Az Erste Csoport működési eredménye 8,7 százalékkal 2,97 milliárd euróra nőtt, részvényenként 1,5 euróra emelték az osztalékjavaslatot

Ez meglehetősen ritka jelenségnek számít jelenleg az európai bankszektorban, ugyanakkor erős alapot ad jövőbeli növekedésünkhöz” – jelentette ki Bernhard Spalt, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója.

Regionális jelenlétünknek köszönhetően Európa legdinamikusabban fejlődő gazdasági térségében működünk, hiszen a kelet-közép-európai államok GDP-növekedése több mint kétszerese az Eurózóna átlagos bővülési ütemének. Ennél is fontosabb azonban, hogy a gazdasági bővülést jórészt a belső fogyasztás hajtja, ami az alacsony mértékű munkanélküliségnek és a reálbérek növekedésének köszönhető. A térség válságálló növekedési pályájának, valamint bankcsoportunk méretének és márkánk erejének köszönhetően 7 százalékos bővülést sikerült elérnünk a betét- és hitelállományban egyaránt. Működési bevételeink kétszer olyan gyorsan nőttek, mint a kiadásaink, miközben az összes bevételi ágon növekedést regisztrálhattunk.

A kedvező kockázati környezet fennmaradása is hozzájárult ahhoz, hogy az NPL-ráta tovább javulva 2,5 százalékos értéket ért el, ami kiváló eszközminőséget tükröz.

Elégedettek vagyunk likviditási pozíciónkkal, csakúgy, mint tőkehelyzetünkkel, hiszen elsődleges Tier-1 tőkerátánk 13,7 százalékon áll, kényelmes mértékben meghaladva a szabályozói előírásokat.

Szeretnénk a 2019-ben elért jó eredményeinket megosztani részvényeseinkkel, ezért a részvényenkénti osztalék 1,5 euróra emelésére teszünk javaslatot az éves rendes közgyűlésen.

A föbb eredmények

Az eredménykimutatásban a 2019. évi adatokat a 2018. évi eredményekkel vetjük össze, a mérleg tételeinél pedig a 2019. december 31.-i adatokat a 2018. december 31.-i pozíciókkal.

A nettó kamatbevétel – elsősorban a cseh, de a román és a magyar leányvállalatoknak is köszönhetően - 4746,8 millió euróra nőtt (3,6 százalékkal a 2018. évi 4582,0 millió euróról). A nettó díj- és jutalékbevétel 2000,1 millió euróra emelkedett (4,8 százalékkal 1908,4 millió euróról), főként a pénzforgalmi szolgáltatások, a biztosítási ügyletek, valamint a vagyonkezelés bővülésének köszönhetően. Jóllehet a kereskedési tevékenység nettó eredménye jelentős mértékben javult és 318,3 millió eurót ért el (szemben az előző évi -1,7 millió euróval), a piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök nyeresége/vesztesége -24,5 millió euróra esett vissza (195,4 millió euróról). Mindkét tétel alakulását a piaci kamatlábak ingadozása nyomán fellépő átértékelési hatások befolyásolták. A működési bevétel 7255,9 millió euróra nőtt (4,9 százalékkal 6915,6 euróról). Az általános igazgatási költségek 4283,3 millió euróra nőttek (2,4 százalékkal 4181,1 millió euróról), elsősorban a 2537,1 millió eurót kitevő személyi ráfordítások növekedése miatt (2,5 százalékkal 2474,2 millió euróról). Az egyéb igazgatási költségek között szereplő betétbiztosítási alapokba fizetendő hozzájárulások 104,8 millió euróra nőttek (88,6 millió euróról). Az amortizáció és értékcsökkenés 541,0 millió euróra nőtt (472,3 millió euróról), ami a 2019. január 1.-jével a lízingügyletekre kötelezően alkalmazandó új nemzetközi pénzügyi beszámolási szabvány, az IFRS 16 bevezetésének tulajdonítható, ám ugyanez hasonló mértékű pozitív hatást jelentett az egyéb igazgatási költségeknél. Összességében a működési eredmény 2972,7 millió euróra nőtt (8,7 százalékkal 2734,6 millió euróról, és a költség/bevétel ráta 59,0 százalékra javult (60,5 százalékról).

Az Ausztriában és Szlovákiában a lakossági és vállalati üzletágban egyaránt végrehajtott céltartalék-képzések miatt a pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés -39,2 millió eurót tett ki. A nyújtott garanciák és kötelezettségvállalások nettó tartalékképzésével korrigáltan ez az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 7 bázispontot tett ki (szemben az előző évi 59,3 millió euró nettó visszaírással és -3 bázisponttal).

