Lynx, a sokoldalú nagymacska – Megnéztük, mitől élesek a Hiúz karmai

Újdonságok sora

Nemrég átadták a zalaegerszegi Rheinmetall üzemet, ahol nemsokára elindul a Honvédségnek szánt Lynx típusú harcjárművek sorozatgyártása. Az üzem elkészülte több szempontból is kiemelt jelentőségű események tekinthető. Egyrészt évtizedes kihagyást követően újra fognak Magyarországon harcjárművet gyártani, ráadásul gyalogsági harcjármű kategóriába tartozó járművet eddig sohasem készítettek hazánkban (a PSZH és a FUG nem az volt). Emellett ez az első elkészült üzeme a Rheinmetall Hungary-nek, így fontos lépcsőnek tekinthető Magyarország és a német hadiipari vállalat együttműködése szempontjából. Végül pedig az egész világon Zalaegerszegen indul el először a Rheinmetall csúcstechnológiás járművének gyártása, a Lynx ráadásul a gyalogsági harcjárművek egy új generációjának egyik első képviselője, a tudása pedig világszinten is egyedülálló.

Nem harckocsi

De mi is az a tudás, amitől ennyire különleges a Lynx? A jármű futurisztikus megjelenése már önmagában azt sugallja, hogy egy csúcstechnológiás eszközzel állunk szemben. Laikus szemlélőként azonban ez a jármű is csak egy lánctalapkból, páncélozott testből, lövegtoronyból és egy gépágyúcsőből áll.

Így gyakran tankként, vagy jobb esetben harckocsiként hivatkoznak a Lynxre.

Ez azonban nem fedi a valóságot, mivel a Lynx nem harckocsi, hanem gyalogsági harcjármű. A különbség a jármű számos tulajdonságában tetten érhető.

A leginkább szembetűnő különbség, hogy a Lnyx a kezelő személyzeten kívül képes szállítani további katonákat, számszerűen 8-at, a harckocsikban viszont csak a személyzet számára van hely. Emellett a Lnyx hagyományos passzív páncélzata vékonyabb, mint egy modern harckocsié. (Érdemes megjegyezni, hogy a páncélzatok folyamatosan fejlődnek, így a Lynx hagyományos páncélzata erősebb lehet, mint akár egy elavult könnyű harckocsié -lásd a máig alkalmazott francia AMX-13, de mai eszközökkel összevetve egyértelmű a különbség.)

A harckocsik, tehát alapvetően erősebben páncélozottak, mint a gyalogsági harcjárművek, amely csoportba a Lynx is tartozik. A kisebb páncélzat viszont súlymegtakarítással is jár, így a Lynx könnyebb, mint egy átlagos mai közepes harckocsi. (Ellenben egy régebbi harckocsihoz hasonló a súlya.)

Az aránylag kisebb tömeg viszont mozgékonyabbá is teszi, ami szintén a gyalogsági harcjárművekre jellemző tulajdonság. Végül pedig a fő fegyverzet tekintetében is komoly különbség van a két járműkategória között. A Lynx 30 mm-es gépágyúja komoly darab, de egy harckocsira kevés lenne. A Leopard 2 harckocsikon például 120 mm űrméretű harckocsiágyú található. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Lynx sebezhető lenne és ne tudná felvenni a harcot a csatatéren rá leselkedő ellenséges egységekkel.

A magyarul Hiúz névre hallgató jármű ugyanis olyan technológiákat használ, aminek köszönhetően akár egy modern harckocsival szemben állva is van rá esély, hogy győztesként kerül ki az összecsapásból.

Ez teszi különlegessé a Lynxet, hiszen ennyire ütőképes gyalogsági harcjárművet valószínűleg még soha nem készítettek a világon.

De mik is ezek a tulajdonságok?!

