Háború: "Az összes lehetséges hibát elkövette eddig az orosz haderő"

Az amerikai elnök kijevi látogatása új szintre helyezte a háborút: azt üzente, hogy az Egyesült Államok valóban meg szeretné nyerni ezt a háborút - hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem konferenciáján.

Az USA mögött áll a dollár, ami talán erősebb fegyver, mint a hadserege. A dollár erejére 2008-ban jöttek rá, amikor a Svájcban lévő amerikai pénzekről kértek ki adatokat, amit Svájc eleinte megtagadott.

- A dollár pozíciója jelenleg megingathatatlan, semmitől nem fél jobban egy európai bank, mint hogy kizárják a dollár klíringből - mondta Szalay-Berzeviczy Attila szakközgazdász, a Budapesti Értéktőzsde korábbi vezetője. A világgazdaság legerősebb blokkjai sorakoztak fel Ukrajna mögött, a háború eszkalációjában az is benne van, hogy Oroszországot kizárják a dollárklíringből, vagy szankcionálják azokat az országokat, amelyek kereskednek Oroszországgal.

Oroszország adja a globális GDP 0,72 százalékát, az Ukrajna mögött álló nyugati országok pedig a globális GDP 22,4 százalékát

- tette hozzá.

- Az orosz források és tartalékok ugyanakkor lehetővé teszik, hogy legalább 3-4 évig folytathatja Oroszország a háborút. A tartalékok a GDP 10,4 százalékáról 8,1 százalékra csökkentek, de kitartanak - vélekedett Anton Bendarzsevszkij, az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet vezetője.

Hibát hibára

Az orosz haderő hibáival kapcsolatban az előadásokon elhangzott: Moszkva nem mérte fel az elmélet és gyakorlat közötti különbséget, továbbá képtelen volt összhaderőnemi módon működni, és bár komoly arzenált halmoztak fel a precíziós fegyvereből, nem tudták azokat alkalmazni.

- A célpontok felderítése után például csak 48 órás késéssel tudtak csapást mérni, ezért nem tudták megsemmisíteni a nyugati fegyvereket - foglalta össze az orosz különleges hadművelet kudarcát Jójárt Krisztián Stratégiai Védelmi Kutató Intézet kutatója, bizonságpolitikai szakértő.

Az első hetek után az oroszok rájöttek, hogy a különleges katonai hadművelet kudarc, ezért márciusban újratervezésre került sor, és fókuszba került a Donbasz, ahol fokozatos előrenyomulás volt.

A háború előrehaladtával az orosz haderő megkezdte a hátország támadását: csapásokat mértek az olajfinomítókra, az energiaellátási pontokra, és megpróbálták megbénítani a hadiipari kapacitást.

Orosz részről hiba volt az is, hogy a katonai racionalitást sokszor felülbírálta a politika, ezért is került sor a harctéri tervek felülírására és a vezetőcserékre is.

További hátrány, hogy az orosz fél lényegében már az elején elvesztette a hírszerzési kezdeményezést, az amerikaiak hatékonyan segítették az ukrán hírszerzést.

A nyár közepétől pedig elkezdett beérkezni a nyugati fegyverszállítás hatása, emellett az oroszok elvesztették az információs háborút, a bucsai tömegmészárlás miatt pedig összezárt a nyugat, hogy segítse Ukrajnát.

A részleges mozgósítás már hamarabb esedékes lett volna, ennek elrendelését mégis késleltette Vlagyimir Putyin orosz elnök. Ma már nagy hatékonysággal pusztítják az ukrán infrastruktúrát, noha az ukrán fogyasztást csökkentette, hogy sokan elmenekültek és a tél is enyhébb volt eddig.

Nem tudni, mekkora precíziós fegyverkészlettel és lőszerkészlettel rendelkeznek az oroszok, és hogy mekkora a gyártási volumenük. Az ukrán oldalon jobb a műveleti biztonság, kevesebb információ sziváros ki az ukrán hadseregtől - tette hozzá Jójárt Krisztián.

Kaiser Ferenc, az NKE docense hangsúlyozta: papírforma szerint az ukrán hadseregnek már rég fel kellett volna adnia, el kellett volna buknia.Az, hogy Ukrajna még létezik, inkább következik az orosz haderő hibáiból.

Amit lehetett, elrontották a háború alatt az oroszok

- tette hozzá.

Bár a mennyiségi és technikai fölény az orosz fél kezében volt, az ukránok elkezdtek védekezni az első pillanattól, ezért nem érvényesült az orosz fölény.

Kiemelte, hogy a háború az információs térben is zajlik: ahogy a nyugati média mutatta a szétlőtt orosz tankokat, a szétszakadt tanksorokat demoralizáló volt az orosz hadseregben. Emellett nyugaton is elhitték, hogy az ukránok megnyerhetik a háborút, ekkortól kezdték csak igazán segíteni Kijevet.

Többek között Kína miatt is védik az ukránokat a nyugati szövetségesek, másrészt Putyin az addig fennálló világrendet meg akarta változtatni

- taglalta Kaiser Ferenc.

Az oroszok mellett áll Kína és Irán, de a nyugatnak aprópénz, amit eddig kapott Ukrajna. Mintegy 50 milliárd dollárnyi fegyvert kaptak, ami kevesebb az éves orosz hadi költségvetésnél.

Nem számítottak az invázióra

A Krím elfoglalása után 2015-re egy alacsony intenzitású konfliktus alakult ki Oroszország és Ukrajna között, csak az volt a kérdés, Putyin mikor lép, mert további területeket akart elfoglalni. Azonban egy ennyire direkt katonai invázióra nem voltak felkészülve az ukránok - tette hozzá Kaiser Ferenc.

