A pénz mégiscsak boldogít
HírekHányszor olvashattuk borzongva, hogyan teszi tönkre a lottónyertesek életét a hirtelen jött mesés gazdagság? Ezzel a hiedelemmel számol le egy svéd kutatócsoport, amelynek először sikerült hitelt érdemlően kimutatnia, a több pénz, igenis boldogabbá tesz minket. Bizonyára sokan kacérkodtak már a gondolattal, mihez kezdenének egy több milliós vagy milliárdos lottónyereménnyel. Azt hihetnénk, hogy a lottónyertesek gondtalan és fényűző életet élnek, ám erre rácáfolni látszanak az olyan hírek, amelyek a tönkrement életekről szólnak. – Nincs többé szerencséje a szerelemben, alkoholba fojtotta bánatát, néhány év alatt földönfutóvá vált, a vonat elé vetette magát – se szeri se száma a hasonló tragikus történeteknek.
Még magyarok kálváriájáról is olvashatunk: a sok pénz csak boldogtalanságot hozott például annak a hajléktalanból lett lottómilliomosnak, aki 630 milliót nyert néhány éve.A pénzből ugyan nyitott egy cukrászdát, vett családi házat, balatoni nyaralót, ma már viszont nyoma sincs a vagyonnak: a cukrászda becsődölt, a nyaralót eladták. Hasonló kálváriát élt át egy volt közmunkás is, aki 47 millió forintot nyert a skandináv lottón. A hirtelen jött pénz felforgatta az életét, vett egy házat, ám a felesége két kézzel szórta a pénzt, és végül el is hagyta a férjét. Talán az amerikai Billy Bob Harrell Jr. – aki egy texas-i jackpoton nyert 31 millió dollárt – fogalmazta meg a legjobban, amikor így fakadt ki egy pénzügyi tanácsadónak: “a lottónyeremény a legrosszabb dolog, ami valaha történt velem”. Még mielőtt azonban végleg belenyugodnánk abba, hogy ezek szerint a hirtelen jött gazdagság nem hogy boldogabbá, hanem inkább szerencsétlenebbé tesz, egy új svéd kutatás bebizonyítja: valójában ennek az ellenkezője igaz. Vagyis minél több a pénzünk, annál elégedettebbek vagyunk az életünkkel, és ennek épp a hirtelen jött nagy vagyon az oka. A szerzők – Erik Lindqvist és Robert Ostling stockholmi egyetemi kutatók valamint David Cesarini a New York-i Egyetemről – több ezer lottónyertes életét tanulmányozták, méghozzá huzamosabb ideig. Arra voltak kíváncsiak, milyen hosszú távú pszichológiai hatásokkal kell számolni, ha az emberek ölébe pottyan a gazdagság. Ehhez pedig épp a lottónyertesek életét volt érdemes tanulmányozni, hiszen a kiválasztás teljesen véletlenszerű, ugyanakkor minden külön erőfeszítés nélkül rendelkezésre áll a nagy számú kontrollcsoport, vagyis mindazok, akik csak keveset, vagy egyáltalán nem nyertek. A New York Times által ismertetett kutatás szerzői tehát meggyőzték a svéd statisztikai hivatalt, hogy több mint egy évtizeden át nyomon követhessék a három legjelentősebb lottójáték valamennyi nagyobb nyertesének az életét, és más hivatalos források adatait is felhasználva igyekeztek feltérképezni a vizsgált személyek életét.
Az eredmény magáért beszél: a sorsfordító nyeremény után több évvel is azt állították a megkérdezettek, hogy sokkal elégedettebbek az életükkel, mint azok, akik nem nyertek, illetve a több százezer dollárt nyerők jobban érezték magukat, mint azok, akik csak tízezreket nyertek.A szerzők nemcsak arra kérdeztek rá, a lottónyertesek mennyire elégedettek az életükkel általában, hanem például arra is, mennyi gyógyszert szednek, és milyen problémákra. A válaszokból kiderült, hogy a lottónyertesek kevesebb nyugtatót, vagy más pszichiátriai gyógyszert szedtek. A felmérés során azt is vizsgálták, mihez kezdtek a pénzzel a nyertesek. A bulvárlapok által előszeretettel idézett sztorikkal ellentétben azok, akik jelentős összeget, több százezer dollárt nyertek, egyáltalán nem tékozolták el a pénzüket őrültségekre. Általában lassan, fokozatosan költötték el a nyereményt, sőt, sokan még az állásukat sem adták fel, legfeljebb kevesebbet dolgoztak vagy hamarabb mentek nyugdíjba.
Érdekes módon a hirtelen jött mesés gazdagság nem hozott nagy javulást a nyertesek vagy gyerekeik fizikai egészségi állapotában.Ez azonban sokkal inkább annak tulajdonítható, hogy a svédeknél a kevésbé jómódúak is hozzáférhetnek a jó egészségügyi ellátáshoz. Felmerül a kérdés: mi a helyzet a korábbi kutatásokkal, miért terjedt el az a nézet, hogy a lottónyeremény sokszor boldogtalansághoz vezet? Az amerikai lap szerint ebben nagymértékben ludas az az 1978-as tanulmány, amely a következő beszédes címet viselte: Lottónyertesek és baleseti áldozatok: relatív-e a boldogság? A kutatás 22 Illinois állambeli nyertes jóllétét vetette össze egy 22 fős kontrollcsoportéval. A nyertesek boldogabbnak vallották magukat a nyeremény után, de a kutatók túl kicsinek találták a mintát ahhoz, hogy komoly következtetést vonjanak le. Megvizsgálták 29 súlyos baleseti sérült közérzetét is, és természetesen arra jutottak, hogy jóval boldogtalanabbak, mint egészséges társaik. Bár a két vizsgálatnak nem volt egymáshoz sok köze – a kutatást végzők személyén kívül –, az a tény, hogy az emberek alkalmazkodnak a személyes tragédiákhoz, úgy ment át a köztudatba, mintha annak bármi köze lenne egy nagy nyereményhez, pedig erről szó sincs. Sajnos negyven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megdőljön ez az interpretáció. Három elszánt kutató, többezer lottónyertes és komoly kutatómunka vezetett el végül ahhoz a kevésbé szenzációs, de hitelesebb megállapításhoz: a pénz igenis segít abban, hogy az emberek elégedettebb életet éljenek.
