A németek már nem engednek mindent felvásárolni a kínaiaknak
HírekA német kormány nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva megtiltotta, hogy egy kínai cég felvásároljon egy gépgyártó vállalatot.
Kínai cég utoljára 2016-ban vásárolt meg egy német vállalatot. Akkor Kína legnagyobb háztartási gépgyártója, a Midea vette át az ipari robotokat előállító Kuka-t. Németország tavaly megszigorította a külföldi befektetések szabályait: szélesebb jogosítványokat biztosított hatóságai számára a vállalat-felvásárlások megakadályozásához.
Az új előírásokat a közelmúltban alkalmazták először, amikor a kínai Yantai akarta kivásárolni a Németország űrkutatási és atomenergetikai iparának kiszolgálására szakosodott, gépi eszközöket gyártó Leifeld-et. A tranzakció politikai aggályokat vetett fel. Amikor Berlin jelezte, hogy további intézkedésekre készül a külföldi kivásárlások megakadályozása céljából, a kínai fél visszalépett. A Leifeld többségi tulajdonosa, Georg Koffler a Deutsche Welle hírügynökség szerint bírálta a beavatkozást és kijelentette: „Úgy véljük, hogy a biztonságpolitikai aggályok alaptalanok”. A német aggodalom nem egyedi. Sokan a kínai befolyás túlságos megerősödésétől tartanak Európában is. Számos politikus és üzletember panaszkodott, hogy az Európai Unió sokkal nyitottabb a külföldi beruházások fogadására, mint amit Peking ebben a vonatkozásban a külföldi beruházók számára megenged. Az Egyesült Államokban vizsgálatot folytattak azoknak az aggályoknak az áttekintésére, amelyek szerint a kínai vállalatok, számosan közülük állami háttérrel, olyan csúcs-technikát alkalmazó iparágakat céloztak meg, amelyek termékei katonai célokra is alkalmazhatóak. Az amerikai kormány júliusban szigorította az kínai befektetések megfékezését célzó terveit. Keményebben álláspontra helyezkedik a kínai üzletkötések tekintetében Kanada is. Tény ugyanakkor, hogy a kínai kormány ez év júniusában enyhítette azokat a korlátozásokat, amelyek az ország bankjaiban, autóiparában és mezőgazdaságában történő külföldi tulajdonszerzést akadályozzák.
Kína új szövetségesekkel erősít
- Vlagyimir Putyin szerint a dollár nemzetközi szerepét aláássa Washington politikája, anemzetközi valutarendszer politikai viták része lett, ez pedig elkerülhetetlenül károkat okoz majd az amerikai valutának
- Oroszország számára a csoport többi tagjának a támogatása és közös külpolitikai irány kidolgozása volt nagyon fontos
- Oroszország amerikai állampapírokba fektetett pénze 84,5 százalékot zuhant, és jelenleg14,9 milliárd dollárt teszi ki a korábbi 96,1 milliárd dollár helyett
- Az Orosz Állami vasutak (RZsD) szintén képviseltette magát a fórumon, és több fontos infrastrukturális projektben kaphat szerepet Afrikában és Ázsiában
- Oroszország egy milliárd dollár kölcsönt kap infrastrukturális projektekre a BRICS új befektetési bankjától
- Putyin bejelentette - hamarosan Oroszország – Afrika csúcs várható
- Xi Jinping kínai elnök elmondott beszédének a „Víziók gyakorlati megvalósítása” címet adta
- A kínai elnök szerint a folyamatos geopolitikai konfliktusok kirobbantása, valamint a protekcionizmus és az unilateralizmus eszkalálódása közvetlen hatással van a fejlődő országokra és a feltörekvő gazdaságokra
- Michel Temer brazil elnök kiemelte, hogy a BRICS versenyképességének záloga a nagyobb mértékű kereskedelem és a technológiai fejlődés iránti nyitottság
- Cyril Ramaphosa szerint fontos az inkluzív növekedés, a negyedik ipari forradalom lehetőségeinek kihasználása
- A csúcstalálkozó meghívott vendégeként Recep Tayyip Erdogan török elnök felvetette Törökország esetleges jövőbeli csatlakozását a BRICS-hez
- Narendra Modi indiai miniszterelnök a multilateralizmus, a nemzetközi kereskedelem és a szabályokon alapuló nemzetközi rend mellett állt ki
- India számára a határon átnyúló terrorizmus megakadályozása kulcsfontosságú kérdés
- Modi a negyedik ipari forradalom kapcsán nemcsak a lehetőségekre, de a veszélyekre is figyelmeztetett
