A magyar honvédség egyre jobban épít erre

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: nem az a lényeg, hogy mennyi katonánk van, hanem az, milyen kiképzést kaptak. Előadásában kitért a 2010-es években megkezdett haderőfejlesztésre, amelyet az Ukrajnában kitört háború csak felgyorsított.

Mint mondta: Magyarországon elérte a GDP két százalékát a védelmi kiadás, és ez a következő években is csak felfelé fog eltérni ettől. Ahhoz hogy a haderő egy harcolni képes és tudó, elszánt, komoly és megfelelő elrettentő erőt felmutatni képes hadsereg legyen, szervezeti kultúraváltásra van szükség - fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A feladatról kell beszélni, arról a misszióról és hivatásról, ami a haza fegyveres védelme - mutatott rá a honvédelmi miniszter, hozzátéve, hogy mellé arányos kompenzációt, életpályamodellt, kiképzést és oktatást kell tenni.

A területvédelmi rendszert ismertetve azt mondta: a hivatásos haderő támaszpontszerűen van jelen az országban ott, ahol a laktanyák, kiképzőbázisok vannak.

Ez a haderő magas képzettségi fokú, gyorsan bevethető és az országhatárokig bármikor elmozdítható.

Ezt egészíti ki a területvédelmi rendszer, amely kapilláris szerűen behálózza az országot a létrehozott területvédelmi ezredekkel járási szintig lejutva. Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke,

aki maga is részt vett a tartalékos kiképzésen személyes tapasztalatait osztotta meg a nyolchetes alapkiképzésről.

A legfontosabbként azt emelte ki, hogy a katonaságban meg lehet tanulni fókuszálni a feladatra, és meglehet érteni, hogy milyen azt teljes egészében elvégezni. A honvédségben nem lehet "félig megcsinálni a melót" - jelentette ki.

A Tranzit a Kommentár Alapítvány rendezvénysorozata, amelyet ötödik alkalommal rendeznek meg Tihanyban. A rendezvényen számos kormánytag, kormánypárti és ellenzéki politikus, valamint közéleti szereplő vitázik, és tart előadást aktuálpolitikai kérdésekről.