Az Európai Központi Bankra érdemes figyelni a jövő héten

Január 23-án, csütörtökön tartja az Európai Központi Bank (ECB) idei évi első kamatdöntő ülését, ahol változatlan szinten maradhatnak a monetáris kondíciók.

2019 szeptemberében további monetáris lazításról döntött a jegybank, a betéti rendelkezésre állás kamatlábát 10 bázisponttal −0,50%-ra csökkentették. Továbbá az ECB várakozása szerint a jegybank irányadó kamatai a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak egészen addig, ameddig nem tapasztalják, hogy az előrejelzési időszakban az inflációs kilátások határozottan megközelítik a 2%-hoz megfelelően közeli, de az alatti szintet.

Az ECB 2012 óta nem tudta tartósan elérni a 2% alatti, ám ahhoz közeli inflációs célját; 2019 során is a jegybanki céltól messze elmaradó inflációt lehetett tapasztalni az eurózónában. Továbbá az eurózóna gazdasági bővülésének lassulása egy kifejezetten alacsony, alig 1% feletti növekedési ráta mellett stabilizálódott. Így nem meglepő, hogy az ECB 2019. szeptemberi kamatdöntése alkalmával az övezet gazdasági élénkítését célzó intézkedéseket vezetett be.

Az ECB-nak alig van mozgástere a monetáris kondíciók enyhítésére, így várakozásunk szerint a jegybank előtt álló egyetlen út az extrémen laza, a gazdasági növekedést továbbra is támogató monetáris kondíciók fenntartása.

A legfrissebb adatok szerint 2019 decemberében 1,3%-ra gyorsult az övezet inflációja a novemberi 1%-ról. Ez a gyorsuló dinamika folytatódhat 2020 év elején, de ez alapvetően csak a bázishatásnak köszönhető. Az év egészét tekintve továbbra is nyomott inflációs környezetre érdemes számítani az övezetben. Az ECB legfrissebb, decemberi előrejelzése szerint 2020-ban 1,1%-os átlagos inflációs szintre lehet számítani az övezetben, mely 2021-ben is csak 1,4%-ra gyorsulhat (2022: 1,6%, év/év alapon mérve).

Christine Lagarde, az ECB új elnöke a legutóbbi kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón kiemelte, hogy 2020 elején elindul a jegybanki stratégia átgondolása, ami várhatóan az év végére be is fejeződik. 2003 óta nem volt ehhez hasonló „újratervezés”,

így előreláthatólag érdemben módosul majd a monetáris politikai keretrendszer

(részletesen e témában a Danube Capital szakmai blogján publikáltunk).

2020-ban az új stratégia kialakításáig az ECB várhatóan időt akar majd nyerni. Így a gazdasági kilátások markáns változásának hiányában előreláthatólag nem módosít majd a monetáris kondíciókon. Következésképp, a január 23-i kamatdöntő ülésen is változatlan szinten maradhatnak a monetáris kondíciók az övezetben, mely várakozást az is támogathatja, hogy az ECB előreláthatólag még a 2019. szeptemberi lazító intézkedések hatását szeretné kivárni.

Az MNB kamatpolitikáját tekintve a fejlett országok jegybankjai határozzák meg a mozgásteret, különösen igaz ez az ECB által alkalmazott monetáris kondíciókra, melyek várakozásunk szerint változatlanok maradhatnak 2020-ban.

A jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben, melyhez a kereskedelmi konfliktusok is hozzájárulnak, a korábban várthoz képest is

hosszabb ideig tartó laza monetáris politikai kondíciókra lehet számítani globálisan.

Következésképpen az MNB részéről sem várható a jelenlegi monetáris kondíciók érdemi módosítása a magas belső, hazai árnyomás ellenére sem (várakozásunk szerint a hazai infláció 2020-ban 3,6%-ra gyorsul, a maginfláció pedig 2020-ban a teljes árszínvonalromlás felett, 4% körül növekszik majd).

További elemzések itt érhetőek el.