A koronavírus egyik nagy ellensége: a kubai orvosok – Mi a titkuk?

Hírek2020. máj 9.D.J.

Kubában az egészségügyi szolgáltatások exportja komoly húzóágazattá vált. Ma már ez a szektor több pénzt termel, mint a turizmus vagy az agrárium.

Olaszország a koronavírus-járvány legsötétebb napjait élte, amikor Havanna váratlanul a segítségükre sietett. Ez volt az első eset, hogy egy európai ország egy egészségügyi krízis kellős közepén Kubától kapott támogatást. A közép-amerikai országból 58 orvos érkezett Itáliába, ahol egy ideiglenes korházban látták el a COVID-19 betegeket. Azóta egy sor másik ország is csatlakozott Olaszországhoz:

jelenleg legalább 15 államban - így többek közt Venezuelában, Jamaicában és Haitin - küzdenek a kubai orvosok a koronavírus ellen.

Mindez Latin-Amerikában és Afrikában nem újdonság. A fejlődő országokban gyakran előfordul, hogy a leterhelt egészségügy rászorul a kubai szakemberekre. Ennek a jelenségnek a gyökerei egész visszanyúlnak 1962-ig. Ez volt azaz év, amikor Algéria lerázta magáról a francia gyarmattartókat. A forradalom után az európai mágnások mellett az orvosok is elhagyták az országot. A kórházaik jószerivel kiürültek. Ekkor a Fidel Castro vezette Kuba az afrikai ország segítségére sietett.  

Ami először egy egyszeri segély-akciónak indult az hamarosan mindennapi gyakorlattá vált.

A kubai gazdaságot ugyanis időközben megnyomorították az amerikai szankciók. Miután beindultak az államosítások, az USA gazdasági embargó alá vonta az országot. A meghatározó szektoraik így például a cukortermesztés árbevétele radikális eséseket produkált. Ezért Havannának új bevételi források után kellett néznie. Így lett az egészségügyi szolgáltatások exportja az egyik húzóágazatuk.

Azóta a megfelelő összegért cserébe, ahol orvoshiány áll be, ott Kuba igyekszik segíteni. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy 2015-ben 77 országban már 37 ezer kubai orvos teljesített szolgálatot,

akik a becslések szerint a hazájuknak évi közel 6 milliárd dolláros forgalmat termeltek.

Ma már az egészségügyi dolgozóik nagyobb árbevételt produkálnak, mint a turisztikai vagy az agrárszektor. Jellemző, hogy jelenleg Kuba több orvost küld ki külföldre, mint a G7-es országok együttvéve. Hogy ne legyen baj az utánpótlással arányaiban komoly pénzeket költenek az orvosképzésre. Így álhatott elő az a fura helyzet, hogy miközben az egyik oldalról Kubában sok helyen áram és gázhiány van, a betegellátás színvonala kifejezetten jó. Még úgy is, hogy a kórházak felszereltségével azért általában komoly problémák vannak.

Így is a várható élettartam kifejezetten magas: a férfiaknál 77, a nőknél 81 év.

Vagyis csak két-két évvel vannak lemaradva az Egyesült Királyság adataitól. Annyi orvost képeznek, hogy Kubában minden 150 állampolgárra jut egy doktor. Ezzel az aránnyal pedig megelőzik jószerivel az összes fejlett országot. Persze ettől még a kubai egészségügynek is megvannak a maga gondjai. Eleve a legjobb kórházaikat elsősorban a külföldieknek tartják fent, mivel az egészségügyi turizmus is fontos üzletággá vált.

Az orvosok fizetése pedig így is roppant alacsony. A kubai átlagbér európai szemmel egyébként is felfoghatatlanul kicsi: mintegy havi 25 dollár (vagyis 8 ezer forint) körül mozog. Az orvosok 60 dollár körül keresnek. A kubai egészségügy a világjárvány közepén mindenesetre nem csak külföldön állja a sarat: a hivatalos adatok szerint náluk a járvány április 25-én tetőzött. Azóta az aktív betegek száma 832-ről 753-ra esett.