Mit tudunk a hírhedt vuhani laborról? Tényleg innen indulhatott az új koronavírus?

Arról, hogy az új koronavírus egy kínai laborból eredhet, sokáig csak az összeesküvés-elméletek rajongói beszéltek. Az utóbbi hetekben azonban ez a teória kifejezetten népszerűvé vált. Pár napja maga Donald Trump amerikai elnök állította, hogy látott bizonyítékokat, amelyek alapján a halálos betegségnek köze van a Vuhani Virológiai Intézethez.

Na de mit is tudunk erről a helyről? Ennek a labornak a megalapításáról még a 2002-es SARS járvány után döntött a kínai kormány. Miután a SARS koronavírusba százak haltak bele, Peking a hivatalos álláspont szerint fel akart készülni egy esetleges következő járványra. Ezért úgy döntöttek, hogy létrehozzák az ország első BSL-4-es minősítésű laborját.

Magyarán egy olyan intézetet, ahol kifejezetten magas kockázatú, halálos vírusokat is lehet kutatni.

A cél az volt, hogy vakcinákat, gyógyszereket dolgozzanak ki a veszélyes betegségek kezelésére. A labor francia segítséggel jött létre. De később legalább 3 millió dollárral az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet is pénzelte a helyi projekteket. A támogatók közt emellett ott találjuk a Texasi Egyetemet és a Galveston Nemzeti Laboratóriumot is.

Bár az intézet átadására már 2014-ben sor került, teljes gőzzel csak 2018 januárjában indult meg a munka. A központban mintegy 1500 vírustörzset őriztek. A laborban nagy figyelmet szenteltek a denevérekben is megtalálható koronavírusokra. Az egyik vezető kutató, a világ szinten is elismert Si Cseng-li – akit sok helyen csak „bat woman”-ként vagyis denevér nőként emlegetnek – több SARS-hoz hasonló vírust talált a barlangban élő denevérekben.

Az intézet szakértelemnek nem volt híján, viszont a biztonságra már nem ügyeltek eléggé.

Legalábbis a Washington Post áprilisban azt állította, hogy a kezükbe került dokumentumok alapján 2018-ban a Pekingben működő amerikai nagykövetség szakértői kifejezetten aggódtak a biztonsági hiányosságok miatt. Ha emellett azt is eláruljuk, hogy a Vuhani Virológiai Intézet alig 13 kilométerre van attól a piactól, ahonnan a vírus elindulhatott, talán nem is meglepő, hogy a labort többen is megpróbálták kapcsolatba hozni a világjárvánnyal.

Az elmúlt hónapokban több elmélet is napvilágot látott: az egyik szerint biológiai fegyvert készítettek az intézetben, amely véletlenül elszabadult. Ez a teóra kifejezetten valószínűtlen. Több szakember, így Anthony Fauci, az USA Fertőzőbetegségek Nemzeti Intézetének igazgatója is azt mondja, hogy a vírus-vizsgálatok eredményei mind arra utalnak, hogy ez a betegség a természetben alakult ki. Nem pedig labor körülmények között hozták létre. Ha az intézetnek köze is van a járványhoz, a betegséget szinte biztos, hogy nem ők állították elő.

Azt, hogy a vírus tényleg a vuhani laborból származik mindenesetre nem lehet teljesen kizárni.

Már csak azért sem, mert hasonló balesetek elő szoktak fordulni. Az amerikai hadsereg 2015-ben például véletlenül nem halott hanem élő lépfene baktériumokat szállított le kilenc laboratóriumba. Egy évvel előtte pedig egy washingtoni kutatóközpontból néhány fiolányi himlő vírus került ki. Néha előfordul, hogy a kutatóközpontokból kijut egy-egy betegség. De egyelőre semmilyen bizonyiték nem került elő, amely azt igazolná, hogy most is ez történt. Mindenesetre a Trump kormányzat több tagja is úgy véli, hogy az intézet és a járvány között a kapcsolat egyértelmű.

Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter szerint erre rengeteg bizonyítékuk van. Igaz a napokban finomított az álláspontján és azt mondta: vannak bizonyitékok, amelyek szerint a vírus egy laborból szabadult el, mások viszont épp hogy cáfolják ezt a lehetőséget. Egyelőre próbálnak rájönni arra, hogy mi történhetett.