A kínai kémügy fordulatot hozhat a német politikában

A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) már régóta a német politika leghazafiasabb erejeként tünteti fel magát. De kritikusai szerint ez az állítás soha nem tűnt kevésbé hitelesnek mint most, mivel a párt külföldi kémkedés vádjába keveredett.A német rendőrség a múlt héten letartóztatta Maximilian Krah, az AfD európai parlamenti képviselőjének egyik munkatársát, akit azzal vádolnak, hogy Kína javára kémkedett. Krah bár elbocsátotta a munkatársát, kitart amellett, hogy semmi rosszat nem tett - számol be a Financial Times.

A hónap elején egy másik AfD parlamenti képviselőt Petr Bystron kihallgattak, mert azzal vádolják, hogy pénzt vett át egy Kreml-barát oligarchától, amely az orosz félretájékoztatás európai terjesztésére indított titkos kampányt. A képviselő minden jogsértést tagadott.A párt egyértelműen veszít népszerűségéből.

Ez év eleji 24 százalékos értéknél még megelőzte Olaf Scholz kancellár kormánykoalíciójának mindhárom pártját, nyilvánvalóan a növekvő bevándorlás miatti választói elégedetlenség ,az infláció és a kormányzati belharcok következménye képpen.

A Forsa legutóbbi közvélemény-kutatása szerint mára az AfD 16 százalékra esett vissza.

Az AfD visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint külföldi kémszolgálatok szivárogtak a pártba, vezetői pedig kiálltak Krah és Bystron, a júniusi európai parlamenti választások két legfontosabb jelöltje mellett.

De ugyanakkora Krah-t kihagyták a párt kampány indító eseményéből szombaton, és kijelentették, hogy a választás előtt többé nem fog szerepelni plakátokon vagy videókon.

A botrányok jól jönnek az AfD riválisai számára, akik alig várják, hogy csökkenjen az AfD befolyása az európai választás és a három keleti tartományban sorra kerülő őszi választások előtt, ahol a számítások szerint a párt jelentős sikereket érhet el.Az AfD-n belüli tagok is megszólaltak.

Nicolaus Fest, az AfD európai parlamenti képviselője, aki visszalép a következő választáson, egy videóüzenetben kijelentette, hogy nem tud többé „támogatni egy ilyen hazafiatlan, félig szocialista klánhálózatot, amely Moszkva külső állásaként működik, és nem érdekli a törvény és a liberális szabadságjogok”.

Szakértők szerint ez az attitűd a „legelhivatottabb” támogatókra jellemző, akik az AfD bármilyen kritikáját összeesküvésének tekintik.

A legújabb leleplezések azonban alááshatják a párt vonzerejét a kevésbé elkötelezett protest szavazók körében, akik dühösek Scholz kormányára, de nem kötődnek erősen az AfD radikális populizmusához.

Ezt a nézetet a közvélemény-kutatási adatok is alátámasztják. Egy múlt heti felmérésben a válaszadók 75 százaléka az orosz és kínai befolyásolási műveleteket és a kémkedést „nagy veszélynek” nevezte Németország számára. Az AfD szavazói körében ez az arány 29 százalékra esett, ami továbbra is jelentős.

A kém-sztori csupán a legutóbb felmerült probléma az AfD-ben. Januárban súlyos támadások érték a pártot, mert néhány pártvezető és parlamenti képviselő fehér felsőbbrendűség iránt elkötelezettekkel találkozott, hogy megvitassák a külföldi származású emberek millióinak – köztük német útlevéllel rendelkezőknek is, Németországból való kitoloncolására vonatkozó terveket.

Megfigyelők szerint a Bystron-nal kapcsolatos vádak valószínűleg nem riasztják el a potenciális AfD szavazókat. Ő és a párt többi tagja nem titkolta Oroszország iránti szimpátiáját, miközben tagadják az olyan rejtett indítékokat, mint például a Kremltől való pénzben juttatások átvétele.

Márciusban az AfD három regionális képviselője Oroszországban választási megfigyelőként működött, és később az orosz választási folyamat „páratlan átláthatóságát dicsérték”. Az AfD vezetői többször is követelték a Moszkva elleni gazdasági szankciók feloldását, és Tino Chrupalla, az egyik vezetőjük, tavaly májusban, alig több mint egy évvel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, részt vett a berlini orosz nagykövetségen a győzelem napján tartott megemlékezésen.

A Krah-botrány azonban potenciálisan károsabb, nemcsak azért, mert az AfD-szavazók túlnyomórészben antikommunisták, hanem azért is, mert a párt legfelsőbb vezetésében meghozott döntésekre rossz fényt vet.

Az AfD Krah-t állította Európai választási lista élére, a gyakran emlegetett alkalmatlansága ellenére. Az „Identitás és Demokrácia” jobboldali képviselőcsoportban kétszer is felfüggesztették, az egyik esetben csalás gyanúja miatt.

Keményen bírálták egy furcsa videó miatt is, amelyen gratulált Kínának Tibet megszállásának 70. évfordulóján. (Az üzenetet azóta törölték.)Képviselőtársai szóvá tették excentrikus szavazási magatartását Brüsszelben, ahol rendszeresen leszavazta a Pekinget kritizáló parlamenti határozatokat, és megvédte a kínai technológiai óriást, a Huaweit - írja a lap.