ÁSZ: Válságok és újraindulások tanulságai
HírekJelen világunk szaporodó kihívásai között fontos végiggondolni, hogy mire tanítanak a válságban és kilábalásban is gazdag legutóbbi évek. Különösen fontos tudnunk, hogy milyen mozgatórugókkal számolhatunk a gazdasági növekedéshez az újabb és újabb kihívások közepette. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szakértői most megjelent elemzésük fókuszába azt állították, hogy 2013 és 2020 között mi változott és mi maradt stabil alap ahhoz, hogy hazánk gazdasági növekedése az Európai Unió élmezőnyébe kerüljön.
A fenntartható gazdasági növekedés alapvető feltétele a külső gazdasági egyensúly megőrzése - mutat rá az ÁSZ szakértőinek elemzése. Egy ország külső egyensúlyi helyzetét legkomplexebben a külső finanszírozási képessége fejezi ki. Ez azt mutatja meg, hogy belső felhasználását részben külföldi forrásokból finanszírozza-e (negatív finanszírozási képesség), vagy pedig teljesítménye (GDP-je) meghaladja-e belső felhasználását, és így ő hitelez más országoknak (pozitív finanszírozási képesség) - írja az aszhirportal.hu.
A külső finanszírozási képesség megegyezik egy ország fizetési mérlegének egyenlegével. Az elemzett időszak kezdetén Magyarország külső finanszírozási képessége meghaladta a GDP 6%-át, és – némi hullámzással – 2016. III. negyedévéig e szint felett maradt.
Az ÁSZ szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy a magas finanszírozási képesség egyrészt annak volt köszönhető, hogy a 2009-es gazdasági válság után a háztartások jelentősen növelték megtakarításaikat, a nem pénzügyi vállalkozások nettó megtakarítókká váltak, az állam pedig mérsékelte a kormányzati szektor hiányát.
Másrészről a külföldi közvetlen befektetések magas exportteljesítménye tette lehetővé az export dinamikus, az importét meghaladó növekedését. 2016 után e tényezők egy része megváltozott: a nem pénzügyi vállalkozások nettó befektetővé váltak, a lakossági megtakarítások növekedésének dinamikája 2018-tól lassult. A bővülő fogyasztás és a beruházások rendkívül dinamikus növekedése együtt járt az import gyors emelkedésével.
A koronavírus járvány hatására 2020-ban a lakosság fogyasztása kényszerűen visszaesett, jövedelmei azonban - a gazdaságvédelmi intézkedéseknek is köszönhetően - összeségében növekedtek, ami megemelte a lakossági megtakarítások szintjét.
A vállalkozások jellemzően csökkentették vagy elhalasztották beruházásaikat, így összességükben a nem pénzügyi vállalkozások is megtakarítóvá váltak. Ugyanakkor az állam gazdaságvédelmi intézkedései együtt jártak a kormányzati szektor hiányának nagyarányú növekedésével.
Az export a 2020. II. negyedévében drasztikusan visszaesett, majd 2020 III. negyedévétől ismét az importnál dinamikusabban emelkedett, aminek eredményeként az év végére a külkereskedelmi mérleg pozitív egyenleget mutatott. Magyarország a koronavírus járvány ellenére is megőrizte pozitív külső finanszírozási képességét, ami megfelelő alapot teremtett ahhoz, hogy a gazdaság gyors újraindítása se járjon együtt a külső egyensúly megbomlásával.
Az ÁSZ elemzése a növekedés mozgatórugóit értékelve részletesen foglalkozott a külföldiek magyarországi, valamint a magyar vállalatok külföldi befektetéseinek összefüggéseivel, valamint a meghatározó módon az Európai Unió átutalásaiból adódó pozitív tőkemérleg egyenleg szerepével is. Mindezek alapján következtetése szerint az optimumot a fizetési mérleg kismértékű pozitív egyenlege jelenti, ami az elmúlt évekre valamennyi tényező összhatásaként lehetett jellemző.
A teljes elemzést itt érheti el.
