A mindig sikeres Kurz most bajban van

A lépés jól jellemzi Kurz hintapolitikáját, hiszen pár nappal korábban még heves kirohanásokkal támadta az EU járványügyi intézkedéseit. A bolgár, a cseh és a szlovén vezetőkkel összehangolva azt hánytorgatta fel Brüsszelnek, hogy az EU nem képes igazságosan és gyorsan elosztani a tagállamok között a beérkező kevés oltóanyagot. Egy héttel korábban az osztrák kritika a program átláthatlanságára és elszámoltathatatlanságára irányult. 

Azt osztrák különállást zokon vették nem csak Brüsszelben, de Berlinben is. Angela Merkel például nem tudott időt szakítani arra, hogy a kétnapos díjátadó vizit során találkozzon Kurzzal. A diplomácia virágnyelvén megfogalmazva “időzítési problámákról” beszéltek ezzel kapcsolatban, azonban nyilvánvaló, hogy a német kancellár neheztel Kurzra, hogy tovább élezi az amúgy is feszült helyzetet. 

Az osztrák kancellár kritikája és Brüsszel és Berlin neheztelése mögött azonban mélyebb okok is meghúzódnak.

A németek és az EU vezetése zokon vette, hogy Bécs annak idején csatlakozott a “fukar négyeknek” nevezett fiskálisan konzervatív csoporthoz, ellenezték, hogy Brüsszel közös, az Unió által kibocsátott kötvényekkel segítse a déli tagállamokat.

Brüsszeli források szerint az EU nagyon tart attól, hogy a kisebb országok szövetsége, szövetségei megbontják az amúgy is törékeny egységet.

Az első fázisa ennek a Visegrádi Együttműködés államaival kialakult konfliktus volt - egy új önálló politkai erőtér kiverte a biztosítékot Brüsszelben. Most, a vakcinaháború, az uniós oltóanyag beszerzés és elosztás kudarca miatt még feszültebb a helyzet. Az osztrákok különállása és kritikája így a szokásosnál is nagyobb hatást gyakorolt az EU vezetőire. 

További olaj volt a tűzre, hogy Kurz dán kollégájával Mette Fredriksennel közösen Izraelbe látogatott egy jövőbeni “vakcina szövetség” megalakítása céljából. Emlékezetes Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli izraeli útja is. Ezek mind erős jelzések arra, hogy Brüsszel kudarcot vallott vakcinafronton. 

Politikai elemzők szerint a járvány és a vakcinahelyzet által előidézett kényszerhelyzetet Kurz arra használta fel, hogy elterelje a figyelmet egy kínos belpolitikai botrányról.

Az osztrák ügyészség ugyanis február végén rajtaütést hajtott végre a Gernot Blümel pénzügyminiszter házában. Blümelt azzal gyanúsítják, hogy kulcsszereplője volt egy bonyolult és mélyreható korrupciós botrányban parlamenti képviselők, vezető kormányhivatalnokok, valamint egy globális szerencsejáték szervező cég, a Novomatic között.

A Novomatic 50 országban van jelen, világszerte 22 ezer alkalmazottat foglalkoztat, 2019-es árbevétele 2,6 milliárd euró volt. 

Blümel közel áll Kurzhoz - pénzügyminiszterként ez nem is meglepő.

Az viszont annál inkább, hogy a Blümel házkutatását elrendelő parancsban a pénzügyminiszter neve 23-szor, Kurz neve viszont 42-szer szerepelt.

Ez erős jelzés arra, hogy ki lesz a vádhatóság következő célpontja.

Kurz első kormánykoalícióját 2019-ben egy politikai korrupciós botrány szakította szét.

Az emlékezetes videóban Heinz-Heinrich Strache alkancellár, jobboldali populista Szabadság Párt (FPÖ) akkori első embere kormányzati szerződéseket ajánlott fel a magukat orosz oligarchák képviselőinek beállítóknak. Cserébe azt kérte, hogy vásárolják meg a Kronen Zeitung című lapot, Ausztria legnagyobb példányszámú újságját és a cikkekben támogassák az FPÖ politikáját. 

