokat, ezért még a fertőzöttség hasonló alakulása esetén is az egyes országokban – a gazdasági szerkezetük függvényében – eltérők a következmények.

A koronavírus-járvány legnagyobb nyertesei és vesztesei, vagyis a 20 százaléknál nagyobb növekedés, illetve visszaesést elszenvedő ágazatok a következő táblázatban láthatóak:

Forrás:McKinsey

Magyarországra 2021 és 2027 között mintegy 42,5 milliárd euró uniós forrás érkezhet; a helyreállítási alap juttatásai elérhetik a GDP 4,35%-át, míg a kedvezményes kondíciókkal hozzáférhetővé váló hitelek a hazai össztermék 6,8%-át tehetik ki.

Mindezt egybevetve a magyar gazdaság a 2020. évi 5,1%-os visszaesés után az idén 4–5 százalékkal, 2022-ben pedig akár 5–6 százalékkal növekedhet. A jósolt növe­ke­dési ütem nem automatikusan áll elő: az eléréséhez konkrét, jól kiérlelt koncepcióra és prog­ramokra lesz szükség. A programok kidolgozásakor figyelembe kell venni a régiók és tele­pülések eltérő fejlettségi szintjét, adottságait, a kohéziós politika célrendszerét.

Az EU prioritásainak ismeretében, valamint a kormány szakpolitikai terveiben szereplő súlypontok alapján néhány kiemelt területen a gazdaság újraindítása során a következő teendők megfontolását ajánljuk már rövid távon:

Munkaerőpiac

• Az új álláskeresők az ügyfélkapun keresztül, digitálisan nyújthassák be az állás­keresési nyilvántartásba vétel és az álláskeresési járadék iránti kérelmüket.
• A munkahelyvédelmi bértámogatást mindaddig fenn kell tartani, amíg a járványügyi korlátozások fennmaradnak. A támogatás igénylését egyszerűsíteni kell, és a bér­támogatásokat időben át kell utalni a pandémia által leginkább sújtott ágazatok­ban működő vállalkozásoknak, ideértve a humán szolgáltatásokat is (felnőttképzés, nyelv­oktatás, szépségipar, szórakoztató ipar stb.). (A járvány első hulláma okozta mun­ka­erőpiaci problémákat a bértámogatások bevezetése mellett tovább enyhíthette volna az álláskeresési ellátás időtartamának legalább átmeneti meghosszabbítása, de a jár­vány­­helyzet néhány hónapon belül várható jelentős javulása miatt most már a munka­helyek megtartását, számuk növelését célszerű támogatni.)
• Biztonságossá kell tenni a – szélesebb értelemben vett – munkakörnyezetet, támo­gatni szükséges a csökkentett munkaidős foglalkoztatási formákat, továbbra is fenntartva azonban az aktív munkaerőpiaci programokat.
  A munkaerő-kereslet és -kínálat gyorsabb összerendeződésének elősegítése céljából az állami foglalkoztatási szolgálatot – benne a munkavédelmi funkciót is – ismét önálló szervezetként célszerű újraalakítani. Az új szervezetnek minden eddiginél erőteljesebben és hatékonyabban kell szerveznie és elősegítenie a munkaerő át- és továbbképzését.
• A jelenleg mintegy 100 ezer fős közfoglalkoztatotti állomány bérét fel kellene emelni a minimálbér szintjére. (2010-ben, a rendszer indulásakor a két bér azonos nagyságú volt, 2012-ben az előbbi már csak 77%-a, 2021-ben pedig kevesebb mint 50%-a az utóbbinak.) Ennek forrását a Start munkaprogram előirányzatából kellene fedezni (2021-ben a rendelkezésre álló pénzügyi forrás 165 milliárd forint). Meg­fontolandó lehet egy kiemelt, képzéssel összekötött célzott közfoglalkoztatási prog­ram indítása az idősgondozás, szociális gondozás, háztartási munkák, esetleg – a szükséges előképzettséggel rendelkezők számára – az informatika terén.
• A közfoglalkoztatás mellett megfontolásra érdemes lehet egy „ÉletreValó Program” indítása a munkanélküliek, a lakhatási gondokkal küzdő vidéki önellátók újra­kezdésének segítése céljából az elnéptelenedő falvak lakatlanná vált ingatlanjainak bevonásával, kedvezményes munkahelyteremtési lehetőségek biztosítása mellett.

