Amerikaiak, britek és franciák csaptak le az egyeurós olasz házakra – meglepő, hol vásároltak a legtöbben
HírekVilágszerte felkeltette az ingatlanvásárlók érdeklődését az olasz falvak egyeurós házprogramja: amerikaiak, britek, franciák, németek és még ausztrálok is vásároltak az elhagyatott településeken. A kezdeményezés több helyen látványos eredményeket hozott, ám az nem egyértelmű, sikerült-e valóban új életet lehelni az elnéptelenedő olasz falvakba.
Az egyeurós házak vásárlói között elsősorban külföldieket találunk, az olaszok érdeklődése ugyanis a nemzetközi sajtóban megjelent beszámolók szerint jóval visszafogottabb. A legjelentősebb vásárlói csoportok közé az amerikaiak, a britek, a franciák, a németek és a hollandok tartoznak, de brazil, argentin, ausztrál, svájci, lengyel és kanadai érdeklődők is megjelentek a piacon. A szicíliai Sambuca di Siciliában például a 2019-es értékesítési körben 14 ingatlan talált gazdára, ezek közül 13 külföldi vásárlókhoz került. Mussomeliben a program 2017-es indulása óta több száz ingatlant vásároltak meg külföldiek, köztük sok brit, amerikai és német érdeklődő.
Szicíliában találták a legtöbb vevőt az egyeurós házak
Az egyeurós házak legnagyobb koncentrációja Szicíliában alakult ki, ahol olyan települések váltak ismertté, mint Mussomeli, Sambuca di Sicilia, Gangi és Salemi. A kezdeményezés ugyanakkor Szicílián kívül is elterjedt: Puglia, Calabria, Basilicata, Campania és Szardínia falvai szintén meghirdettek hasonló ingatlanértékesítési programokat.
Az ötlet 2008-ban indult útjára, amikor Vittorio Sgarbi műkritikus, Salemi akkori polgármestere egyeurós ingatlanok értékesítését kezdeményezte. A cél az volt, hogy a lakosság elvándorlása miatt kiürülő településeken új lakókat vonzzanak, megmentsék a pusztuló történelmi épületeket, és fellendítsék a helyi gazdaságot.
Sikerült új életet lehelni az elnéptelenedő falvakba?
A kezdeményezés sikerét jól mutatja, hogy egyes településeken több száz ingatlan talált új tulajdonosra, és a felújítások a helyi építőipari vállalkozásoknak, kézműveseknek, építészeknek és szolgáltatóknak is munkát adtak. Mussomeliben a programhoz kapcsolódó ingatlanvásárlások és felújítások jelentős gazdasági aktivitást generáltak, a helyi vezetés pedig a turizmus fellendüléséről is beszámolt. Sambuca di Siciliában új vendéglátóhelyek, borbárok, kézműves üzletek és szálláshelyek nyíltak, részben a külföldi befektetőknek köszönhetően.
A projekt azonban nem tekinthető mindenhol egyértelmű demográfiai sikernek: Mussomeliben például a külföldi vásárlók többsége nyaralónak vagy második otthonnak szánta az ingatlant, és egy korábbi felmérés szerint mindössze 10 százalékuk költözött véglegesen a településre. Ráadásul az egyeurós vételár csak jelképes összeg, a házak felújítása gyakran több tízezer eurós beruházást igényel, és a vevőknek általában szigorú határidőn belül kell elvégezniük a munkálatokat.
Összességében az egyeurós házak programja gazdaságélénkítő és településmarketing-szempontból több olasz faluban sikeresnek bizonyult, de az elnéptelenedés megállításához önmagában nem elegendő.