A követeléskezelőkkel meg lehet állapodni a magánszemélyek tartozás átütemezéséről, de hiányzik a törvény a piac tisztulásához
HírekA bankok vagy a szolgáltatók felé törlesztési késedelembe esve, vagy átmeneti fizetésképtelenség esetén, a magyarok többsége szívesen megállapodna a tartozás átütemezéséről a követeléskezelőkkel. Nagy részük azonban nincs tisztában a lehetőségekkel - derült ki a járványhelyzet miatti hiteltörlesztési és hitelfelmondási moratórium nyári lejártára felkészülő MAKISZ (Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége) számára készített felmérésből.
A pénzügyi szakma azt valószínűsíti, hogy a Covid járvány miatt meghosszabbított hiteltörlesztési és hitelfelmondási moratórium június 30.-i lejártával megnövekszik a késedelmes hitelfizetések, illetve a fizetésképtelenség miatt felmondott hitelek száma. Ezt valószínüsíti az is, hogy megnövekedett a közüzemi és telekommunikációs szolgáltatók felé fennálló tartozások egy főre eső összege és a KKV szektorban megnőtt a körbetartozás mértéke.
Erre készülve a MAKISZ felmérést készíttetett, amelyből egyrészt kiderült, hogy az érintettek jó részének nincs tudomása az áthidaló lehetőségekről, másrészt viszont arra is rámutatott, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfelek szempontjából is hátrányos a követeléskezelési piac jelenlegi, nem egyértelmű szabályozása.
A követelés a legtöbb esetben valamelyik követeléskezelő céghez kerül
A MAKISZ megbízásából a Forecast Marketingkutató Kft. által a magyar felnőtt lakosság körében végzett 500 fős, reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 41%-a nincs tisztában azzal, hogy a fizetési késedelem, vagy a felmondott tartozás esetén fennmaradt követelés a legtöbb esetben valamelyik követeléskezelő céghez kerül, amelyik gondoskodik annak behajtásáról. A megkérdezettek nagyjából hasonlóan nagy arányban (44,8%) nem tudják, hogy amennyiben a követeléskezelő nem tudja elérni az írásbeli felszólításra nem reagáló adóst a további egyezkedés érdekében, a tartozás a végrehajtás szakaszába kerülhet.
A követelt összeg egy részének elengedésére is sor kerülhet
Azzal már a többség (51%) sincs tisztában, hogy mivel a követeléskezelők célja a megállapodás, amelynek keretében részletfizetésre, bizonyos esetekben pedig (amennyiben az adósok élethelyzete miatt ez szükséges) a követelt összeg egy részének elengedésére is sor kerülhet. Szintén a válaszadók többsége nem tudja (52%), hogy miközben a követeléskezelővel még plusz költség nélkül lehet megegyezni, a végrehajtási eljárás már akár 30-40 százalékos többletköltséggel is együtt jár.
Az érintettek szívesen választanák az együttműködést a követeléskezelővel
A válaszadók döntő többsége (71%) jelezte, hogy tartozás elmaradás, vagy a felmondott tartozás esetén szívesen választaná az együttműködést a követeléskezelővel. A válaszadók 54%-a azt is hozzátette, hogy hasznos lenne, ha a kapcsolatfelvétel érdekében a bírósági végrehajtókhoz hasonlóan a követeléskezelők is megkaphatnák és – az EU adatkezelési szabályai (GDPR) szerint kezelhetnék a lejárt, vagy felmondott tartozású ügyfelek elérhetőségeit.
A mai világban az ügyfelek többsége is e-mailben, okostelefonon, chat-oldalakon kommunikál, így aligha elég, ha a követeléskezelő a postai címükön keresi őket. A válaszadók többsége (55,8%) nem volt tisztában azzal sem, hogy mivel Magyarországon a követeléskezelési tevékenység jelenleg nincs törvényileg szabályozva, így olyan cégek is megjelenhetnek a piacon, amelyek nem etikusan járnak el.
A válaszadók szerint egyértelmű helyzetre lenne szükség a követeléskezelés piacán, és döntő többségük (82%) szerint szükség lenne a követeléskezelés törvényi szabályozására.
