Átmenetileg gyorsulhat az áremelkedés

Hírek2021. ápr. 4.MKB Elemzési Központ

Ezen a héten a hazai inflációs adatokra érdemes figyelni.

  • A magyar ipari termelés februári, előzetes adatait közlik csütörtökön

A hazai ipari termelés 2020. szeptember-december között fokozatosan állt talpra a regionális és globális gazdasági és járványügyi folyamatokkal összhangban, mivel rendre emelkedett az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest.

A decemberi 5,8%-os termelésbővülést követően azonban januárban 6,7%-kal visszaesett a termelés éves szinten (nyers adat),

bár havi alapon enyhe bővülést láthattunk (a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján 0,2%-os növekedés). A friss, februári ipari adatokat április 8-án, csütörtökön ismerhetjük meg.

Az idei év eleji ipari teljesítmény visszaesését a szokásos karbantartási célú gyárleállások mellett az elektronikai alkatrészek ellátási láncát sújtó fennakadások vetették vissza (az autógyártás fellendülésével és a felélénkült kereslettel az alkatrészgyártók nem tudtak lépést tartani).

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25%-át képviselő járműgyártás kibocsátása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 28%-kal maradt el januárban az egy évvel korábbitól.

A harmadik hullám tombolása mind Európában, mind idehaza továbbra is kockázatot jelent a lezárások, illetve a korlátozó intézkedések következtében.

A textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásának érdemi javulására nem lehet számítani.

A járműgyártás tekintetében januárban és februárban az EU területén csökkent (-21,7%) az újonnan forgalomba helyezett autók száma éves összehasonlításban, melyből arra lehet következtetni, hogy a kereslet nem állt helyre, így ez negatívan befolyásolhatja a hazai járműipar teljesítményét. Pozitív meglepetést okozott januárban a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásának bővülése, mely akár a következő hónapokban is kitarthat.

Előretekintve, fennakadásokat okozhatott a globális ellátási láncban a Szuezi-csatornában keresztbe fordult és az utat több napra eltorlaszoló teherhajó esete.

A várhatóan nyomában járó szállítási fennakadások, esetleges alkatrészhiányok/időbeli csúszások a márciusi és akár az áprilisi ipari termelési adatokban is meglátszódhatnak. Ugyanakkor a 2020. évi alacsony bázis miatt áprilisban és májusban jelentős mértékű bővülésre, felpattanásra lehet majd számítani az ipari termelés tekintetében éves összehasonlításban.

  • Pénteken a kiskereskedelmi szektor februári adatai érkeznek

A koronavírus-járvány első hulláma után gyakorlatilag nem tudott talpra állni a hazai kiskereskedelmi szektor, 2020. április óta (júliusi enyhe, 0,4%-os emelkedéstől eltekintve) éves alapon visszaesést mutat az üzletek forgalmának volumene (naptárhatástól megtisztított adatok). 

Idén januárban 1,8%-kal esett vissza a forgalom (szintén naptárhatástól megtisztítva), bár havi szinten 0,5%-kal nőtt a szektor (szezonális és naptárhatástól megtisztított adat). A legfrissebb, februárra vonatkozó adatokat április 9-én, pénteken közli a KSH.

A kiskereskedelemre, illetve fogyasztásra a harmadik járványhullám és a korlátozó intézkedések nyomhatják rá a bélyegüket. Februárt még nem érintették az intézkedések, ennek ellenére jelentősebb forgalombővülés nem várható. Márciusban pedig már kettősség lesz megfigyelhető: egyrészt a bevezetett korlátozások (boltbezárások) több alszektorban visszavethetik a forgalmat (pl. ruházat). Azonban az online kereskedelem térnyerése és tavalyi évi fejlődése mentőöv lehet számos vállalkozás számára. Továbbá az élelmiszer-kereskedelemben az óvatossági vásárlások pozitívan hathattak, bár a tavalyihoz képest várhatóan kisebb mértékben. Ezenkívül a gyárlezárások is elmaradtak (ahogy azt az első hullámban, tavaly tavasszal tapasztalhattuk, melyek a kereseteken és a lakosság óvatosságán keresztül hatott a fogyasztásra).

Hosszabb távon, mivel a kiskereskedelmi forgalom szorosan összefügg más gazdasági ágazatok teljesítményével, a vakcina megjelenését és széleskörű elterjedését, használatát követő, várható gazdasági helyreállás a kiskereskedelmi forgalmat is növekvő pályára állíthatja. Ezt időben késleltetheti a járvány harmadik hulláma, illetve kockázatot jelentenek a vakcinákkal kapcsolatos kérdések, aggodalmak a lakosság körében, mely lassíthatja a gazdasági szereplők bizalmának helyreállását.

