A négy 'fukar' makacssága miatt kudarcba fulladhat az uniós csúcs

Elemzések2020. feb 22.Sz.A.

A nettó befizető országok, és az úgynevezett négy fukar uniós ország (Ausztria, Dánia, Svédország és Hollandia) – hátuk mögött az egyelőre csöndben lévő ötödik németekkel – lehet a kerékkötője a 2021-27-es költségvetésről szóló megállapodásnak. Egyelőre legalábbis nagyon távolinak tűnik az egyezség.

A tárgyalások eddigi eseményei azt mutatják, Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy a tagországok a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) egy százalékának megfelelő összeget fizessenek a közös kasszába a 2021-2027-es pénzügyi ciklusban. Ez a mérték igencsak messze van a közösségből kilépett britek nélkül számolt 1,16 százaléktól, de még az Európai Tanács elnöke, Charles Michel által javasolt kompromisszumos, 1,074 százalékos összegtől is.

A kettő arány közötti összeg közel 300 milliárd euró, ami még hét évre elosztva is óriási összeg.

A vita másik sarkalatos része a közös agrárpolitikára és a hazánkat nagyon is érintő felzárkózási alapokra fordítandó pénzek 15-20 százalékos megnyirbálása.

Miután a brüsszeli csúcstalálkozó első tárgyalási napján a négy fukar egyetlen lépést sem volt hajlandó hátrálni, a cseh kormányfő, Andrej Babis ki is fakadt, mondván, hogy amennyiben a négyek nem engednek, – azaz nem fogadják el Michel ajánlatát – akár haza is mehet mindenki, mert nincs értelme tovább tárgyalni.

Az úgynevezett fukarok nem csupán a befizetések arányát szeretnék csökkenteni, de ragaszkodnak azokhoz a kiváltságokhoz, amelyeket még a britek harcoltak ki 1984-ben, majd alkalmazták a négyekre, illetve ötödikként Németországra is. Ennek lényege, hogy a legnagyobb befizető államok – jelentős befizetéseik kompenzálásaként – meghatározott összegű visszatérítésre jogosultak, amelyek jelentősen csökkentették uniós terheiket.

A megállapodás kilátástalanságát mutatja, hogy pénteken Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök szavai szerint a nettó befizetőknek abba kellene hagyni a filléreskedést, hiszen lakosaik amúgy is többet fognak visszakapni az uniótól.

Sophie Wilmes, Belgium ügyvezető miniszterelnöke hasonló véleményen van: szerinte a négyek semmiféle rugalmasságot nem mutató álláspontja nagyon nehézzé teszi a megegyezést.

Ezzel szemben a négyek egyike, Mette Frederiksen dán miniszterelnök már most úgy látja, hiába maradnak akár vasárnap estig a kormányfők, most nem jutnak majd dűlőre a kérdésben, így jó eséllyel márciusban ismét össze kell jönniük, hogy eldöntsék a kérdést.

Tovább nehezíti a megegyezést, hogy

a két legnagyobb befizető, Németország és Franciaország egymással szögesen ellentétes álláspontot képvisel. Elemzők szerint az olaszok jelenthetik a mérleg nyelvét.

Giuseppe Conte mindenesetre már a vita legelején kijelentette, hogy az 1,1 százalék alá nem hajlandó menni.

Angela Merkel német kancellár egy nappal az uniós költségvetési csúcs előtt egy berlini sajtótájékoztatón azt mondta, ellenzik a költségvetési visszatérítésnek még a fokozatos kivezetését is. Ezzel szemben Emmanuel Macron francia elnök a Politico február 20-iki hírlevele szerint úgy ahogy van, az egész visszatérítési rendszer eltörlését akarja elérni. Nem újdonság a franciák ellenállása, hiszen idén januárban 17 másik tagállammal közös levelükben közölték, a britek kilépésével 2021-től elérkezett az idő, hogy végleg kivezessék a költségvetési visszatérítés rendszerét.

De még ha sikerül is megállapodni a GNI-arányos befizetés mértékéről, akkor is messze lesz még a megállapodás, hiszen nagyok a tagállami álláspontok közötti különbség abban a tekintetben, hogy mely területek kapják a legnagyobb támogatást a 2021-2027-es időszakban.

A volt keleti blokk államai a felzárkóztatási és az agrárkassza magasabb összegét szeretnék, míg a gazdagabb országok a kutatás-fejlesztésre, a külső határvédelemre, a migrációra és a klímavédelemre szánnának nagyobb forrásokat.

Orbán Viktor az uniós csúcstalálkozón újságírói kérdéseikre válaszolva úgy értékelte a helyzetet, hogy szerinte nincs lehetőség arra, hogy a két álláspont között kompromisszum legyen. Hangsúlyozta: most még lesz egy kétségbeesett kísérlete a tanács elnökének arra, hogy megpróbáljon létrehozni valami megegyezést. De az egy és az 1,3 között akkora a távolság, hogy azt nem lehet áthidalni. Tehát ma megállapodás nem lesz, ez a magyar értékelése a helyzetnek."

Ha valóban akarunk valamit csinálni Európában, a határvédelem, a digitalizáció, iparpolitika, a mezőgazdaság, a kohézió, az infrastruktúra-fejlesztés terén, akkor nem állhatunk meg egynél, akkor vállalni kell azt, hogy 0,3 százalékkal, tehát száz forintból harminc fillérrel többet kelljen mindenkinek befizetni - tette hozzá az Euronews kérdésére válaszolva.