Csúcstechnológiás védelem

Az egyik legfontosabb képessége a Lynx-nek a magas szintű védelem. A modern anyagokból készülő, hagyományos passzív páncélzat önmagában komoly védelmet nyújt a Lynx-nek. A homlokpáncélzat például a 30 mm-es gépágyú lövedéknek, az oldalpáncélzat pedig a 14,5 mm-es nehézgéppuska lövedékeinek is ellenáll. Ez önmagában azt jelenti, hogy szemtől szemben egy másik gyalogsági harcjármű, például egy szovjet BMP-2-es gyalogsági harcjármű nem képes átlőni a homlokpáncélzatát a fő fegyverzetét jelentő gépágyúval, és egy BTR-90-es páncélozott szállítójármű nehézgéppuskája ellen is véd a homlokpáncél (a BMP-3-asból viszont van olyan kivitel, amire 100 mm-es harckocsiágyút szereltek, ami át tudná lőni a Lynx homlokpáncélját).

Oldalról pedig védve van a gyalogsági géppuskatűztől, vagy akár egy BTR-80-as nehézgéppuskájának a tüzétől is.

A Lynx védelme azonban nem merül ki a passzív páncélzatban, ugyanis a Rheinmetall kifejlesztett hozzá egy StrikeShield névre keresztelt aktív védelmi rendszert, ami alatt egy harmadik generációs úgynevezett hard-kill APS rendszert kell érteni. Érdemes leszögezni, hogy a hard-kill rendszerek harmadik generációját még az Egyesült Államok is csak most kezdi el majd alkalmazni, tehát rendkívül új fejlesztésről van szó.

A rendszer működéséről korábban már részletesen írtunk az alábbi elemzésünkben. Röviden annyit fontos megjegyezni róla, hogy a Rheinmetall egy új hibrid védelmi rendszert hozott létre, aminek az egyik nagyon fontos tulajdonsága, hogy az APS rendszer érzékelői és ellenintézkedésekért felelős moduljai, egységesen integrálva lettek a jármű páncélzatába és nem azon kívül helyezkednek el, mint a reaktív páncélzat szendvicsei. Ezt úgy oldották meg, hogy nem külön passzív páncéllemezek és külön aktív modulok lesznek a Lynxeken, hanem egymástól elkülönült (tehát könnyen cserélhető) passzív kétrétegű páncélcsempéket szerelnek a járművekre, és a két réteg közé integrálják az aktív védelmi rendszer fentebb említett elemeit.

Ennek hatalmas előnye, hogy a kisebb ballisztikus lövedékek, például egy géppuska tüze nem tehet kárt az aktív rendszer elemeiben, ez pedig már önmagában hatalmas fejlődés a korábbi hard-kill APS-ekhez képest.

Mindezek mellett, a StrikeShield védelmi rendszer rendkívül hatásos, a támadó eszközök széles spektruma ellen véd, könnyen variálható, valamint különlegesen érzékeny szenzorjainak köszönhetően jelenleg a legrövidebb a reakcióideje a piacon. Mindez komoly védelmet nyújt a Lynx számára a páncélos járműveket a modern hadviselésben leginkább fenyegető kamikaze drónok és vállról indítható páncéltörő rakéták ellen.

Ha pedig igazán veszélyes szituációba keveredik a Hiúz, az ellenfél megzavarására alkalmas Rosy álcázórendszert is bevethet a személyzet. Utóbbi mindössze 1-2 másodperc leforgása alatt 40 milliméteres füstgránátok kilövésével gyakorlatilag átláthatatlan álcázófüstbe burkolja a járművet, ami ellehetetleníti az ellenséges támadást.

A védelmet egyébként egy integrált besugárzásjelző is támogatja. Ez az eszköz előre figyelmeztet, ha a Hiúzt célba vették egy lézervezérelt páncéltörő rakétarendszerrel.

Fegyverarzenál

A védelem mellett a Lynx fegyverzete is tartogat meglepetéseket. A kisebb fegyverektől a nagyobbak felé haladva a következő eszközökkel pusztíthatja az ellenséget a Lynx legénysége.

