Az MNB kamatdöntése áll a fókuszban jövő héten

• A GKI konjunktúraindexszel indul a jövő hét

2020-ban is folytatódott a GKI-konjunktúraindex lejtmenete, igaz a decemberi csökkenésnél kisebb mértékben: a novemberi 2,8-as szintről decemberre -1,1-re, míg 2020 januárjára -2,5-re mérséklődött a mutató értéke. Ennél alacsonyabb legutóbb 2016 októberében volt az index (-4,5). Míg a decemberi jelentősebb csökkenést nagyrészt az üzleti bizalom romlása okozta, addig a januári visszaesésért a fogyasztói bizalom volt a felelős. Decemberről januárra az üzleti bizalmi index jóval kisebb mértékben csökkent. A februári üzleti és fogyasztói várakozásokra vonatkozó adatokat hétfőn teszi közzé a gazdaságkutató intézet. Összességében a hazai üzleti és a fogyasztói várakozások továbbra is optimizmust tükröznek (kisebb mértékben eltávolodtak már a történelmi csúcsoktól, de még mindig kedvező szinten állnak). Így a kedvező üzleti bizalom 2020-ban is pozitívan támogathatja a hazai gazdasági növekedést.

• Érdemes figyelni az MNB keddi kamatdöntő ülésére

A hazai inflációs mutató a 2019. decemberi 4,0%-ról 4,7%-ra emelkedett 2020 januárjában év/év alapon mérve (2020. januári a 2019. januárihoz viszonyítva), azaz a mutató az MNB inflációs toleranciasávja fölé került. Az infláció gyorsulásában fontos szerepet játszott, hogy az üzemanyagárak, az élelmiszerárak, valamint a piaci alapú szolgáltatások árai jelentősen emelkedtek idén januárban tavaly decemberhez képest. Az MNB és a saját várakozásunk szerint is a következő hónapokban ismét csökkenő pályára áll az infláció, azaz visszakerül majd az MNB toleranciasávjába. 2020-ban átlagosan 3,6%-os inflációt várunk itthon, majd 2021-ben alacsonyabb értékre lehet számítani a mutatóban (3,1%).

Az alaptendenciákat megragadó inflációs mutató, vagyis a maginfláció a tavaly decemberi 3,9%-os szintről 4%-ra emelkedett januárban (év/év alapon), valamint az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,7%-ra emelkedett a decemberi 3,5%-ról. Tehát fontos látni, hogy ez utóbbi, vagyis az MNB által kiemelten figyelt maginflációs mutató 4% alatt maradt januárban, illetve a jegybank várakozása szerint az idei év első negyedévében a jelenlegi szintje közelében alakul, majd fokozatos mérséklődést mutathat.

A januári kamatdöntés óta eltelt időszakban jelentősen megugrottak a hazai bankközi piaci (BUBOR) ráták, valamint a hazai állampapír-piaci hozamok is mind a rövid, mind a hosszú oldalon. Az EUR/HUF-árfolyam is jelentősen emelkedett, 340 forint felett is járt az értéke, azonban a február 10-i hét második felében forinterősödés vette kezdetét, melyben az MNB kommunikációja is fontos szerepet játszott.

Mint ahogy Nagy Márton, az MNB alelnöke ismételten hangsúlyozta, az MNB egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja pedig az árstabilitás elérése és fenntartása. Ennek érdekében Nagy Márton nyilatkozatában kifejtette, hogy ha szükséges, a monetáris politikai eszköztár minden eszközét bevetik annak érdekében, hogy elérjék és fenntartsák az inflációs célt.

Várakozásunk szerint a hazai jegybank a márciusi kamatdöntő ülésig kivárhat, ráadásul ezáltal a pénzpiaci folyamatokról is tisztább képet kaphat (mennyire sikerült a piaci várakozásokat alakítani, így a rövid távú piaci mozgásokat csillapítani). Továbbá márciusban kiderülhet az is, hogy az MNB várakozásával összehangban valóban csökkenő pályára áll-e az infláció idehaza, valamint az adószűrt maginfláció is 4% alatt marad-e. Következésképpen, a februári kamatdöntő ülésen várakozó álláspontot képviselhetnek a döntéshozók, így nem számítunk a monetáris kondíciók érdemi változására. A következő, márciusi kamatdöntés alkalmával pedig, mikor már a friss előrejelzések birtokában is lesz a jegybank, sor kerülhet a monetáris politikai eszköztár finomhangolására.