Energetika

• A nemzeti energetikai innovációs stratégia keretében mindenekelőtt azoknak az újszerű meg­oldásoknak az alkalmazását kell ösztönözni, amelyek egyrészt zökkenőmentessé teszik a hazai villamosenergia-piac átalakulását, másrészt hozzájárulnak a fogyasztói választás szabadságának növelésével, az ellátásbiztonság erősítésével és az energiaszektor klíma­barát átalakításával kapcsolatos célkitűzésekhez.
• Így például a villamosenergia-termelésben a hidrogén fokozott felhasználása szénmentes opcióként segítheti a földgáz ki­váltását főleg a csúcsidőszakokban, például télen, azonban a gázkeresletnek a villamos­energia-termelés csak az egyik forrása, a szezonális energiatárolás ügye pedig túlmutat az energiaágazaton.
• Fontos volna erőteljesebben bekapcsolódni a Hydrogen Europe társulás munkájába, előmozdítani a kisebb léptékű, környezetkímélő hidrogén-előállítási módokat, kellő volumenű hidrogéntárolási kapacitást kiépíteni, továbbá – a járműgyártás jövőjére is tekintettel – elősegíteni a tüzelőanyag-cellák hazai gyártását és felhasználását.

Digitalizáció

• Szoftverfejlesztésre átképzést segítő vállalkozások támogatása.
• A digitális tudás fejlesztésére – államilag finanszírozott és a mikro- és kisvállal­kozások számára ingyenes – távoktatási programok kidolgoztatása.
• Célzott támogatás a kkv-szektor távmunkára való átállásának támogatására, ahol az lehetséges.
• Az e-közigazgatás további bővítése, a távoli VPN-elérés feltételeinek széles körben való megteremtése, hogy a kormánytisztviselők távolról, otthonukból is elláthassák feladataik egy részét. A papíralapú ügyintézés drasztikus csökkentése az állam­igazgatásban az e-aláírás teljes körű bevezetésével, a lakosságnak a hiteles e-aláírás lehetőségének biztosításával akár mobiltelefonon is.
• A vírusjárvány miatt kényszerűen bezárt kulturális és oktatási intézmények digi­tális szolgáltatásai igénybevételének a támogatása (pl. filmek, könyvek díjmentes elérésének a lehetővé tétele), pontosabban az ilyen szolgáltatások nyújtásának támo­gatása, ami az önálló vállalkozóként tevékenykedő művészeknek is kereseti lehető­séget nyújthat.
• Az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztüli átutalással történő közteherfizetés népszerűsítése a médiákban.
• Fintech társaságok fogalmi körének, jogi formájának megalkotása, szabályozása.
• A digitalizáció kiterjesztése olyan területekre, amelyek eddig nem voltak elérhetők, például postai, okmányirodai és földhivatali szolgáltatások.

Az infrastruktúra fejlesztése

• A nemzeti infrastruktúra (autópálya, egyéb út-vasútépítés, árvízi védekezés, mező­gazdasági öntözési kapacitások megteremtése és kiépítése, rozsdaövezeti lakásépítés, erdőtelepítés, okos városok) fejlesztésének részeként állami tervezői és kivitelezői kapacitás (építőipari állami vállalatok) létrehozása. Az építőipar tud ugyanis tér­ben és időben a legnagyobb (szakképzett és szakképzetlen, fiatal) munkaerőt fel­szívni, jelentős a multiplikátor-hatása, és fenntartja a beruházási szintet is.
• Az infrastruktúra fejlesztése során prioritásként célszerű kezelni az egészségügy és az oktatás fejlesztését szolgáló beruházásokat, a K+F-tevékenység kiemelt támo­gatását, a korábban átutalt uniós előlegek felhasználásának felgyorsítását és első­sorban a magas hazai hozzáadott értéket teremtő külföldi befektetések támogatását.

