Az ipari termelés volumene áprilisban 0,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz mérten 1,1 százalékkal csökkent, ami ugyancsak megegyezik az első becslésben szereplő adattal.

Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 0,9, a csekély súlyú bányászaté 72, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,2 százalékkal bővült éves összevetésben.

Az ipari export volumene 3,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 10,3, a 18 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 24 százalékkal nőtt.

Az ipar belföldi értékesítése 4,3, a feldolgozóiparé 5,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

A KSH részletezte:

a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

A közúti gépjármű gyártása 18,8 százalékkal bővült, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 0,5 százalékkal mérséklődött.

A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 23 százalékkal, az alágak közül a legnagyobb mértékben nőtt. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártása 85 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 16,3 százalékkal visszaesett.

A 8,3 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 1,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 6,3 százalékkal nőtt, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 2,5 százalékkal csökkent.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,6 százalékkal mérséklődött tavaly áprilishoz képest, a külpiaci eladások nőttek, a hazaiak csökkentek. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,1 százalékkal csökkent éves szinten.

A gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4 százalékkal csökkent, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 1,1 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához mérten. A gépek, gépi berendezések gyártása 0,2 százalékkal nőtt áprilisban 2025 áprilisához képest.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 30 százalékkal a feldolgozóipari termelés 3,9 százalékát kitevő kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban visszaestek az eladások.

Idén áprilisban az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A legnagyobb, 26 százalékos volumenbővülést Budapesten, a legjelentősebb, 23 százalékos visszaesést Pest régióban regisztrálták.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok új rendelésének volumene 8,4 százalékkal bővült 2025 áprilisához mérten. Az új belföldi rendelések 1 százalékkal csökkentek, az új exportrendelések 10 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány április végén 32 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

2026. január-áprilisban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 1 százalékkal bővült. Az értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,9 százalékkal nőtt, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,9 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipar 13 alága közül hatban visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 27 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 1,5 százalékkal emelkedett. A többiben 0,8 és 22 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, a leginkább a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában - közölte a KSH.