Érdemes azt is figyelembe venni még, hogy a nemzetközi fejlemények miatt nincsen szigorítási kényszer az MNB-n: a korábban várthoz képest is hosszabb ideig tartó laza monetáris politikai kondíciókra lehet számítani globálisan.

• A jövő hét második felében friss munkaerőpiaci és kereseti adatok érkeznek

A 2010-es években folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak száma, 2019-ben 4 millió 512 ezer fő volt az átlagos létszámuk, 43 ezer fővel több mint 2018-ban. Ugyanezen időszak alatt a foglalkoztatási ráta is dinamikusan növekedett, a tavalyi évben a 15-64 évesek körében 70,1% volt (2018-ban 69,2%). A válság óta tartó gazdasági fellendülés, valamint a kormányzat munkaerőpiacot támogató intézkedései mind hozzájárultak a jelenlegi alacsony munkanélküliséghez, melynek értéke folyamatosan csökkent az elmúlt 10 évben. A 2019-es év egészét tekintve a munkanélküliségi ráta 3,4% volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb a 2018-as rátánál. Azonban az előttünk álló években már csak mérsékelt csökkenést várunk a munkanélküliségi rátában, mivel a gazdaság által könnyen felszívható munkaerő-állomány szinte eltűnt. A KSH február 27-én, csütörtökön közli a friss, 2019. november - 2020. januári időszakra vonatkozó munkaerőpiacot érintő adatait.

2019 novemberében 13,9%-kal emelkedett a hazai bruttó átlagkereset az egy évvel korábbihoz képest, míg októberben 11,6%-os bérnövekedést regisztráltak; mindezek is mutatják a hazai feszes munkaerőpiaci kondíciókat. A novemberi átlagkeresetek alakulását jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) növekedése. A 2019-es év egészére prognosztizált két számjegyű bérnövekedést követően 2020-ban várakozásunk szerint a munkaerőhiány mérséklődése miatt kismértékben lassul a bérdinamika idehaza. A friss, tavaly decemberi és egész évre vonatkozó kereseti adatokat február 26-án, szerdán publikálja a KSH.

• Pénteken részleteket tudhatunk meg a 2019-es hazai GDP-növekedésről

Pénteken a 2019. negyedik negyedévre, ill. a teljes évre vonatkozó, részletes hazai GDP-adatokat közöl a KSH. Az első becslés szerint 2019. IV. negyedévben 4,5%-kal bővült a magyar gazdaság 2018. negyedik negyedévéhez képest (nyers adat). Ezzel együtt összességében 2019-ben átlagosan 4,9%-kal növekedett a hazai GDP az egy évvel korábbihoz képest, kismértékben elmaradva a 2018-as 5,1%-os gazdasági növekedéstől. Az első becsléshez képest nem várunk érdemi módosulást a február 28-i végleges adatközlés során sem.

Az adatok publikálásával annyit közölt a statisztikai hivatal, hogy a növekedéshez nagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások, kisebb mértékben az ipar és az építőipar járult hozzá. Várakozásunk szerint a GDP növekedéséhez minden szektor – a mezőgazdaság, az ipar, az építőipar és a szolgáltatások – pozitívan járulhatott hozzá, valamint a szektorok közül a szolgáltatások lehetett a húzóerő a GDP-bővülés tekintetében.

Előretekintve, 2020-tól a gazdasági növekedés lassulása várható idehaza: 2020-ban 3,5%-kal, majd 2021-ben 3,1%-kal bővülhet a hazai GDP átlagosan (év/év alapon mérve). Az előrejelzett gazdasági lassulás mögött elsősorban a fogyasztás és a beruházások növekedésének mérséklődése áll. Előbbit a várhatóan alacsony szintű foglalkoztatás-bővülés és a lassuló bérdinamika táplálja, melyet részben ellensúlyozhat a magas fogyasztói bizalom és a korábbi évek során keletkezett megtakarítások mértéke. Ezenkívül a kormányzati beruházások terén az EU-s források csökkenése fékezi a növekedést, míg a magánberuházások esetén leginkább technikai jellegű lassulás várható a 2019-es kimagasló év után.

További elemzések itt érhetőek el.