Elképesztő csel - Németországon keresztül juttatna képviselőket az EP-be Erdogan? 

Aki korábban arra panaszkodott, hogy a német belpolitika unalmas és egysíkú, az mostanában dörzsölheti a tenyerét. Miközben az Afd annyira népszerű lett, hogy a német mainstream már a betiltását készíti elő, egyre-másra jelennek meg új pártok.

Zászlót bontott a baloldali Die Linkéből kivált politikus, Sahra Wagenknecht saját magáról elnevezett pártja, és indulni készül a júniusi európai uniós és az őszi német tartományi választásokon egyaránt. Érdekesség, hogy

a balról érkező Wagenknecht szinte minden lényeges kérdésben szembemegy a mainstream álláspontjával, például korlátozná a migrációt, az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat leállítaná és az Oroszország elleni energetikai szankciókat megszüntetné.

Szintén friss kezdeményezés a Kereszténydemokrata Unióból kiváló Értékszövetség (Werte Union, WU), amely az alkotmányvédelmi hivatalt 2018-ig vezető Hans-Georg Maaßen pártja lesz, aki azért döntött a kiválás mellett, mert a CDU politikáját nem találta kellően konzervatívnak. Ám mindezeknél jóval nagyobb nemzetközi visszhangot váltott ki az a hír, hogy

Demokrata Szövetség a Sokszínűségért és az Ébredésért (DAVA) néven új párt alakul, amely kifejezetten a Németországban élő törökök, illetve muszlim bevándorlók szavazatait készül begyűjteni. A névválasztás sem véletlen, a német mozaikszó összeolvasva az arab dava, azaz küldetés szót adja ki.

A német politikai elit, és a média zöme egyetért abban, hogy az új török–iszlamista formáció nem más, mint Recep Tayyip Erdogan török elnök pártja, az AKP németországi fiókpártja, amelynek révén, ha  közvetetten is, de politikusokat küldhet az Európai parlamentbe úgy, hogy egyébként Törökország nem tagja az Uniónak.

Tényleg Erdogan pártja a DAVA?

Hivatalosan természetesen nem, és ezt a szervezet vezetői ki is kérik maguknak. “Minket nem Erdogan úr irányít, nem ő finanszíroz. Nem vagyunk a törökországi AKP meghosszabbított keze” - hangzott el a nyilatkozatuk, és ami a finanszírozást illeti, elég valószínűtlen, hogy direkt nekik utalnának kampánypénzeket egyenesen Törökországból.

Ezzel jelentősen támadhatóvá tennék magukat, mivel Németországban sem nézik jó szemmel a hatóságok, ha külföldről igyekeznek befolyásolni a választásokat. Noha teljes tiltás nincs, vagyis elméletben a politikai pártok, jelöltek elfogadhatnak külföldi támogatást, de a kereteit rendkívül szigorúan határozták meg, nem adhat pénzt például külföldi politikai párt vagy alapítvány, magánszemély pedig nem támogathat 1000 eurót meghaladó összeggel. 

Papírforma szerint az is igaz, hogy a DAVA nem az AKP meghosszabbított keze, ám erősen kilóg a lóláb, mivel a vezetőik nagy része a török államhoz, Erdogan elnökhöz, vagy egyenesen az AKP-hoz köthető lobbiszervezetekből verbuválódott.

Beszédes az is, hogy a leendő kampány plakátarca az a Mesut Özil, aki a Nationalelf labdarúgójaként lett világsztár, később viszont inkább az Erdoganhoz fűződő baráti viszonyától volt hangos a sajtó, vagyis reálisan nézve bőven van alapja annak, hogy a németek gyanakodva figyelik a párt alakulását. 

Bőven van esélyük a mandátumszerzésre

Amennyiben a DAVA a terveknek megfelelően felkerül a szavazólapokra, akkor jó eséllyel be fog söpörni annyi szavazatot, ami az uniós választásokon bőségesen elég a mandátumszerzéshez, sőt az előzetes becslések szerint akár két politikusuk is utazhat Brüsszelbe.

