ÁSZ: Az elemzések hozzájárultak az államadósság-szabály teljesítéséhez
HírekAz Állami Számvevőszék elemzéseivel hozzájárult ahhoz, hogy a Költségvetési Tanács valamennyi döntését konszenzussal hozta meg. E döntések utólag is helyesnek bizonyultak, mivel az államadósság-szabály megsértésére egyetlen évben sem került sor. Az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács kezdeményezéseinek szerepe volt abban is, hogy az elmúlt években a költségvetési tartalékolásnak egy többelemű rendszere alakult ki.
2012. évtől kezdve az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata, hogy elemzéseket készítsen, és ezek rendelkezésre bocsátásával segítse a Költségvetési Tanácsot feladatai ellátásában. Az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a Költségvetési Tanács (KT) részére készülő, a költségvetési törvényjavaslat véleményezést segítő elemzései jelentős mértékben az ÁSZ ellenőrzése során összegyűjtött és feldolgozott ellenőrzési bizonyítékokon alapulnak, tehát megbízhatóbbak bármely statisztikai adatszolgáltatásnál vagy tudományos becslésnél - olvasható az aszhirportal.hu-n.
Az ÁSZ elemzései egy adott év költségvetési hiánycéljának betarthatósága mellett az államadósság alakulását hosszabb távon befolyásoló tényezőkre, valamint a gazdasági növekedést meghatározó kulcstényezőkre is fókuszáltak.
Az ÁSZ az államadósság-mutató folyamatos mérséklésének lehetőségét, azaz a költségvetési fenntarthatóságot kockázatelemzéssel értékelte, és erre saját kritériumrendszert dolgozott ki. E megközelítés lényege, hogy az ÁSZ nem prognosztizálja jövőbeni negatív események bekövetkezését, hanem a múltbeli összefüggések elemzése alapján mutat rá a kockázatokra, sérülékenységekre.
Az ÁSZ elemzéseiben rámutatott arra, hogy a sérülékenység ellentétje a reziliencia, azaz a rugalmas alkalmazkodó- és ellenálló-képesség. A reziliencia megteremtésének két alapvető eszköze a tartalékolás, valamint a rugalmas struktúra és/vagy szabályrendszer.
Az ÁSZ elemzéseiben a költségvetési tartalékolás rendszerének kidolgozását szorgalmazta, mivel a tartalékok mozgásteret teremtenek a költségvetést végrehajtó szerveknek a nem tervezett kiadások fedezetére, vagy – el nem költésük révén – a kieső bevételek pótlására, ugyanakkor átlátható módon kijelölik a költségvetés végrehajtásáért felelős szervek mozgástérének határait is. Az ÁSZ és a KT kezdeményezéseinek is szerepe volt abban, hogy az elmúlt években a költségvetési tartalékolásnak egy többelemű rendszere alakult ki. Ez hozzájárult ahhoz, hogy éveken keresztül nem volt szükség a költségvetési törvény évközi módosítására.
Az ÁSZ elemzései azt mutatták, hogy az államadósság-mutató folyamatos javulása szempontjából a jövőben a legkritikusabb tényező az lesz, hogy mennyire tudja Magyarország a versenyképességet összehangolni a környezet védelmével, a természeti erőforrásoknak a jövő generációk számára történő megőrzésével.
A jövőben a versenyképesség és a fenntarthatóság témaköre szorosan összefonódik. A piaci verseny önmagában nem tudja ezt az összehangolást elvégezni. Így a nemzetközi és a nemzeti szintű szabályozás feladata a tisztességes piaci verseny fogalmának újraértelmezése, kibővítése a XXI. századi nézőpontokkal. A hosszútávú versenyképesség másik kulcstényezője a minőség, például az oktatás minősége, a termékek minősége, a szabályozás minősége. Az ÁSZ mandátuma szempontjából a közpénzek beszedése és elköltése minőségének van kiemelt jelentősége. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a mérhetőség objektív feltételeinek megteremtése. Ezért a KT részére készült ÁSZ elemzésekben is egyre nagyobb hangsúlyt kap ez a témakör.
Az elemzés teljes terjedelmében itt érhető el.