Pozitív hatást jelentettek a jelentős megtérülések a már korábban leírt hiteleken főként Csehországban, Románában és Magyarországon, illetve az egyéb kötelezettséghez és nyújtott garanciákhoz kötődő céltartalék-felszabadítás Ausztriában, Csehországban és Romániában. A nem teljesítő hitelek aránya tovább javult, 2,5 százalékát tette ki a bruttó ügyfélhiteleknek (a tavalyi 3,2 százalék után). Az NPL-fedezeti ráta 77,1 százalékra javult (73,4 százalékról).

Az egyéb működési eredmény -628,2 millió euró lett (a tavalyi -304,5 millió euró után). A visszaesésben szerepet játszott a román másodfokú bíróságnak a helyi leányvállalat üzleti tevékenységére vonatkozó döntése miatt várható veszteségre elkülönített 153,3 millió eurós céltartalék, valamint 165,0 millió eurós goodwill-leírás Szlovákiában. A szanálási alapokba fizetendő éves hozzájárulás 75,3 millió euróra emelkedett (70,3 millió euróról) főleg a csehországi mérték növekedése miatt. A bankadók és tranzakciós illetékek 128,0 millió euróra nőttek (112,2 millió euróról), ideértve a 11 millió eurós román bankadót is, amit a beszámolási évben vetettek ki először.

A takarékpénztárak jelentős mértékben javuló teljesítményének köszönhetően a kisebbségi részesedések utáni nyereség 440,9 millió euróra nőtt (369,1 millió euróról).  Az anyavállalatra jutó nettó eredmény egyszeri hatások folyományaként 1470,1 millió euróra csökkent (18,0 százalékkal 1793,4 millió euróról).

A bankcsoport saját tőkéje – a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok (AT1) nélkül számítva – 19,0 milliárd euróra nőtt (17,9 milliárd euróról). A szabályozói levonásokat és a CRR szerinti kiigazítást követően az elsődleges alapvető tőke (CET1, végleges CRR) 16,3 milliárd eurót tett ki (4,9 százalékkal bővült az előző évi 15,5 milliárd euróhoz képest), a bankcsoport szavatoló tőkéje (végleges CRR) 22,0 milliárd euró lett (20,9 milliárd euróval szemben). Az összes kockázati kitettség, azaz a kockázattal súlyozott eszközök volumene – ideértve a hitelezési, a piaci és a működési kockázatokat, végleges CRR szerint – 118,6 milliárd euróra nőtt. (115,4 milliárd euróról) Az elsődleges Tier-1 tőkeráta (CET1, végleges CRR) 13,7 százalékon állt (a tavalyi 13,5 százalék után), a teljes tőkeráta pedig 18,5 százalék lett (az előző évi 18,1 százalék után)A bankcsoport mérlegfőösszege 245,7 milliárd euróra nőtt az előző év végi 236,8 milliárd euróról. Eszközoldalon a készpénz- és pénzeszközök jelentős mértékben, 10,5 milliárd euróra csökkentek (17,5 milliárd euróról), ugyanakkor a hitelintézeteknek nyújtott hitelek és más kintlévőségek állománya 23,1 milliárd euróra nőtt (19,1 milliárd euróról). Miután a bankcsoport elsődleges piacain folytatódott a hitelezési tevékenység bővülése, az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések állománya 160,3 milliárd euróra nőtt (7,3 százalékkal 149,3 milliárd euróról). Forrásoldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek 13,1 milliárd euróra csökkentek (17,7 milliárd euróról), az ügyfélbetétek állománya pedig nőtt - az Erste Csoport összes piacán - ismét jelentősen nőtt 173,8 milliárd euróra (6,9 százalékkal 162,6 millió euróról). A hitel/betét ráta 92,2 százalékon állt (az előző évi 91,8 százalék után).

Kilátások

Az Erste Csoport 10 százalékot meghaladó ROTE (immateriális tételektől tisztított tőkearányos megtérülés) elérését tűzte ki a 2020. évre. A cél teljesülését a várakozások szerint elősegíti az előrejelzésben szereplő pozitív, ámde csökkenő ütemű gazdasági növekedés a bankcsoport elsődleges piacain, így Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában, Horvátországban, Szerbiában és Ausztriában, valamint az egyéb működési eredmény javulása, amit  2019-ben egyszeri hatások érintettek negatívan.  Ugyanakkor a növekedés globális vagy regionális lassulása, valamint az egyelőre még nem számszerűsíthető politikai, vagy szabályozói kockázatok eshetősége veszélyt jelenthet a célkitűzések megvalósulására nézve.