Németországban a törököknek politizálni hálás feladat lesz, főleg egy olyan csapattal, akikről ontja a média, hogy Erdogan emberei. A török elnök ugyanis rendkívül népszerű a németországi törökök körében, emlékezetes, hogy a tavalyi törökországi elnökválasztáson Erdogan a szavazatok 52 százalékát tudta megszerezni, de a Németországban a voksok 67 százalékát is be tudta húzni. Tegyük hozzá, hogy

másfélmillió választásra jogosult török él az országban, ami eleve nem kis szám, de a muszlim témákat is felkaroló párt, még ha különösebb energiát nem tesznek bele, vélhetően akkor is túl tud terjeszkedni a török szimpatizánsok körén, az 5 millió Németországban élő muszlim vallású állampolgár közül is csapódhatnak hozzájuk szavazók.

Az eddigi tapasztalatok ráadásul kisebb tétekben ugyan, de azt mutatják, hogy a migráns/muszlim pártok tudják hozni a kötelezőt.

Törököt fognának, de nehéz lesz

Szemlátomást frusztráltan figyelik  a DAVA megjelenését a mainstream pártok, akik régóta igyekeznek tenni azért, hogy török voksokat is begyűjtsenek, és most köszönik, nem kérnek konkurenciát. “Az utolsó dolog, amire szükségünk van” - így kommentálta az eseményeket Cem Özdemir mezőgazdasági és élelmezési miniszter, aki maga is török származású.

Christoph de Vries, a CDU belügyi szakértője pedig nem rég úgy nyilatkozott, hogy “a szövetségi kormánynak semmilyen körülmények között sem szabad félvállról vennie ezt a pártalakítást. Fontos, hogy

a biztonsági szolgálatok szorosan figyelemmel kísérjék e párt minden tevékenységét és kapcsolatait a török ​​kormánnyal, és beavatkozzanak, ha a török ​​kormány közvetlen befolyást gyakorol”. Ez minden bizonnyal fokozott megfigyelést jelent abban a reményben, hogy előbb-utóbb csak akad valami, amire hivatkozva be lehetne tiltani a pártot.

Más eszköz egyelőre nem körvonalazódik, a DAVA programjában ugyanis semmi olyan nem szerepel, amire hivatkozva markánsabb lépéseket lehetne tenni ellene. Arra a programpontra ugyan felkapja a fejét az ember, hogy az iszlám Németország integráns része, de szinte szó szerint ugyanezt mondta ki Angela Merkel kancellár 6 évvel ezelőtt, semmi újdonság nincs benne.

Azt is írja a választási program, hogy fontos a hagyományos családszerkezet, amely a társadalom alapja, egyúttal elutasítja a genderideológiát és az abortuszt. Ennél jóval kevesebbért is bélyegeztek már szélsőjobboldalinak egy pártot Németországban, ami ott egyúttal a nácivá nyilvánítás előszobája is, de mivel a DAVA török párt, ez ez a lehetőség nem sok sikerrel kecsegtet.

Egy banánhéjon csúszhatnak el a pártalapítók. Remélt szavazóik döntő többsége ugyanis állást foglal az izraeli-palesztin konfliktusban, természetesen az utóbbiak oldalán. Vélhetően ennek köszönhető, hogy a téma megjelenik a párt amúgy igencsak foghíjas külpolitikai programjában is.

Ám eddig nem  tolták túl a biciklit, semmi from the river to the see, mindössze a kétállami megoldást támogatják, így legalább is egyelőre antiszemitizmussal sem lehet őket megfogni. Más kérdés, hogy egy leendő kampányeseményen, vagy gyűlésen elszabadulnak-e az indulatok annyira, hogy ennek farvizén el lehessen adni egy, a párt ellen indított hatósági eljárást.