A szaúdi trónörökös könyörög Trumpnak: csapjon le az olajszállítást veszélyeztető húszikra
HírekAz iráni háború urán tovább dőlnek a dominók a Közel-Keleten. A jemeni húszik és Szaúd-Arábia között már háború zajlik, Rijád Trumphoz fordult segítségért, de hiába.
Az iráni támogatású húszik néhány nap alatt több ezer négyzetkilométernyi területet, stratégiai szigeteket és Jemen vörös-tengeri partvidékének nagy részét foglalták el, így ellenőrzésük alá vonták a globális hajózás szempontjából kulcsfontosságú Bab al-Mandeb szorost, amely a Vörös-tenger bejárata.
A bizonytalanság és a szaúdi kelet-nyugati olajvezeték megtámadása miatt az olaj ára száz dollár felett maradt.
Az amerikai tisztségviselők Maszkatban találkoztak a húszik képviselőivel. A húszik biztosították az USA-t, hogy nem támadják meg az amerikai hajókat, a korlátozást csak a Szaúd-Arábiához köthető hajókra alkalmazzák.Bár a szakértők megkérdőjelezik a húszik szavahihetőségét, Washington kénytelen lehet elfogadni a biztosítékokat, mivel katonai erőforrásai lekötöttek, és a lakosság is ellenerzésekkel viseltetik az újabb háborúkkal szemben.
Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös kétszer is sürgette a félidős választások előtt kampányoló Donald Trumpot a húszik elleni légicsapások megindítására, de Trump ezt elutasította.Brad Cooper admirális Rijádba utazott, hogy koordinációs tárgyalásokat folytasson. Emellett az USA egy zártkörű megbeszélést hívott össze a térség (Izrael, Szaúd-Arábiá, Bahrrein, Katar stb.) katonai vezetőivel.
Trump barátjának nevezte a trónörököst, de konkrét katonai kötelezettségvállalást vagy garanciát nem adott a szaúdi infrastruktúra megvédésére.
Izrael szerepe és a szaúdi óvatosság
Izrael felajánlotta, hogy szaúdi oldalon beavatkozik Jemenben, de szakértők szerint ennek mértéke korlátozott lenne, mivel Izrael már a gázai, libanoni, szíriai és ciszjordániai konfliktusokban is le van kötve.Szaúd-Arábia emellett óvatos az izraeli katonai segítség elfogadásával, mert ez súlyosan károsíthatná a megítélését az arab és muszlim világban. Rijád tavaly szeptemberben védelmi megállapodást kötött Pakisztánnal, nemrég aláírták a Mekkai Közös Védelmi Megállapodást Pakisztánnal és Törökországgal , ími egy kölcsönös védelmi paktum.
Miért nem akar az USA beavatkozni?
Washington már több mint hat hónapja benne van egy költséges háborúban Iránnal, ami növelte az olajárakat és egyelőre nincs világos kivezető út.
A novemberi félidős választások előtt egy újabb jemeni front megnyitása rendkívül népszerűtlen lenne az amerikai szavazók körében. Egy friss felmérés szerint az amerikaiaknak csak 31%-a támogatja az Irán elleni katonai akciókat, miközben Trump a „végtelen háborúk” befejezésének ígéretével kampányolt.