A Novomatic botrány - ha elér Kurzig - alapjaiban rengetheti meg az osztrák kancellár imázsát.

Kurz védjegye mindig is a fiatalosság, a dinamizmus, a reformszellem, az osztrák politikára mindig is jellemző urambátyám világgal való szakítás volt.

Ausztriában a politikai pártok támogatása mindig is kényes ügy volt, a gazdasággal való összefonódás olyan erős, hogy külön kifejezés is van rá:  Partiebuchwirtschaft, vagyis párttagkönyv gazdaság. 

A Novomatic ügyben Blümel ellen az a vád, hogy a hazai pályán való támogatásért cserébe a pénzügyminiszter segített volna elintézni, hogy az olasz kormány 40 millió euró adóvisszatérítést ítéljen meg a szerencsejáték szervező cégnek.

Amikor az eset történt, Kurz még külügyminiszter volt és Blümel volt az egyik legközelebbi munkatársa.

A kancellárra rájár a rúd: az év elején munkaügyi minisztere egy plágium-botrány miatt lemondott. Az osztrák gazdaságot európai összehasonlításban az átlagnál is jobban sújtotta a koronavírus válság.

Mindennek tetejébe február elején egy vizsgálat kiderítette, hogy az osztrák titkosszolgálatok nagyot hibáztak, ha jobban dolgoznak, elkerülhető lett volna a tavaly novemberi bécsi, halálos áldozatokat követelő terrortámadás. 

Érdekes módon azonban Kurz népszerűsége mindezek ellenére nem csökkent. Pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) népszerűségi indexe ugyan a 2019-es választások idején mért 37,5 százalékról 35-re csökkent, de még így is biztos előnyt mutat a többi párthoz képest.

A választások után az ifjú vezető indexe egészen 40 százalékig emelkedett. 

A vakcinációban nem állnak jól az osztrákok. Átlagosan száz emberből mindössze 13 kapta már meg az első dózist, és ez csak nagyon kevéssel haladja meg a 13 fős uniós átlagot. Az Egyesült Királyságban ez az arány például 40.

Az osztrák gazdaságot az uniós átlagnál jobban sújtotta a válság, a GDP az elmúlt negyedévben 4,3 százalékkal csökkent. 

Kurz mindig is híres volt arról, hogy kiváló érzékkel taktikázik és ragadja meg a kínálkozó politikai lehetőségeket. Most is erről van szó, pontosan érzi, hogy a vakcinahelyzet most képes felülírni a belpolitka formálódó botrányait. Az osztrák közvélemény felelőst akar az gyászos oltottsági helyzetért, Kurz pedig tálcán kínálja nekik az EU-t. “Amikor Kurz másokra mutogat, akkor általában a saját hibáit akarja elkendőzni” - fogalmazott az ellenzéki szociáldemokraták egyik képviselője. 

A Brüsszel elleni támadásnak egy személyes oka is lehet. Az EU oltásokat intéző bizottságának van ugyanis egy osztrák tagja, Clemens-Martin Auer, aki korábban Kurz pártjának az egészségpolitikusa volt. Kurz és Auer között erős konfliktusok voltak az osztrák közegészségügy állapotával és lehetséges átalakítási módjaival kapcsolatban. 

Az EU elleni kirohanásoknak van egy generációs vonzata is.

Kurz kiáll az Uniós egységéért és a szolidaritásért, viszont fiatal életkora miatt ezt másként képzeli el, mint az idősebb generációhoz tartozó brüsszeli bürokraták.

Osztrák politikai elemzők nem lennének meglepődve, ha a mostani, a járványhelyzetből fakadó kritikákat más témákban továbbiak követnék. Ezeknek nem az lesz a célja, hogy bomlassza az EU-t, hanem az, hogy a kisebb, a nemzetközi politikai porondon kevésbé jelentős államok nagyobb befolyáshoz jussanak az uniós intézményrendszerben.