  • Pénteken a márciusi inflációs adatokat is megismerhetjük

Április 9-én, pénteken közli a KSH a legfrissebb, márciusi inflációs adatokat. Februárban az infláció 3,1%-ra gyorsult a januári 2,7%-ról (év/év alapon).

Várakozásunk szerint márciusban tovább folytatódhatott az infláció menetelése, mégpedig jelentősen, 4,1%-ra gyorsulhatott a mutató (év/év alapon mérve, vagyis a 2021. márciusi a 2020. márciusihoz viszonyítva).

A külső, azaz az eurózóna irányából érkező inflációs nyomás továbbra is alacsony. Ugyanakkor az üzemanyagárak tavaly december óta tartó (havi alapon számolt) jelentős növekedése márciusban is folytatódott, mely az infláció emelkedésének irányába hat. Ez utóbbinak háttere a nemzetközi olajárak növekedése. Ebben az ázsiai országok által hajtott globális olajkeresleten felül Szaúd-Arábia vállalása is szerepet játszott, miszerint februárban és márciusban napi 1 millió hordóval csökkenti a nyersolaj-kitermelését. 

A március eleji/közepi csúcsokról a hónap végére azonban már mérséklődött az olajár, mely mögött – egyebek mellett – a harmadik hullám miatti várhatóan lassabb európai helyreállás állhatott, mindez egyben alacsonyabb keresletet is jelent az olaj iránt. Összességében a hazai üzemanyagárak februárról márciusra kiemelkedő mértékben, 6,2%-kal emelkedhettek (dinamikusabb növekedést utoljára tavaly júliusban tapasztalhattunk).

Márciusban – januárhoz és februárhoz hasonlóan – várakozásunk szerint az élelmiszerárak havi alapon további növekedést mutathattak, mely szintén gyorsíthatta az inflációt. A takarmányárak drasztikus emelkedése várakozásaink szerint a fogyasztói árakba is kezd begyűrűzni, az áremelkedés a tejet, valamint a tejtermékeket és a húsipari termékeket érintette. Az étkezési búza ára továbbra is emelkedő tendenciát mutat, mely a malom- és sütőipari termékek áremelkedésében csapódhatott le márciusban. 

Ezeken felül egy egyedi adóhatás is emelhette márciusban a fogyasztói árakat.

Április elsejétől ismét növekszik a dohánygyártmányok jövedéki adója, és az adóemelés egy része várhatóan már a márciusi termékárakban megmutatkozik, ahogy azt tapasztalhattuk tavaly decemberben is (legutóbb 2021 januárjában emelték a jövedéki adót, ugyanakkor már egy hónappal korábban, tavaly decemberben jelentősen nőttek a dohányáruk árai).

Előretekintve, előrejelzésünk szerint áprilisban tovább gyorsulhat az infláció idehaza, akár az 5%-ot is elérheti, melyben egy technikai tényező, az ún. bázishatás - vagyis a járvány első hulláma során, tavaly áprilisban kialakult jelentősen alacsony bázis - játszik fontos szerepet (a dohánygyártmányok jövedéki adójának emelkedése mellett).

Ezt követően fokozatosan lassulhat és nyárra visszatérhet 4% alá a mutató. Az év utolsó harmadában, ősszel és decemberben viszont ismét az inflációs mutató emelkedése várható, ismételten akár az 5%-os szintet is elérve. 

Ennek kapcsán fontos hangsúlyozni az előrejelzési bizonytalanságot, mivel a pályákat egy-egy újonnan beérkező inflációs adat is mozgathatja. A dinamikák, irányok és kockázatok ennek ellenére már jelenleg is kimutathatóak. Főleg az év végi hónapok tekintetében a távoli időpont miatt nagyobb az előrejelzési bizonytalanság.

Az infláció várható gyorsulásában a már említett bázishatások mellett a nyitást követő várható keresletélénkülés is szerepet játszhat majd (fokozódó fogyasztási és beruházási aktivitás). Az élénkülő kereslet az árak növekedését is magával hozhatja. Ráadásul, ha a kínálat ezzel nem tud lépést tartani, és egyes szektorokban átmeneti kínálati korlátok (hiányok) alakulnak ki (pl. tapasztalhattuk ezt a chipeknél, konténereknél), akkor rövid távon még inkább gyorsulhat az infláció.

A Danube Capital csapata negyedévente vizsgálja felül a makrogazdasági előrejelzéseket, a friss előrejelzések és helyzetértékelés április elején várható. A legfrissebb adatok tükrében az idei és a jövő évi inflációs előrejelzéseink esetében felfelé mutató kockázatok láthatóak a tavaly decemberi előrejelzésünkhöz képest.