Ezen a héten végre megtudhatjuk, hogy mi is történt 2020-ban Magyarországon

• A decemberi építőipari adatok publikálásával indítja a hetet a KSH

2020 novemberében 5%-kal növekedett az építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest, ezen belül a magasépítés alágazat volumene 7,7%-kal, míg a mélyépítésé 2,2%-kal múlta felül az egy évvel korábbi értéket.

Ezzel 2020 februárja óta éves alapon először tudott növekedni az építőipar teljesítménye.

A hó/hó alapú növekedés is folytatódott, június óta rendre meghaladta a havi termelés értéke az előző havit: a KSH adatai szerint a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar novemberi termelése az októberit 12,1%-kal haladta meg. A 2020-as év utolsó havi, illetve az év egészére vonatkozó építőipari adatokat február 15-én, hétfőn közli a KSH.

2020 első tizenegy hónapjában az építőipari termelés volumene 9,9%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Ha decemberben is sikerült elérni, illetve felülmúlni a 2019 decemberi termelés volumenét, akkor 2020-ban a vártnál jobb, csupán egy számjegyű lehet az építőipar visszaesésének éves mértéke.

A kedvező termelési adatok mellett szintén bizakodásra adhat okot a novemberben megkötött új szerződések volumenének növekedése. Az előző év azonos időszakához képest 55,5%-kal nőtt az új szerződéskötések volumene. Az épületek építésére kötött szerződéseké 87,1%-kal, míg az egyéb építmények építésére vonatkozóké 35,5%-kal emelkedett novemberben. A 2020. november végi szerződésállomány értéke 2,7%-kal magasabb volt, mint 2019. november végén. Legutóbb 2019 márciusában volt arra példa, hogy a hóvégi szerződésállomány magasabb volt, mint az egy évvel korábbi, habár a szerződésállomány jelenlegi értéke az akkori érték 91%-a.

Az idei évben a tavaly elhalasztott lakossági és vállalati beruházások mellett a 2021-2027-es EU-s támogatási ciklus által támogatott projektek és a Gazdaságvédelmi Akcióterv beruházásai is megjelenhetnek a piacon. A lakásépítési és lakásfelújítási piacot az újra bevezetett 5%-os lakásáfa, a CSOK és az Otthonfelújítási program egyaránt élénkítheti a jövőben.

• Kedden ismerhetjük meg a 2020 negyedik negyedéves GDP-adatokat

Február 16-án, kedden publikálja a KSH a 2020. negyedik negyedévre vonatkozó, előzetes adatokat (első becslés) a magyar gazdaság teljesítményét illetően. A részletes számokat (második becslést) március 2-án teszi közzé majd honlapján a KSH.

Előrejelzésünk szerint 2020. negyedik negyedévében 5,5%-kal mérséklődhetett a hazai gazdasági teljesítmény az előző év azonos időszakához, tehát 2019. negyedik negyedévéhez képest.

2020 harmadik negyedévében 4,6%-kal esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest a koronavírus-járvány második hullámának megjelenése következtében. 2020 harmadik negyedévéről 2020 negyedik negyedévére 2,9%-kal bővülhetett a magyar gazdaság teljesítménye.

A negyedik negyedév gazdasági teljesítményét várakozásunk szerint a mezőgazdasági és a szolgáltatási szektor év/év alapú visszaesése fogta vissza, melyet az ipar és az építőipar teljesítménye kis mértékben ellensúlyozhatott.

Fontos megjegyezni, hogy a negyedik negyedéves GDP-adatban már érezhető lesz a koronavírus-járvány második hullámának, illetve a korlátozó intézkedéseknek a teljes hatása – szemben a harmadik negyedéves GDP-vel, amelyben lényegében csak az utolsó, szeptemberi hónapot érintette a járvány.

2020-ra összességében – a rendelkezésünkre álló adatok és a negyedik negyedéves GDP-re vonatkozó friss előrejelzésünk szerint – 5,4%-os átlagos gazdasági visszaesésre számítunk,

amelynek hátterében nagyrészt a koronavírus első hulláma okozta gazdasági leállás, illetve a második hullámmal kapcsolatos szigorítások (a határzár a Magyarországra érkező külföldi turisták elmaradása révén a turizmusra, illetve áttételesen a többi ágazatra – közlekedés, kulturális szolgáltatások – is negatív hatást gyakorol) állnak. Ugyanakkor 2021-re már pozitív irányú, 4,5%-os növekedést (felpattanást) várunk, amely elsősorban a beruházások felélénkülésével, illetve a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedésével magyarázható. 2022-ben is dinamikus, 4,1%-os gazdasági bővülésre számítunk, 2021-hez képest azonban alacsonyabb fogyasztási és beruházási dinamikát várunk.