A termelékenység nem nő elég gyorsan

Hírek2018. márc 1.Növekedés.hu

A vállalatok versenyképességét tovább kell fokozni, csak úgy, mint a kutatást, fejlesztést és az innovációt, különösen a kis- és közepes méretű cégeknél. Míg pesszimista volt az ország gazdaságával kapcsolatban a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap, addig a kormány az utóbbi években jelentősebb GDP-növekedésben bízott. A magyar gazdaság tavaly a szezonalitás és a munkanaptárhatásokat figyelembe véve 12 éve nem látott gyorsasággal, 4,2 százalékkal bővült – mondta a Világgazdaság Gazdasági Kilátások 2018 című konferenciáján Rákossy Balázs a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. Az európai uniós források felhasználásáért felelős szakpolitikus kiemelte, hogy a gazdasági bővülés elsősorban támogató programoknak köszönhető.

Fontos, hogy alacsonyabb lett az államháztartási hiány, illetve csökken az államadósság, ami jelenleg a GDP körülbelül 72-73 százalékát teszi ki.
A tavalyi növekedés negyede, mintegy egy százalékpontos emelkedés a bérmegállapodásnak köszönhető – emelte ki az államitkár. Ezt támasztja alá, hogy 15 hónap telt el a megállapodás óta, de már most 25 százalékkal magasabb a minimálbér és 40 százalékkal a garantált bérminimum. Szólt arról is, hogy a tavalyi növekedésben kiemelkedő szerepe volt a kormányzat gazdasági bővülést serkentő intézkedéseknek, mint például az adócsökkentésnek, a munkavállalás támogatásának, illetve az iparfejlesztésnek. Ami az adópolitikát illeti, 2010 óta ennek központi eleme a fogyasztást terhelő adók növelése, illetve a munkát terhelő adók csökkentése. Jelenleg Magyarországon a maga 9 százalékával a legalacsonyabb a társasági adó az Európai Unióban, míg a 15 százalékos szja ezüstérmes az EU tagországaiban. Ami a kata és a kiva szerepét illeti, Rákossy Balázs elmondta, hogy minden negyedik, mintegy negyedmillió vállalkozó él ma ezekkel. Tavaly még tovább könnyítette a kormány a kis- és közepes méretű vállalkozások: már havi 1 milliós bevételnél is lehet ezt az adónemet használni – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy a társasági adócsökkentés miatt évente összesen 140 milliárddal több pénz marad a hazai vállalkozásoknál.  

Az államtitkár előadásában végül kiemelte, hogy a megfelelő szaktudással rendelkező munkások arányát tovább kell emelni, sőt innovatív irányba kell elmozdulni, ehhez pedig erősíteni kell a kkv-k szerepét.
Fotó: Kallus György

