A Magyar Közgazdasági Társaság a sportfinanszírozás átalakítására tett le szakmai javaslatcsomagot
HírekA sport egyes ágai – mindenekelőtt a tömegsport körébe sorolható sportágak – közösségi támogatásra szoruló elfoglaltságok, míg a látványsportok egy része jelentősebb piaci bevételi lehetőségekkel rendelkezik.
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Sportgazdasági Szakosztályának elnöksége egy szakmai javaslatcsomagot dolgozott ki a magyar sport irányításának és közfinanszírozásának fejlesztésére.
A dokumentumot megvitatta az Egerben 2026. szeptember 10–11-én megrendezett 64. Közgazdász-vándorgyűlés sportgazdasági szekciója is. A javaslatokat az MKT a napokban eljuttatta a belügyminiszternek és a Belügyminisztérium sportért felelős államtitkárának.
A jelenleg zajló társadalmi átalakulás, a politikai és gazdasági változások indokolttá teszik, hogy az MKT Sportgazdasági Szakosztálya segítő szándékkal forduljon a hazai sportirányításhoz.
Észrevételeik és javaslataik megfogalmazásakor a hazai sportirányítás közgazdasági aspektusait, a központi és önkormányzati feladat- és felelősségmegosztást, valamint a sportra fordítható állami és önkormányzati források átláthatóbb, racionálisabb és eredményesebb felhasználását tartották szem előtt. Mint azt az anyagban írják: a sport társadalmi haszna messze túlmutat az egészség megőrzésén: kedvező hatással van a gazdaságra és a kultúrára is. A sportolás közösségeket épít és erősíti a nemzeti identitást. Növeli a társadalom tagjainak ellenállóképességét és erősíti az önbizalmukat. Emellett számottevően hozzájárul a nemzetgazdasághoz: évente a GDP mintegy 2-3%-át állítja elő.
Felmérések szerint a magyar felnőtt lakosság körülbelül 43-45%-a mozog vagy sportol legalább hetente egyszer, s önkéntesek tízezrei működnek rendszeresen közre a szervezett sportban. Főállásban mintegy 18 ezer ember dolgozik a sportágazatban.
A sport gazdasági hatása azonban az említetteknél jóval nagyobb, hiszen munkahelyeket és értéket teremt a sportszerek gyártása és kereskedelme révén, a sportszolgáltatások piacán, valamint a vendéglátás és a sportturizmus terén. A médiaiparban a sportesemények közvetítése meghatározó műsorszám lett.
A sport egyes ágai – mindenekelőtt a tömegsport körébe sorolható sportágak – közösségi támogatásra szoruló elfoglaltságok, míg a látványsportok egy része jelentősebb piaci bevételi lehetőségekkel rendelkezik. Ugyanakkor e két véglet között számos olyan sporttevékenység is létezik, amelyek a konkrét körülmények függvényében támogatást igényelnek vagy éppenséggel vállalkozásszerűen is folytathatók. Ebből adódóan a sport állami és önkormányzati támogatásának módját és mértékét mindenkor a konkrét társadalmi igények és lehetőségek egyeztetésével, az egyes sportágak iránti időben is változó érdeklődéshez igazodva, valamint a gazdaság teherbíróképességét mérlegelve kell kialakítani.
Az MKT Sportgazdasági Szakosztálya a jelenlegi körülmények és feltételek mérlegelésével tett javaslatokat az elkövetkező esztendők sportcélú támogatási szabályainak kialakítására.
A javaslatok a magyar sport finanszírozásának a rendszerváltás óta követett gyakorlatának áttekintésén és értékelésén alapulnak. Céljuk a hazai tömeg- és versenysport színvonalának megőrzése és emelése, a sportfinanszírozás jelenlegi rendszerének ésszerűsítése, a pénzügyi források takarékosabb felhasználása, valamint a sportcélú közvagyon jobb hasznosítása.
Az MKT Sportgazdasági Szakosztályának javaslatcsomagja ezen a linken letölthető .