Menekítik a külföldieket Afganisztánból, magyar nincs kint

Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter azt mondta, Prága a szövetségi erőktől kapott információk alapján és az ottani cseh nagykövet kérésére döntött két diplomatája kimenekítéséről. A prágai sajtóban megjelent információk szerint a cseheket megfenyegették, ezért a külügy biztonsági okokból diplomatái evakuálása mellett döntött.

Csehország már korábban határozott arról, hogy támogatást nyújt azoknak az afgánoknak és családjuknak, akik segítették a cseh hadsereg misszióját a nemzetközi erők kötelelékében. A programról, amely anyagi segítséggel és szükség esetén menedéknyújtassal is számol, két hete döntött a cseh kormány.

Az ntv hírtelevízió információi szerint a német hadsereg nagyszabású műveletet tervez, akár tízezer embert is kimenthetnek az egyre inkább a szélsőséges iszlamista tálibok ellenőrzése alá kerülő ázsiai országból.

Eddig a németek mellett csak a Bundeswehr afgán segítői és családtagjaik, nagyjából 2500 ember kimenekítését tervezték. Az új terv szerint a külügyminisztérium, a német segélyszervezetek és más szervezetek, köztük médiumok helyi munkatársait - például tolmácsokat vagy az újságírók helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkező segítőit, az úgynevezett fixereket - is Németországba szállítják családostul, mert életveszélyben vannak.

A tálibok már több ilyen embert, köztük a német sajtó munkáját segítő afgánokat is megöltek, amiért együttműködtek külföldiekkel.

Angela Merkel kancellár az akcióról szombaton egyeztetett Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszterrel, Heiko Maas külügyminiszterrel és Horst Seehofer belügyminiszterrel.

A Bild am Sonntag című vasárnapi lap szerint a művelet már hétfőn elkezdődhet. Központja az üzbegisztáni főváros, Taskent lesz, ahonnan a légierő (Luftwaffe) szállítógépei Kabulba repülnek. A tálibok bosszúja elől kimenekítendő afgánok és a német állampolgárok biztonságról a gyorsreagálású hadtest (DSK) ejtőernyős vadász egységei gondoskodnak. Taskentből a kimenekítettek charterjáratokkal jutnak majd el Németországba.

A Bundeswehr a szövetségi parlament (Bundestag) ellenőrzése alá tartozik, műveleteihez parlamenti felhatalmazás szükséges. Az afganisztáni mentőakció engedélyezésére azonban a már Kabult fenyegető tálibok előretörése miatt nincs idő, ezért a Bundestag utólag ad majd felhatalmazást a küldetésre.

Az utolsó német katonai egység június végén tért haza Afganisztánból, lezárva a Bundeswehr csaknem húsz évig tartó küldetését.

Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.

Az afganisztáni biztonsági helyzet május óta romlik a tálibok offenzívája miatt. A lázadók a nemzetközi haderő kivonulását kihasználva átfogó offenzívát indítottak a kormányerők ellen, azóta nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. Szombaton a tálibok Kunár és Paktia tartomány székhelyét is elfoglalták, így már 22 tartományi székhely van a kezükön Afganisztán 34 tartományából, és az ország területének több mint kétharmadát tartják ellenőrzésük alatt.

A Külügyminisztérium az ATV érdeklődésére jelezte: jelenleg nem tartózkodik magyar állampolgár Afganisztánban.