Az innováció jelentőségéről beszélt Pálinkás József is. A Nemzeti Kutatás Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke többek között azt a kérdést járta körül, hogy miként alkalmazkodhat a 4. ipari forradalom új gazdasági és technológiai körülményeihez a tudomány- és innovációs-politika. Véleménye szerint a globális kihívások és a technológiai megatrendek ismeretében a gazdasági kilátásainkat leginkább meghatározó tényezők a tudáson alapuló alkalmazkodóképesség, a bizalmon alapuló együttműködés, a nemzeti érdekek következetes képviselete, valamint a tiszta hazai versenyfeltételek.
Az európai uniós támogatások közül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs, illetve a Versenyképes Közép-Magyarországért Operatív Programban eddig 412 milliárd forintot, hazai forrásból a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési Alapból pedig 250 milliárd forintot nyertek el a projektek.
A legfontosabb cél az volt, hogy az e területen működő cégek a leghatékonyabban nyerjék el a támogatásokat. Fontos mérföldkő volt az innováció és a kutatás terén, hogy átadták a Szegedi Lézerközpontot, így ösztönözhetik a kutatókat, hogy indítsanak ott is projekteket. Ezek a tevékenységek kihívásokkal is járnak, amelyekhez technológiai megatrendek is társulnak. Ilyen például az adatrobbanás, az automatizáció, a mesterséges intelligencia, illetve a hálózatosodás. Pálinkás emlékeztetett arra is, hogy míg az első ipari forradalmat az ipari mértékű energia-előállítás hozta, a másodikban az elektromosság volt a meghatározó, a harmadikban már erősödött a globalizáció és közelebb került egymáshoz a tudomány és a technológia, addig a negyediket már a digitalizáció határozza meg. Teljes globalizációról beszélhetünk, a tudomány és a technológia pedig már teljesen összefonódott. Jól látható, hogy digitalizáció vezérli, globális, szinte követhetetlen, irreális elvárásokkal lép fel a tudománnyal és a technológiával szemben, illetve a társadalmi hatásai nehezebben jelezhetők előre. A siker kulcsa a fenntartható gazdasági stabilitás. Magyarországnak adóssága csak forintban legyen, ezen kívül pedig meg kell finanszírozni olyan növekedési alrendszereket, mint az oktatás, egészségügy, szociálpolitika, különben nem fenntartható az ország gazdasági stabilitása, és a gazdasági növekedés – jelentette ki a konferencián Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. Részletesen kifejtette: a gazdasági növekedés egyik fontos alapeleme a tőke. Olcsó tőke akkor érhető el, ha a világgazdaságban likviditás bőség van – éppen ezért van jelentősége a nemzetközi környezetnek. Fontos továbbá, hogy a magyar gazdaság kevésbé legyen eladósodva. Ez pedig úgy érhető el, ha a költségvetés fenntartható módon egyensúlyban van évről évre. Véleménye szerint néha elhangzik, hogy pluszos költségvetést kellene produkálni, de ez azt jelentené, hogy a magángazdaságoktól von el forrást a központi költségvetés. Pogátsa a munkaerőpiacról is beszélt.
Csökkenteni kell a segélyen élő eltartottak számát, ám a közmunkaprogram ebben nem segít, sőt akadályozza az átképzést is. A foglalkoztatás sikerének kulcsa a piacképes tudás.
Az OECD egyébként megvizsgálta, hogy 100 magyar hátrányos helyzetű gyerekből csupán 14-nek lesz piacképes szaktudása – ez a szám pedig lesújtó Pogátsa szerint. Az EU átlagnál arányaiban 1,5 százalékkal költünk kevesebbet oktatásra, egy százalékkal átképzésre, 2,5 százalékkal egészségügyre, 5 százalékkal szociálpolitikára. A felzárkózáshoz ezekre többet kellene költeni és meg kell finanszírozni ezeket az alrendszereket. Ami pedig a külföldi munkavállalást illeti, a kint dolgozó magyarok is utalnak haza pénzt, ami önmagában örvendetes. Ám adót és járulékokat nem mégsem itt fizetnek, tehát érzi az államkassza ennek a hiányát. A szakértő szerint kérdéshalmazt vet fel, hogy ez ellen mit lehetne tenni. Az Európai Unióban jelenleg konjunktúra van mindenhol, azt mutatják a felmérések, hogy optimisták a vállalkozók, az üzletemberek – jelentette ki Csath Magdolna, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja panelbeszélgetésen. Szélesebb spektrumból nézve az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatpolitikájának sikeressége kérdéses, csakúgy, mint a Brexit hatása. Viszont hazánk soha nem fog tudni a nemzetközi bérekkel versenyezni, nekünk a tudásunk lehet versenyképes – fogalmazott a professzor, hozzátéve: a termelékenység, a hatékonyság terén, a szervezettségben még le vagyunk maradva. A gazdaságpolitikának köszönhetően a kereslet egyre nagyobb Magyarországon – mondta Balogh Levente, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz elnöke. Szerinte elég csak megnézni a kiskereskedelmi adatokat, amelyek még a válság idején is folyamatosan nőttek. Sőt, a kisebb cégeknek is fel kell a multikkal a versenyt venni, ahogy ők is tettek annak idején. Miután nőtt a profittermelő képességük, technológiai fejlesztéseket is véghezvittek, így sikerült Közép-Európában a legnagyobbak közé emelkedniük. Sőt, a visszaforgatott profitot ajánlatos lenne a dolgozóknak is visszaadni akár béremeléssel.
„A konjunktúrának inkább a hátrányait tapasztaljuk” – jelentette ki Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója. A bérek ugyanis szépen nőnek a régióban, ami általában egy pozitív dolog szerinte egy egészséges gazdaságban, de a vállalatvezetőknek inkább nehézséget okoz ezt kigazdálkodni. 
A gyógyszeriparban sem nő a termelékenység, amely más tényezőktől is függ, és a szabályozás egyre nagyobb terheket rak a cégekre. Ha erős a konjunktúra, szakképzetlen munkaerőt vesznek fel, több a selejt, több a baleset. Minden szakérő egyetértett abban, a gazdaság fejlődésének csapásiránya helyes, ám a felzárkózáshoz, versenyképesség növeléséhez még bőven van tennivaló. B.G.