Oktatás, kutatás, kultúra

• Javasoljuk egy „értékkörrendszer” kialakítását, amely a minősítési feltételeknek megfelelő előadók, művészek fellépéseit támogatja úgy, hogy tiszteletdíjuk egy részét biztosítja, a maradék részt pedig a rendező intézmény fizeti. Így a kulturális intéz­ményhálózatot, a közösségi kultúrát és az előadókat is segíti a rendszer.
• Megfontolásra javasoljuk egy „REMEK Alkotói Alap (REAL)” felállítását, amely egyéni vállalkozóként vagy mikrovállalkozás keretében sorozatban előállított minő­ségi kézműves alkotások központi felvásárlását és piacra jutását biztosítja. A REAL rendszer REMEK nevű ernyőmárka alá vonná a piacon egyenként nehezen érvényesülő minősített termékeket, alkotókat. (Így a hazai ajándékboltokban csak minő­ségi alkotásokat, értékeket lehetne vásárolni, s a hazánkat jellemző értékes alko­tások kerülhetnek a rendszer értékkirakatába.)
• Javasoljuk a kultúra területére egységesen 5%-os áfa megállapítását.
• Javasoljuk a jelenlegi területi, ágazati szempontból szegmentált, egymással nem kom­patibilis digitális adatbázis-változatok (Széchényi Könyvtár, MTVA, MR Archí­vum, MANDA, Nemzeti Filmalap, múzeumok, kutatóbázisok, könyvtárak, oktatási bázisok) egységes rendszerbe való összefogását, elérésük ingyenessé tételét.

Egészségügy

• A koronavírus-járvány utáni időszakban – a kedvezőtlen demográfiai folyamatokra is tekintettel – alapvető fontosságú, hogy az egészségügyi ellátórendszer finanszírozására ne ki­adásként tekintsünk, hanem emberi erőforrást teremtő befektetésként kezeljük. Egy ilyen paradigmaváltás nagymérték hozzájárulna a hazai gazdasági növekedés felgyorsítá­sá­hoz. 
• Javasoljuk a háziorvosi ellátás fejlesztését, korszerű berendezésekkel és vizsgálati eszközökkel való ellátását és további vizsgálatok lefolytatására való feljogosítását, akár szakorvosok havi-kéthavi rendszerességű odatelepítésével, és/vagy – ahol csak lehet – a korszerű infokommunikációs eszközök segítésével online orvoslás lehető­sé­gének kiépítésével.
• A háziorvosi ellátást sokkal hatékonyabbá tenné a páciensekre vonatkozó egységes, digitalizált egészségügyi információs rendszer (EESZT) igénybevételének népszerűsítése, a különböző egészségügyi programok EESZT platformján keresztül történő meghirdetése, lebonyolítása.
• Törekedni kell a legmodernebb diagnosztikai, gyógyászati eszközök beszerzésére – figyelemmel a legújabb, távfelügyeletet, otthoni kontrollt, kezelést biztosító eszkö­zökre, amelyekkel lehetővé válik a kórházi ágyak igénybevételének csökkentése.
• Nagyobb figyelmet szükséges szentelni az állami és a magán-egészségügy szigorú szétválasztásának. Ugyanakkor egy átmeneti időre – míg a rendszer fenntarthatóan beáll – célszerű lehetőséget biztosítani a magánpraxist folytató orvosok számára, hogy állami egészségügyi létesítmények birtokában levő egyes speciális berendezé­seket térítéses alapon igénybe vehessenek.
• A rendkívüli állapot lezárultával javasoljuk áttekinteni a kórházparancsnoki rendszer tapasztalatait. Ebben a rendszerben ugyanis megvalósult az orvosszakmai és a támogató, back-office területek szétválasztása, ami az egészségügyi alkalmazot­tak régi követelése volt. Az ő tehermentesítésük mellett e rendszer további előnye, hogy alkalmasnak tűnik bizonyos gazdasági kockázatoknak, mint a kórházi adósságok újratermelődésének megelőzésére.
• A megelőzés további kiterjesztését (a legfontosabb esetekben kötelezővé tételét, pl. tüdőszűrés, mammográfia) társítani kellene a lakosság egészséges életmódra ösztön­zésével. Szükséges lenne továbbá az idősgondozás továbbfejlesztése, ami kedvezne a munkaerőpiaci részvételnek is.