2020-ban a pozitív gazdasági fejlemények a várakozások szerint megmutatkoznak abban, hogy a (reál-GDP) növekedés üteme 2 és 4 százalék között alakulhat az Erste Csoport kelet-közép-európai elsődleges piacain. Az összes további gazdasági mutató is hasonlóan jól alakulhat az előrejelzések szerint. A munkanélküliségi ráták történelmi mélypontjaikon maradhatnak – a csehországi és a magyarországi máris az Európai Unió legalacsonyabb értékei között szerepel. Az infláció a várakozások szerint összességében stabil marad. Az előnyös versenyképességi pozíciók nyomán a legtöbb országban ismét pozitív fizetésimérleg-egyenleg jelentkezhet. A költségvetési egyenlegek és az államadósság mértékei is kedvező szinteken maradnak a várakozások szerint. Ausztriában a dinamikus gazdasági bővülés tovább tart, 1,3 százalékos növekedés mellett. Összességében a gazdasági növekedést minden piacunkon várhatóan a belső fogyasztás fogja hajtani. Az export hozzájárulása a GDP-növekedéshez várhatóan semleges lesz.

A vázolt környezetben az Erste Csoport várakozása szerint a nettó hitelállomány közepes mértékű, egyszámjegyű növekedést mutat majd 2020-ban. Az eurózónában tapasztalható negatív kamatok ellenére, ám a Csehországban és Magyarországon szerény mértékben emelkedő rövidtávú piaci kamatok segítségével a nettó kamatbevétel tovább gyarapodik az idén. A bevételek másik fő eleme, a nettó díj- és jutalékbevétel a várakozások szerint szintén emelkedni fog. A múlt évhez hasonlóan az alapkezelési tevékenységből, a biztosítási ügyletekből és a pénzforgalmi szolgáltatásokból ismét származik némi pozitív lendület. A bevételeket befolyásoló többi elem zöme mindent összevetve stabil marad a várakozásaink szerint. Figyelembe véve a 2019. évet jellemző jó teljesítményt, a nettó kereskedési eredmény és a piaci tevékenységek eredménye várhatóan visszaesést mutat majd. A működési bevétel a várakozások szerint tovább bővül 2020-ban. A működési kiadások valószínűleg szintén nőnek idén, részben az Erste Csoport elsődleges piacain folytatódó béremelkedés nyomán. Ennek ellenére az Erste Csoport tovább folytatja az IT-területen eszközölt beruházásokat, amelynek célja a bankcsoport jövőbeli versenyképességének fokozása. A beruházások középpontjában a progresszív IT-modernizáció, a back-office digitalizáció, valamint a George digitális platform csoportszintű bevezetése és kiterjesztése áll. A George bevezetése 2020-ban Magyarországon és Horvátországban folytatódik. Célunk, hogy a bevételek növekedési rátája meghaladja a kiadásokét, ám ezt nehezebb lesz elérni, mint tavaly, mert a költségnyomás erősödik.  Összességében a működési eredmény a várakozások szerint tovább nő 2020-ban.

A kockázati költségek várhatóan alacsony szinten maradnak idén az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően. Habár a jelenlegi környezetet látva nehéz pontos előrejelzést adni, az Erste Csoport prognózisa szerint a kockázati költségek idén az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 20 bázispontot tesznek majd ki. A stabil, ámde lassuló makrogazdasági környezet várhatón támogatólag hat az eszközminőségre, csakúgy, mint a bankcsoport diverzifikált, jól kiegyensúlyozott hitelállománya.

Az egyéb működési eredmény határozott javulására számítunk annak nyomán, hogy a 2019. évi jelentős egyszeri negatív hatások idén nem jelentkeznek újra. Húsz százalék alatti adóterhelést és a tavalyihoz hasonlóan magas értékű kisebbségi részesedést feltételezve az Erste Csoport idei célkitűzései között szerepel a 10 százalékot meghaladó ROTE (immateriális tételektől tisztított tőkearányos megtérülés) elérése.

Az előrejelzés megvalósulásának kockázatai között szerepelnek a várttól eltérő fejlemények a kamatpolitikában, valamint a bankok kárára életbe léptetett politikai, vagy szabályozói intézkedések, továbbá geopolitikai és világgazdasági fejlemények, illetve a koronavírus terjedéséből fakadó potenciális negatív gazdasági hatások.