A Költségvetési Tanács elnöke: a magyar gazdaság szereplőiben még van ambíció

A Kölségvetési Tanács elnöke az interjúban elmondta: a Covid-járvány felgyorsította a korábbi gazdasági folyamatokat, és így még hamarabb jöhet el az idő, amikor Délkelet-Ázsiába kerül át a világ gazdasági súlypontja.

Európa megőrzi versenyképességét, de világgazdasági súlya csökkenni fog, miközben a visegrádi országok szerepe erősödik.

A szakember azt tapasztalja, hogy miközben az európai országok többsége igyekszik visszatérni a válság előtti gazdaságpolitikához, a gazdaság fűtésével még nem álltak le és mivel mindenütt alkalmazzák még a különféle (adó)kedvezményeket, pénzbeli támogatásokat kínáló újraindítási konstrukciókat ezért a bruttó hazai termék (GDP) arányos államadósság és államháztartási hiány továbbra sem került csökkenő pályára.

Ami számunkra a legfontosabb, hogy a német ipar a következő hat hónap előrejelzései szerint kezd magára találni és itt mérsékelt növekedéssel lehet számolni. Az is rendkívül fontos, hogy a most lezajlott választások után a német politika milyen irányt vesz a bevándorlás kapcsán

– tette hozzá.

Miközben a Covid-járvány miatti gazdasági visszaesést mindenütt megpróbálták korrigálni, Ázsiának ez jobban sikerült, mint Európának – tette hozzá – megemlítve azt is, hogy a jelek szerint 2021-ben a világ nagy részén a várakozásoknál valamivel előbb sikerült elérni a 2019-es szintet.

Az összképet tekintve az is elmondható, hogy a BRICS országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai Köztársaság) a gazdasági növekedést tekintve lassan egyenlő szintre lépnek a legfejlettebb országokat tömörítő G7 országokkal (Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság, Kanada, Egyesült Államok) és belátható időn belül erőteljesen le is hagyják őket

– értékelt, miközben a feltörekvő és a ma még gazdaságilag vezető országok előtt álló kihívásokat is sorra vette.

Az elkövetkezendő évek ismét a növekedés évei lesznek Európában. A visegrádi országok szerepe is erősödni fog az összességében kulturált, képzett munkaerő, a viszonylagos fegyelem és a stabil kormányzás eredményeként. Mindezt összegezve: a trend a harmadik világ erősödését hozza, és ebben a versenyben a minőségi szempontokat tekintve Európa még tartja magát, de már nem lesz a világgazdaságban olyan súlya, mint amilyet eddig betöltött

– fejtette ki.

Megemlítette azt is, hogy a világ válaszúthoz érkezett és a megoldásra kétféle megközelítés érződik: az egyik a múlt értékeire építve képzeli a jövőt, míg a másik szerint ne foglalkozzunk a történelmi meghatározottságokkal, azzal, hogy honnan jöttünk. Véleménye szerint a probléma ezzel az, hogy ha nem tudjuk, honnan jöttünk, nem tudjuk, hol tartunk és hova megyünk. Arról nem beszélve, hogy hosszútávon hiába az európai gazdaság technológiai fejlettsége, versenyképessége, hiába a mély történelmi és kulturális gyökerek – amit manapság több helyen is igyekeznek zárójelbe tenni -, a minőségi termelést előbb utóbb legyőzi a mennyiségi.

A Költségvetési Tanács elnöke a járvány miatt esetleges újabb lezárás kapcsán kifejtette:

Ha szükséges, akkor ezt nem lehet kizárni. Jó jel azért az, hogy az átoltottság nálunk elég magas, és az oltás is elég jó ütemben halad előre. Mindezek fényében én nem számítok arra, hogy egy, a korábbiakhoz akárcsak hasonló mértékű lezárás bekövetkezhet még. Azt is el tudom mondani, hogy az első félévet a magyar gazdaság megnyerte. Ennek kapcsán ugyan le lehet szólni a kínai vakcinát, de tény, hogy a korábban elkezdett oltással, a növekedést tekintve egy-másfél hónap előnyünk lett Nyugat-Európához képest. Ami, ha százalékosan nem is túl jelentős, mindjárt értékesebb, ha hozzátesszük: ha ez a III. negyedév is ígéretesen alakul, akkor éves szinten már a 7-8 százalékos növekedés sem zárható ki. Ezért is gondolom úgy, hogy a magyar gazdaság fejlődése – ha így tudjuk tartani magunkat – gyorsabb lehet, mint az Európai Unió régi magországainak növekedése

– érvelt a szakember, aki szerint:

ha úgy tetszik, bennünk még van ambíció.