• A gépágyúcsővel párhuzamosítva egy 7,62 milliméteres, tehát NATO szabvány lőszert használó Rheinmetall Machine Gun 7,62 névre hallgató, háromcsövű géppuska található. Ez a fegyver akkor praktikus, ha a gépágyú látóterébe olyan ellenséges egység kerül, amelyhez nem szükséges a 30 mm-es lőszer használata.
• A Lance 2.0 lövegtorony tetején egy távirányítású fegyvertorony is helyet kapott, erre egy nehéz, vagy közepes géppuska helyezhető. Ezzel a fegyverrel akár egy nem páncélozott, vagy csak könnyebben páncélozott jármű, illetve gyalogság ellen is fel lehet venni a harcot a 12,7 milliméteres nehézgéppuskával. A fegyvertorony nagy előnye, hogy a jármű belsejéből, tehát védett helyről irányítható a jármű parancsnoka által.
• A Hiúz fő fegyvere e 30 milliméteres gépágyú, amely komoly tűzerőt biztosít a jármű számára. A Lynx újszerűsége a fegyverzeten belül a gépágyú esetében a leginkább tetten érhető, ugyanis képes úgynevezett programozott lövedékek kilövésére. Ezek nem becsapódáskor, hanem egy előre meghatározott távolság elérésekor robbannak fel. Összesen 162 elképesztő keménységű wolfram-karbid hengert tartalmaznak, amelyek a robbanáskor szétszóródva repeszként komoly pusztítást visznek végbe.
• Ezzel a lőszerrel így a fedezék mögé bújó ellenséges egységek sincsennek biztonságban a Lynx elől. Előzetes programozás nélkül a lőszer hagyományos repesz-romboló lövedékként viselkedik, ami gyors sorozatlövések esetén fontos. A gépágyú emellett hagyományos páncéltörő lőszer kilövésére is alkalmas. Utóbbi 1000 méterről, a megfelelő beesési szög mellett akár 53 milliméteres homogén páncélzatot is képes átütni. Ez egy harckocsi ellen kevés, de egy MRAP, egy páncélozott szállító jármű (pl. BTR-80), vagy akár egy másik gyalogsági harcjármű (például: BMP-2; BMP-3) ellen rendkívül hatásos lehet.
• Végül fontos kiemelni, hogy a Lynx még akkor sem feltétlenül kerül bajba, ha egy harckocsival kerül szembe. A páncélzatba integrálva ugyanis ellátható kamikaze drón indítóval, vagy Spike LR2 páncéltörő rakéta indítóval. A Honvédség elvileg mindkét konfigurációt rendszeresítheti. Az említett fegyverek kilövésével pedig a Hiúz akár komoly páncélzattal ellátott ellenséges járműveket is képes semlegesíteni.

A Lynx fegyvertára tehát igen impozáns. Érdemes kiemelni, hogy a fentiek mellett tűzgyorsaság, precizitás, pontosság és a fegyverrendszerek, célzórendszerek magas fokú digitalizáltsága terén is felülmúlja versenytársait.

A képen jól látható a Hiúz tetején a távirányítású fegyvertorony, benne a géppuskával, a géppuska alatt pedig a parancsnok elektrooptikai rendszereivel. A gépágyú bal oldalán a kis párhuzamosított géppuska csöve is megfigyelhető, ahogy kilóg a páncélból. A lövegtorony két szélén, felül a Rosy füstgránátvető is kiválóan látszik. A 30 mm-es gépágyú csöve mellett jobb oldalon egy kis részlet az irányzó figyelőrendszeréből is kivehető a képen. Kép forrása: MTI

Mindent látnak

A Hiúz kezelőit fejlett nappali, illetve éjszakai, úgynevezett infravörös kamerarendszer is támogatja.

Nem feltétlenül újdonság, hogy elektrooptikai megfigyelőrendszerekkel látják el a harcjárműveket, annak érdekében, hogy a személyzet akkor is tudjon tájékozódni, ha a páncélzat teljesen le van zárva. Amitől különleges a Hiúz képessége az a rendszer fejlettsége.

A bent ülők egyedülállóan részletes képet kapnak a külvilágról. A járműparancsnoknak például 360 fokos szögben forgatható elektrooptikai rendszer biztosítja a kilátást (utóbbi irányítja a távirányított fegyvertornyot is), ami vertikálisan is mozgatható és tartalmaz egy széleslátószögű kamerát is.

Az irányzó számára a gépágyú mellé helyeztek el egy komplex figyelőrendszert, ami ráadásul különleges kialakításának köszönhetően nem csak a toronnyal együtt képes mozogni, hanem korlátozottan vízszintesen és függőlegesen is állítható.

Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. A jármű fel van szerelve további nappali- és infrakamerákat tartalmazó modulokkal, ezekkel gyakorlatilag minden irányban lehet látni, mi történik a jármű körül. Végül az összes járműbe érkező adatot, beleértve a különböző szenzorok, kamerák, infrakamerák adatait egy Situational Awareness System nevű rendszer egységes harcászati képpé formálja, ennek köszönhetően a Lynx személyzete mindent tud, ami odakint történik anélkül, hogy akár egy rés is nyitva lenne a járművön.

Mindezek mellett a Hiúzban számos új digitális megoldást alkalmaztak, amelyek részletei nem nyilvánosak, de a modern hadviselésre alkalmassá teszik a járművet. Ezen túl a kommunikációs rendszerei is a legújabb elvárásoknak megfelelően készültek és nyilván a navigációs rendszerek is fejlettek a járműben. A Hiúzból a ma már elvárt sokoldalúság sem hiányzik. Speciális kialakításának köszönhetően könnyen átalakíthatóak különböző célokra az egyes járművek (pl.: sebesültszállítás, parancsnoki jármű, felderítő, csapatszállító, légvédelmi és még sorolhatnánk).

Egy egész ménes helyet kapott benne

További érdekességként érdemes megjegyezni, hogy a jármű súlya gyalogsági harcjárműhöz képest egészen rendkívüli a komoly páncélzat és az egyéb berendezések miatt. Saját tömege 45 tonna, ami valamivel több, mint egy T-72-es harckocsié, egy mai harckocsinál, például egy Leopard 2-nél azonban jó 20 tonnával könnyebb. Ennek a hatalmas súlynak a mozgatásához természetesen erő is kell.

A Hiúzt viszont senki nem gyanúsíthatja alul motorizáltsággal, hiszen egy nem kevesebb, mint 1463 lóerős, 6 hengeres Liebherr turbódiesel motor forgatja a lánctalpakat, így a 30-40 átlagos személyautónyi súly akár 65 kilométer/óra sebességgel képes robogni. Összevetésként érdemes megnézni, hogy a Honvédség által a kétezres években selejtezett BMP-1-es gyalogsági harcjárművek mindössze 12 tonnát nyomtak, ám így is legfeljebb 50-55 km/h sebesség elérésére voltak képesek.

Hasonlóképp az amerikai hadsereg lassan kifutó mindenese, az M-2 Bradley alig több mint 22 tonna, a végsebessége pedig 62 km/h. Ezekből az adatokból pedig jól kitűnik, hogy hiába nőtt hatalmasra a Hiúz tömege, a brutális motorral kombinálva képesek voltak a tervezők megtartani az elvárt dinamizmust.

Hódmezővásárhely lesz a nagymacskák otthona

Összességében kijelenthető, hogy a Honvédség a Lynx képében rendkívül modern eszközhöz jutott. A járművet, mint a cikk elején említettük itthon is gyártani fogják. Hazánkban főképp a hódmezővásárhelyi laktanya lesz a Hiúzok szálláshelye. Összesen 200 fölötti darabszámban rendelt a Honvédség. A pontos darabszámot azonban nehéz meghatározni, mert az elmúlt pár évben többféle adat is elhangzott.

A legvalószínűbb, hogy 209 darab Hiúz érkezik StrikeShield védelemmel ellátva, viszont a Honvédség 2020-ban 218 darabot rendelt, így további 8 darab nem lesz aktív védelemmel felvértezve.

Mivel többféle kivitel lesz rendszeresítve ezek feltehetőleg olyan célokra lesznek használva, amihez nem kell a csatamezőre kimenniük. Ezen túl korábban lehetett hallani korábbi Lynx alvázra szerelt csapatlégvédelmi rendszerekről is, utóbbiak azonban egy teljesen külön beszerzés részét képezhetik és csak kevés információ áll róluk rendelkezésre.

Bárhogyan is alakul azonban a végső pontos darabszám, annyi bizonyos, hogy a több mint 200 Hiúz egészen új szintre emeli a Honvédség ütőképességét, hiszen végre lesz egy igazán nagy darabszámú, modern páncélozott járműve a magyar haderőnek.