Jövő héten a hazai infláció mellett hitelminősítői döntésekre érdemes figyelni.
- Egyedi tényezők befolyásolják a hazai januári inflációs adatot
Február 12-én, pénteken publikálja a KSH a januári inflációs adatokat. Várakozásunk szerint a hazai infláció a 2020. decemberi 2,7%-ról az idei év első hónapjára 2,8%-ra emelkedett (év/év alapon mérve, vagyis a 2021. januári a 2020. januárihoz viszonyítva).
Az infláció idén januári alakulásában több, egymással ellentétesen ható tényező is szerepet játszhatott.
A külső, azaz az eurózóna irányából érkező inflációs nyomás továbbra is alacsony, illetve egy technikai tényező, az ún. bázishatás is jelentős mértékben visszahúzza az inflációt: 2020 januárjában 4,7%-ra ugrott az év/év alapú inflációs mutató, mivel havi alapon is magas, 0,9%-os árszínvonal-romlást mértek.
A tavalyi magas bázis 2021 januárjában az infláció lassulását okozza minden más tényező változatlanságát feltételezve.
Ezt a két lefelé mutató hatást ellensúlyozza az üzemanyagárak tavaly decemberről idén januárra tapasztalt emelkedése, illetve egyéb egyedi tényezők is. Ezek közé tartozik, hogy 2020 júliusa után az idei év elején ismét emelkedett a dohánygyártmányok jövedéki adója, amely erősíti az inflációs dinamikát.
Továbbá a piaci szolgáltatások év eleji átárazása is emelhette az inflációt januárban, bár a korlátozások miatti vélhetően gyengébben alakuló belső kereslet miatt a korábbi évekhez képest mérsékeltebbek lehetettek az év eleji áremelések.
Mindezeken felül 2021 januárjától az autópálya-matricák díjszabása is emelkedett.
Ezenkívül az élelmiszerárak esetében is emelkedésre számítunk idén januárban (havi alapon), melynek hátterében elsősorban az étkezési búza, valamint takarmánynövények és -inputanyagok árának drágulása állhatott.
Előretekintve, az infláció havi lefutását vizsgálva, a bázishatásokat figyelembe véve az idei évben kétszer várható kilengés az inflációban. Egyrészt áprilisban, amikor is 4% környékére, de akár afölé is pattanhat az infláció, bár ezt követően nem várható tartósan magas infláció.
A második nagyobb kilengés az őszi hónapokban és decemberben várható, amikor is ismét megközelítheti, sőt akár át is lépheti a 4%-ot a mutató. Azonban itt fontos látni, hogy a távoli időpont miatt ez utóbbi esetben nagyobb az előrejelzési bizonytalanság.
Legfrissebb, tavaly decemberben kiadott előrejelzéseink szerint 2021-ben 3,1% lehet a hazai fő inflációs mutató, 2022-ben pedig 2,9% éves átlagban (év/év alapon mérve).
A maginfláció 2021-ben 3,6%-ra mérséklődhet a 2020-as éves átlagos 4,1%-ról.
A szolgáltatások esetében a kereslet mérsékeltebb lehet a járványügyi intézkedések év eleji áthúzódása/elhúzódása, a belföldi és a külföldi turizmus visszaesése, továbbá a háztartások viselkedése – kényszermegtakarítások növekedése a korlátozások, magasabb megtakarítási hajlandóság az óvatossági motívum felértékelődése – miatt.
Áthúzódó hatás következtében a belső árnyomás (maginfláció) azonban továbbra is magas, 3,6%-os szinten maradhat 2021 éves átlagában (a korábbi időszakok magas árnyomása csak igen lassan árazódik ki a maginflációból).
- Pénteken idén először az S&P és a Fitch is értékelheti hazánkat
A 2020-as év döntő része a nemzetközi hitelminősítőknél is a koronavírus-járványról szólt.
Az S&P 2020. április 28-án egy rendkívüli döntés keretében pozitívról ismét stabilra rontotta a magyar adósosztályzat kilátását, de a besorolás maradt „BBB”, befektetésre ajánlott szinten, ahol egyébként a Fitch Ratings is tartja hazánk szuverén adóskockázati besorolását szintén stabil kilátással. Augusztusi felülvizsgálatuk során megerősítették korábbi döntéseiket a hitelminősítők.
Az S&P és a Fitch idei évi első felülvizsgálata február 12-én, pénteken esedékes, amikor véleményt mondhatnak a hazai gazdasági folyamatokról.
A jelenlegi stabil kilátás tükrében várakozásunk szerint a két hitelminősítő a felülvizsgálat során nem módosít hazánk szuverén adóskockázati besorolásán („BBB”). Azaz nem várható hazánk felminősítése „BBB+” kategóriába, egyelőre azonban a leminősítés veszélye sem fenyeget, ahhoz – a hitelminősítők gyakorlata alapján - negatív kilátást kellene kapnunk.
Következésképp – negatív szcenárió esetén – egyedül a besoroláshoz kapcsolódó kilátás változtatása lehet napirenden (a jelenlegi stabilról negatívra) február 12-én a koronavírus-járvány és annak makrogazdasági teljesítményre, valamint az államháztartási egyensúlyra, ill. adósságra gyakorolt negatív hatásai miatt.
Továbbá fontos szempont, ha mégis megtörténne a kilátás negatívra rontása, majd ezt követően az év során vagy jövőre hazánk leminősítése is a jelenlegi „BBB” kategóriából „BBB-" - szintén befektetésre ajánlott - szintre, várhatóan még akkor sem tapasztalnánk jelentősebb piaci mozgást, mivel a nagyobb piaci volatilitások a befektetési és a befektetésre nem ajánlott (ún. bóvli) kategória közötti átsoroláskor vannak.
Egy ilyen döntés hazánk külső megítélése szempontjából lenne kedvezőtlen, főleg mert a legtöbb szakmai befektető az S&P véleményét veszi alapul (őt a Moody’s követi és harmadik a sorban a Fitch).