Turizmus, vendéglátás

• A közvetett hatásokat is figye­lembe véve – 10,2%, és mintegy 500 ezer embernek (a foglalkoztatottak 13%-ának) ad munkát, emellett komoly devizabevétel forrása.
• Az ágazat kényszerű leállását viszont feltétlenül meg kell ragadni az ágazat már régóta esedékes minőségi korszerűsítéséhez a digitalizáció és a környezeti fenntarthatóság növelése révén. Így például a kényszerű zárva tartást az állami támogatások segítségével fel lehet használni a munkavállalók digitális készségeinek fejlesztésére.
• Az újraindulás során célszerű minél nagyobb piaci részesedés megszerzésére törekedni az üzleti (MICE) turizmus terén. A zárva tartás alkalmat teremt továbbá az ágazat energia- és víz­felhasználásának a hatékonyabbá tételére, valamint a hulladékkezelésnek és az élelmiszerek fenntartható beszer­zésének a javításához.
• A járvány lecsengése után a turizmus és vendéglátás üzleti kilátásai attól függenek, hogy mikor éreznek a potenciális hazai és külföldi vendégek ismét kellő egészségügyi és anyagi biztonságot ahhoz, hogy útra keljenek.
• A SZÉP kártya pandémia során lejáró kere­tei­nek 2021 végéig történő meghosszabbítása jelentős mértékben segítheti a belföldi turiz­mus és a vendéglátás újraindulását. A turizmus, vendéglátás bérelt helyiségeinek tulajdonosai számára (amennyiben a tulajdonosok nem állami intézmények) könnyebbséget jelentene, ha a kényszerű zárva tartás idejére csak a ténylegesen megfizetett bérleti díj után keletkezne áfa-fizetési kötelezettségük.

Mezőgazdaság

• A belföldi élelmiszer-fogyasztás közvetlen erősítésére érdekében az 5%-os áfakör széle­sítése úgy, hogy a nemzetközi gyakorlatban már alkalmazott módszer szerint a termék számláján az eredeti árhoz tartozó áfához képest jelenjen meg a csökkentett áfa, így egy­értelműen biztosítható az áfakedvezménnyel jelentkező árcsökkentés és annak fogyasz­tókban történő tudatosítása.
• Hazánk négy elmaradott régiójában különleges gazdasági övezeteket lenne célszerű létre­hozni. Javasoljuk ezen régiókban minden gazdasági szereplő tevékenységének és fej­lesztésének ösztönzését kiemelkedő támogatásintenzitású vissza nem térítendő forrá­sok­kal, valamint átfogó adó- és egyéb kedvezmények rendszerével. Az ágazat szempont­jából különösen az agrárinnovációhoz, a hatékonyságnöveléshez, a munkahelyek terem­téséhez és megőrzéséhez kapcsolódó vállalkozások támogatását javasoljuk, az agrár­ágazat tejes vertikumára kiterjedően.
• A vidéki élet fejlesztésének motorja a helyben lakó, vidéken élő és oda települő kiművelt humán erőforrás. Folytatva a megkezdett programokat, a lakhatási támogatások mellett a helyi munkavállalás támogatását is javasoljuk a munkáltató és a munkavállalói oldalról egyaránt. Az agráriumban mutatkozó, elsősorban szezonális munkaerőhiány megszüntetését is a helyben lakók, illetve az oda települő fiatalok ágazatba való bevoná­sával lehet biztosítani. A fiatalok növekvő szerepvállalása érdekében erősíteni kell a generációváltáshoz és az új vállalkozások indításához kapcsolódó támogatásokat. El kell érni, hogy az agráriumban a munkavállalók által megszerezhető jövedelem kellő moti­vációt jelentsen, és a vidéki boldogulás hosszú távú garanciája legyen.
• Az agráriumban a gazdaságos méretnagyság eléréséhez tovább kell lépni a hazai ter­me­lői, értékesítői és fogyasztói integrációban, bővíteni kell annak eszköztárát, ehhez kapcsolódóan kedvezményekkel kell ösztönözni a kereskedelmi és élelmiszeripari láncok hazai beszállító bázisának fejlesztését.
• Csökkenteni kell a fehérjetakarmányok importjától való függőséget, és támogatni kell az agrárium által felhasznált eszközök és anyagok hazai előállítását is (vetőmag, szaporító anyagok, növényvédő és fertőtlenítő szerek, műtrágya, gépek, gépalkatrészek, csomagolóanyag stb.), csökkentve ezzel a külföldi beszállítóktól való függést.
  Az ellátás biztonsága érdekében, a váratlan járványügyi vagy egyéb katasztrófahelyzetek kezelésére javasoljuk a szakminisztérium által felügyelt intézmény újbóli felállítását állami mezőgazdasági és élelmiszeripari tartalékkészletek felhalmozására gabonából, konzervekből, fagyasztott húsból, cukorból stb.
• A „Fogyaszd a hazait” program kiterjesztéséhez kapcsolódóan javasoljuk a termelés­szervezési és a piacvédelemi eszközök bővítését a termelők védelme érdekében. Ehhez kapcsolódóan:
• az állattartási termelési folyamatok fenntartása és a kereslet-kínálat hektikus alakulásának „kisimítására” javasoljuk a rövid távú (max. 1-2 hónapra szóló) gördülő termelői fagyasztotthús-intervenció bevezetését,
• javasoljuk a fagyasztott termékek fogyasztásra való alkalmassági határ­ide­jének EU-szintű egységesítését, de addig is a hazai szabályozást javasoljuk a német­országihoz igazítani, meggátolva ezzel a más országban már emberi fogyasztásra alkalmatlan, nyomott árú termék élelmiszerként történő esetleges hazai forgalomba helyezését,
  az élelmiszeripar és a takarmányfeldolgozás hazai bázisának folyamatos biztosítása érdekében többlettámogatásban kell részesíteni azon termelőket, akik a hazai fel­dolgozók alapanyag-szükségletét biztosítják, illetve erősíteni kell ezen a terü­leten is a formalizált együttműködést/integrációt további kedvezmények kidolgo­zásával.
• A kis és közepes élelmiszerboltok és helyi termelői piacok, valamint a beszállító termelők ellátóképességének erősítése az online ellátási és házhozszállítási képességük kialakításának közvetlen támogatásával.
• Ideiglenes (ún. pop-up) üzletek nyitásának ösztönzését javasoljuk olyan városrészek­ben, településeken, ahol felmerül a kereskedelmi infrastruktúra revitalizációjának igénye.
• Egyetértve és támogatva az eddigi intézkedéseket, környezetünk védelme érdekében javasoljuk az élelmiszer-pazarlás csökkentése, az egészséges táplálkozás, valamint a „fenntartható fogyasztás” célkitűzések megvalósulásának további támogatását.

