"A legsúlyosabb szankciókat még életbe sem léptette a Nyugat"
HírekA dollárklíringből és a SWIFT rendszerből való teljes kizárás, valamint az Oroszországgal kereskedő országok elleni szankciók lennének a legsúlyosabbak, ezeket nem vetették ki - hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) konferenciáján. Oroszországból legalább 600 ezren menekültek el, többségében jól képzett szakember.
Oroszország azért nem roppant össze a szankciók súlya alatt, mert készültek a háborúra – mondta el a háború gazdasági hatásairól szólva Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet vezetője.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem orosz-ukrán háború egy évéről szóló konferenciáján kiemelte: egy autokratikus államban végig kell vinni a célokat, még akkor is, ha csökken a gazdaság teljesítménye, legfeljebb más forrásokból vonják el a pénzt, hogy elérjék a politikai céljukat.
Az orosz gazdaságban bőven tartalék ahhoz, hogy még akár 3-4 évig zavartalanul, a tartalékokból tudják működtetni a gazdaságot
- mondta Bendarzsevszkij.
Bezuhant az export bizonyos relációkban, de Kína, India és Törökország irányába növekedés látható. Az orosz jóléti alapok forrása 200 milliárd dollárra rúgott a háború előtt, ez a tartalék elkezdett fogyni, a GDP arányában 10,4 százalékról 8,1 százalékra csökkent a tartalék, de még így is jól tudják biztosítani a háború kiadásait és a gazdasági kiadásokat.
Oroszországból legalább 600 ezer ember kivándorolt, akár egymillió is lehet ez a szám, és a kivándoroltak nagy részben magasan képzett emberek.
Európa drasztikusan elkezdett leválni az orosz energiahordozókról, és lassabban tud új kapacitásokat kiépíteni más országok felé, ehhez időre van szükség
– tette hozzá Bendarzsevszkij.
A szankciókat már 1914-ben bevetették a britek a németek ellen, mire a németek korlátlan tengeralattjáró harcot hirdetett. Akkor 52 hónap kellett ahhoz, hogy a katonai események összeérjenek a gazdasági szankciókkal – emlékeztetett Szalay-Berzeviczy Attila szakközgazdász, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke.
Mint mondta, igenis tudnak hatni a szankciók, de ehhez időre van szükség, ráadásul ma sokkal nagyobb a globalizáció szerepe.
- Ez az első olyan háború, ahol a gazdasági pénzügyi terület a hatodik hadszíntér. A háború lezárása után évekkel lehet csak megmondani, mennyire voltak hatékonyak a szankciók - tette hozzá.
A világ GDP-jének Oroszország a 0,72 százalékát tudja előállítani, míg az Ukrajnát támogató nyugati szövetséges blokk a világ GDP-jének 24,2 százalékát tudja maga mögött.
Oroszország tudatosan készült a háborúra, és hogy izolálja a nyugat, ennek ellenére meglepte Moszkvát a szankciók gyors életbe léptetése és mértéke
- tette hozzá.
Nem azért vezették be a szankciókat, hogy megbuktassák Putyint, vagy abban bíznának, hogy a lakosság buktatja meg a vezetést.
A szankciók értelme, hogy degradálja az orosz katonai potenciált és a gazdaságot, és küldjön egy üzenetet, hogy ez az invázió nem oké
- fogalmazott.
A szankciók fokozatosan lépek érvénybe, a legfájdalmasabb szankciók még sehol sincsenek.
A végső három szankciós lépés a következő lenne:
- Oroszország kizárása az USA dollár klíringből,
- az összes orosz bank kizárása a SWIFT-ből, illetve
- ha az USA minden olyan országot szankció alá von, amely kereskedik Oroszországgal.
- Ezekre nem került sor, pedig ezek okoznák a legnagyobb kárt, annál is inkább, mert az oroszok nem tudják lekapcsolni a nyugatot, vagyis ezek a szankciók nem viszonozhatóak – tette hozzá Szalay-Berzeviczy Attila.
