A pénzügyekben a jövő digitális és zöld

Mint ahogy arról már beszámoltunk, az MNB a Szingapúr FinTech Fesztivál társrendezvényeként nagy sikerű eseményt rendezett 2020. decemberében, ami megtekinthető az MNB YouTube-csatornáján. A World FinTech Festival in Budapest második napját megnyitó Patai Mihály, az MNB alelnöke a jövőre vonatkozóan kifejtette, hogy a hangsúly az együttműködéseken lesz a központi bankok, a hagyományos pénzügyi intézmények, valamint a FinTech szektor kapcsolatában egyaránt.

Emellett, a hosszútávú versenyképesség szempontjából két fontos, támogatandó trendet említett: a digitalizációt és a zöld, fenntartható fordulatot.

Az eseményen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a magyar Digitális Jólét Program főbb témakörei mellett ismertette a szeptemberben megjelent Magyarország Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiát is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig arra biztatta a nemzetközi hallgatóságot és a FinTech vállalatokat, hogy fontolják meg a magyar piacra történő belépést, befektetést.

Sopnendu Mohanty, a Szingapúri Monetáris Hatóság FinTech területért felelős vezetőjének beszédét követően Patai Mihály, az MNB alelnöke bemutatta a szingapúri-magyar diplomáciai kapcsolatfelvétel félévszázados évfordulója alkalmából az MNB által kibocsátott, a két ország által vallott közös értékeket szimbolizáló emlékérmét. Az emlékérmet a Szingapúr FinTech Fesztivál helyszínén Szerdahelyi István, szingapúri nagykövet adta át Sopnendu Mohanty úrnak. Ezt követően a Magyar Nemzeti Bank és a Szingapúri Monetáris Hatóság (MAS) együttműködési megállapodást írt alá a két ország közötti FinTech innovációkkal kapcsolatos együttműködés erősítése érdekében. 

A megállapodás lehetőséget teremt egyrészt arra, hogy a FinTech cégek a két ország hatóságainak támogatásával léphessenek egymás piacaira, másrészt arra, hogy a két hatóság közös innovációs projekteket indíthasson a jövőben.

A digitalizáció kapcsán fontos, hogy a pénzügyi szolgáltatásokból kimaradó rétegek nehogy még inkább perifériára szoruljanak.

Robert Wardrop, a Cambridge Judge Business School oktatója és a Cambridge Centre for Alternative Finance társalapító-igazgatójának előadása alapján a pénzügyi bevonódást nagyon körültekintően kell menedzselni. Ennek feltétele, hogy az ügyfelek digitális kompetenciái is fejlődjenek, továbbá a pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóságok is elérhetőek legyenek az új, digitális csatornákon, akár chatbotok üzemeltetésén keresztül. Ellenkező esetben mellékhatásokkal szembesülhetünk, és a pénzügyi szolgáltatásokból kimaradó, jellemzően sérülékenyebb, például az idősebb rétegek még inkább perifériára szorulhatnak.

A pénzügyi bevonódásról szóló szekció panelbeszélgetése Tram Anh Nguyen, a Centre for Finance, Technology and Entrepreneurship (CFTE) társalapítójának vezetésével a pénzügyi szolgáltatások elérését előtérbe helyező pénzügyi ökoszisztéma építéséről szólt. Ronit Ghose, a Citi globális FinTech csoportjának vezetője elmondta, hogy míg 2014-ben a pénzügyileg még nem bevonódott népesség száma 2 milliárd volt világszerte, ez 2017-re 1,7 milliárdra csökkent és becsléseik szerint 2022-re 1 milliárd főre eshet vissza.

Lesley-Ann Vaughan, a Mojaloop Foundation termékstratégiai igazgatója – egyben az afrikai régióban rendkívül sikeres mobilfizetési platform, az M-Pesa-t létrehozó csapat egykori tagja – szerint az intenzívebb bevonódást szükséges segíteni, a Mojaloop pedig ezt felismerve egy kriptográfiai megoldással kiegészített nyílt forráskódú szoftver keretein belül kínál lehetőséget a banki és nem banki szereplőknek az együttműködésre, és így a gyors terjeszkedésre.