Népesedéspolitika

• „Hivatásos szülői” életpályamodell: a 2020. decemberi születési adatok előre jelzik, hogy a létbizonytalanság csökkentheti a születések számát, ami tovább mélyítheti a demográfiai krízist. Ezért különösen indokolt most megerősíteni a sokgyermekes családok biztonságát. A 3 és több gyermekes családok 8 évig részesülnek 28.500 Ft-os „főállású anyasági” segélyben.
• Ez az összeg nem teszi lehetővé még egyetlen gyermek ellátását sem. Ha a férjnek nincs kiemelkedő jövedelme, a család – minden más segély és támogatás dacára – elszegényedik. Arra volna szükség, hogy az ilyen családokat legalább olyan mértékben támogassuk, hogy el tudják tartani a gyermeket.
• Ennek megvalósítására a szakértők által részletesen kidolgozott életpályamodell rendelkezésre áll („Hivatásos szülők”), amely méltányos jövedelemmel lehetővé teszi a nagy családok létbiztonságának megőrzését.
• Megfontolásra érdemes a babaváró hitel és más kedvezmények korhatárának emelése. Ha szeretnénk a születések számát növelni, a 40 feletti korosztálynak is biztosítani kellene azokat a kedvezményeket, amelyeket a fiatalabb korosztály élvezhet. Ez ugyanis a legnépesebb, még a szülőképesség felső határán lévő korosztály, és az elmúlt évek tapasztalatai szerint ebben a rétegben nőtt leginkább a termékenység. A sokadik gyermek megszületése is ennél a korosztálynál várható a legnagyobb való­színűséggel. A kedvezmények igénybevételének feltétele ennél a korosztálynál az igazolt terhesség lehetne.
• A lakásvásárlási, -felújítási, valamint falusi CSOK keretében adható hitel és az állami támogatás elbírálása, folyósítási gyakorlata rendkívül bonyolult, körülményes és idő­ben elhúzódó, ezért javasoljuk a folyamat egyszerűsítését, gyorsítását.
• A családalapításnál a már meglevő támogatások mellett további segítséget jelenthetne a fiatal házaspárok részére ún. fecskeházprogram indítása, lakáslízing elérhetővé tétele, esetleg annak megfontolása, hogy a CSOK lakbértámogatásra is felhasználható legyen. A tetőtérbeépítések támogatása többgenerációs lakások létesítését segíthetné, ösztönözve a fiatalokat a családalapításra. Ehhez sok esetben szükséges lenne a vonatkozó egyes építési szabályok lazítása.

A felsorolt javaslatok hozzávetőleges költségvetési hatása a 2021-2023 közötti időszakban (milliárd forint):