Az utolsó pillanatig bíztak abban az ukrán vezetők, hogy mégsem az invázió mellett döntenek az oroszok. Ezért nem is rendeltek el általános mozgósítást az ukránok, nem akarták provokálni az oroszokat.

Az ukrán védelemmel kapcsolatban kiemelte: még a vendégmunkások közül is sokan hazamentek harcolni, és a menekültek zöme nő és gyerek volt, a férfiak otthon maradtak védekezni.

Az ukrán hadsereget érintő korrupciós botránnyal kapcsolatban hangsúlyozta: az oroszok még korruptabbak mint az ukránok, náluk még nagyobb túlárazások voltak.

Ez egy imperialista háború, amit területek elszakításáért vívják

- fogalmazott.

Az ukrán oldalt erősíti az is, hogy ha Ukrajna veszít, megszűnik létezni, vagy a területének egy jelentős részéről le kellene mondania, és Fehéroroszhoz hasonló függésben lenne a megmaradt terület. Fontos mérlegelni, hogy az orosz haderő számolt egy Odessza elleni támadással is, ezzel teljesen elvágták volna a tengertől Ukrajnát.

A technológián múlik a háborús fordulat

Sokat segített az ukránoknak a brit hírszerzés, az amerikai kiképzések, a francia idegenlégiósok kiképzése, mert megtanították, hogyan harcoljanak egy tehcnikailag fölényben lévő hatalom ellen.

Az ukrán sikerek a hadvezetésen is múltak: olyan vezetőket hagytak meg, akik már a 2014-es háborúban is részt vettek.

Hálózatcentrikus hadviselésre kiképzést is adott a nyugat, erre jó példa volt a Moszkva cirkáló elleni támadás, két rakétával semmisítették meg a cirkálót.

A tér, erő és idő művészete a háború, és mivel rengeteg katonai információval támogatja a Nyugat Ukrajnát, ez fontosabb mint a fegyverszállítás.

A modern háborúk bebizonyították, hogy nem elég a mennyiségi fölény, ha ez így lenne, Irak megnyerte volna az Öböl háborút. Papíron minden az oroszok mellett szólt, de nem vethetnek be mindent, mert ott kell lenniük több fronton is - Grúzia, Hegyi-Karabah, Szíria, stb. - mert Oroszországnak globális igényei vannak.

Ezzel szemben Ukrajna az összes erőforrását bevetheti az orosz haderő ellen, ami óriási különbség.

A kiberműveletek is sokat számítottak, ugyanakkor az oroszok összes fortélyait már ismerte a nyugat, mikor elkezdődött a háború. Az orosz katonák létszáma közel háromszoros az ukránhoz képest.

Az ukrán haderő morálisan messze az orosz haderő felett áll, rengeteg a hadizsákmány

- tette hozzá.

Szenes Zoltán nyugalmazott vezérezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke előadásában kiemelte:

a háború első szakaszában az ukránokat meglepetésként érte az orosz támadás és annak intenzitása.

Ennek ellenére lassú volt az orosz előrehaladás, nem tudták elfoglalni Kijevet, így a Donbasz lett a fő célpont.

Szeptember elején kezdődött el az ukránok ellentámadása, egy Bács-Kiskun megyei területet vissza tudtak szerezni. November elején Herszonból kivontak 30 ezer orosz katonát, és a hadászati védelmet erősítették.

Jelenleg az erőgyűjtés szakasza zajlik a tavaszi nagy offenzívák előtt 

mondta.

A háború során Ukrajna 27 százalékát elfoglalta az orosz haderő, de az ellenoffenzíva nyomán most csak 16 százalékot uralnak. Bahmutnak inkább politikai jelentősége van, Putyin kiadta, hogy el kell foglalni 24-ig, a háború évfordulójáig.

Kiemelendő, hogy ebben a háborúban a magánhadseregek is harcolnak egymás ellen, más szóval ez részben egy kiszervezett háború.

Orosz részről a Wagner-csoport egy magánhadsereg, amely börtönökből toboroz zsoldosokat, eddig 50 ezer főt. Bahmutnál nagyon hősiesen harcolnak, de nem akarnak a központi vezetésnek alárendelődni, modern hadseregként működnek.

Egy nemzetközi légió az ukrán oldalon is harcol, például lengyelek és csecsenek - magáncégeken keresztül.

Több jel mutat arra, hogy hosszú háború várható

A háború folytatására utal, hog tavaly júliusban Oroszország áttért a hadigazdálkodásra, a hadi igényeket kell előtérbe helyezni. Ezen túl a katonai vezetés rendjének megváltoztatása, és a hadműveleti tervek folyamatos változtatása is egy hosszú háborúra utal.

Szövetségeseket keres Oroszország, Fehéroroszországot is szeretnék bevonni a háborúba, és a belarusz hadiipar elkezdte támogatni az oroszokat.

Irán drónokkal, Észak-Korea lőszerekkel támogatja az oroszokat, és amerikai hírek szerint Kína már most szállíthat drónokat Oroszországnak.

Erre az évre 140 milliárd dollárt terveztek a háborúra az oroszok. Az ukrán fegyveres erők eddig 42 milliárd dollárt kaptak fegyveres támogatásra. Ukrajnának 45 ország szállít fegyvert, lőszert.

A technológia fordulatot a HIMARS rakéták szállítása jelentette, de mostanra lelassultak a nyugati szállítmányok.

Március elején csak 54 harckocsi lesz a megígért 120 ból.Az orosz veszteséges hatalmas mértékűek: eddig tízszer annyi, mint a két csecsen háborúban együttvéve, az ukrán veszteségekről nincsenek megbízható információk. Az elesett és megsebesült orosz katonák száma 100 ezerre tehető, de ez sem megbízható adat.