Manisha Shah, a Vietnámban 20 millió felhasználóval rendelkező MoMo (MobileMoney) mobiltárca-szolgáltató pénzügyi igazgatója szerint a MoMo sikere is azt mutatja, hogy hiába rendelkeznek akár hátrányosabb helyzetű társadalmi rétegek már bankszámlával, ha a pénzügyi szolgáltatások széles skálája adta lehetőségekhez még így is csak korlátozottan vagy akár egyáltalán nem tudnak hozzáférni.

Szombati Anikó, az MNB digitalizációért és a FinTech szektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatója szerint kettős szerepe van a jegybankoknak: egyrészt valamennyi rendelkezésre álló, a felhasználó által választható fizetési forma biztonságának garantálása, másrészt annak előmozdítása, hogy lehetőleg minél több fogyasztó férhessen hozzá olyan – modern, biztonságos és megfizethető – pénzügyi szolgáltatásokhoz, amelyek a legjobban szolgálják személyes gazdasági céljaikat.

Jócselekedetek a pénzügyi szektortól?

Dietz Miklós, a McKinsey & Company vancouveri irodájának vezető partnere előadásában a pénzügyi szektor pozitív környezeti és társadalmi hatásairól beszélt, melyek 2020-ra már a hagyományos pénzügyi szereplők profitabilitáshoz erősen kapcsolódó célokká váltak. Emellett kiemelte, hogy a pandémia során a pénzügyi szektor nagyon komoly segítséget nyújtott a társadalom számára, amely szerep – szerencsére – merőben eltért a 2008-as válság kirobbanásakor tapasztaltaktól, amikor magángépes bankvezéri vakációkról és bankok adófizetői pénzből történő kimentéséről hallhattak az emberek.

A zöld és fenntartható pénzügyekről szóló panelbeszélgetést Huy Nguyen Trieu a Centre for Finance, Technology and Entrepreneurship (CFTE) társalapítója vezette. Susanne Pedersen, a Global Green Growth Institute vezetője elmondta, hogy a magyar kormány számára is készítenek egy tanulmányt, ami támogatja a 2050-re megvalósítandó karbonsemlegesség stratégiájának kidolgozását.

Állítása szerint az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a zöld átalakulás egyértelmű GDP növelő tényező lehet. 

Charles Chang, a Fudan University professzora és Fintech Research Center vezetője, valamint Yuval Rooz, Digital Asset társalapító-vezetője egyaránt amellett érveltek, hogy a blokklánc technológiára építve létre hozható egy fenntarthatóbb pénzügyi infrastruktúra, amely lehetőséget adna egy decentralizáltabb és lokálisabb működésre, amelyeknek köszönhetően a nagybefektetők rövid távú profitérdeke helyett a kisbefektetők hosszabb távú, fenntarthatósági érdekei kerülhetnének előtérbe. A beszélgetés során Dr. Kandrács Csaba, az MNB alelnöke kiemelte, hogy a kormányok mellett a központi bankoknak is fontos szerepe van a zöld pénzügyek előmozdításában, többek között ennek szellemében került kidolgozásra az MNB Zöld Programja is.

Összességében Magyarországon egy kivételesen magas színvonalú esemény keretében a szakmájukban nemzetközileg élenjáró vendégek sokaságát fogadhatta Budapest – még ha csak online formában is. Ennek köszönhetően a globális szakmai közönség megbizonyosodhatott arról, hogy Magyarország a digitalizációs és FinTech trendeket az élmezőnyből követi, izgalmas tartalmakkal szolgálhat és várhatóan a jövőbeli szakmai rendezvényeinkre is érdemes lesz ellátogatni. A nemzetközi vendégek megismerkedhettek a MNB és a magyar kormány előremutató hozzáállásával a pénzügyi innovációhoz, mely elősegítheti, hogy Magyarország vonzó célpont legyen a FinTech szereplők számára is.