Fontos adatok a héten: ma kamatdöntő ülést tart az MNB, pénteken a Moody’s értékelheti hazánkat

• Hétfőn közli a KSH a legfrissebb, márciusi munkaerő-piaci adatokat

Az elmúlt években a foglalkoztatás erőteljes növekedése miatt a hazai munkanélküliségi ráta fokozatosan mérséklődött a válság során tapasztalt 10% feletti szintekről (2012. január-márciusi időszak: 12%). A ráta februári 3,6%-os értékével már jóval a válság előtti szintek alá süllyedt. Ez leginkább a válság óta tartó gazdasági felépülésnek és a kormányzat munkaerőpiacot megreformáló intézkedéseinek köszönhető. A munkanélküliségi rátában közép távon már csak enyhe csökkenés várható, mivel a gazdaság által könnyen felszívható munkaerő-állomány gyakorlatilag eltűnt. Következésképpen az előttünk álló években a hazai gazdaság bővülését már alapvetően a termelékenység növekedése határozza majd meg.

• Kamatdöntő ülést tart kedden az MNB Monetáris Tanácsa

Márciusban a hazai infláció a piaci konszenzus felett alakult a 3,7%-os értékével idehaza (medián becslés: 3,5%), miközben februárban még 3,1%-on állt a mutató (év/év). A márciusi maginfláció 3,8% volt, amely több mint hat éves csúcsot jelent, valamint az MNB által közzétett adószűrt maginfláció 3,5%-os értéket mutatott márciusban (február: 3,2%). Ugyan a hazai gazdaságból érkező árnyomás miatt a maginfláció várakozásunk szerint idén és jövőre is 3% felett lehet idehaza, azonban az olajárakkal kapcsolatos negatív kilátások következtében az éves átlagos infláció ebben az időszakban 3% körül maradhat.

A márciusi kamatdöntő ülés során az MNB a várakozásokkal összhangban megkezdte a monetáris politika normalizációját (betéti ráta emelése -0,15%-ról -0,05%-ra, likviditás szűkítése). A bejelentés érdekessége az volt, hogy a konkrét intézkedések a szigorítás felé mutattak, míg a kommunikáció lazának tűnt. Azonban a laza kommunikáció közel sem jelenti azt, hogy nem folytatódhatnak majd az emelések.

A hazai folyamatok alapján az MKB Elemzési Központ úgy látja, szükséges a monetáris politika további szigorítása, és az MNB ezt várhatóan meg is teszi majd. Azonban a külső konjunktúrával és inflációval kapcsolatos negatív kilátások, valamint a hazai gazdaság részéről érkező intenzív árnyomás miatt egyre nagyobb bizonytalanság övezi a hazai inflációs kitátásokat. Ennek következményeként az MNB csak negyedévente a friss jegybanki prognózisok ismeretében módosíthat majd a monetáris kondíciókon, ahogy ezt a kommunikációban jelezték is. Következésképpen várakozásunk szerint az április 30-ai kamatdöntés alkalmával változatlanok maradhatnak a monetáris kondíciók idehaza.

• Kedden hazai kereseti adatokat is megismerhetünk

Idén januárban a bruttó átlagkeresetek 10,6%-kal emelkedtek a 2018-as év azonos időszakához viszonyítva, mely a megelőző időszak (2018. december) 10,2%-os év/év alapon mért növekedéséhez képest kismértékben magasabb dinamikát jelent. Várakozásunk szerint a friss, februári béradatok továbbra is dinamikus növekedést mutathatnak, azonban összességében az idei évben enyhe lassulásra számítunk a hazai keresetek bővülésében a 2018-as évre jellemző kétszámjegyű bérnövekedéshez képest.

• Pénteken a Moody’s értékelheti hazánkat

2019 elején a tavalyi várakozásunkkal összhangban két nemzetközi hitelminősítő is felminősítette hazánkat. Február 15-én az S&P, február 22-én pedig a Fitch BBB- szintről BBB szintre javította Magyarország szuverén adóskockázati besorolását (mindkettő befektetésre ajánlott kategória), a besoroláshoz kapcsolódó kilátás mindkét esetben stabil. A harmadik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service idei első felülvizsgálata május 3-án, pénteken esedékes, amikor véleményt mondhat a hazai gazdasági folyamatokról.

A Moody’s legutóbbi értékelésekor, 2018 novemberében megerősítette a szuverén adóskockázati besorolást (Baa3, befektetésre ajánlott) és a besoroláshoz kapcsolódó stabil kilátást. Értékelésében kiemelte, hogy hazánk dinamikus gazdasági növekedése 2020-ig folytatódhat, azonban számos kihívással kell a gazdaságnak szembenéznie (feszes munkaerőpiac, lassuló globális növekedés, uniós források meghatározó szerepének várható mérséklődése).

Idén a Moody’s esetében a kedvező makrogazdasági és államháztartási folyamatok révén (a hitelminősítő kiemelten figyeli az adósságmutatókat) hazánkra nézve pozitív fejlemények várhatóak. Erősen valószínű a jelenlegi besoroláshoz kapcsolódó kilátás stabilról pozitívra történő javítása május 3-án, azonban a fundamentumok alapján akár hazánk felminősítése is napirendre kerülhet már.

Az év eleji két felminősítést követően az jelentene már csak újdonságot és piaci meglepetést, ha a Moody’s május 3-án felminősítené Magyarországot Baa2 szintre (ezzel felzárkózna a másik két hitelminősítőhöz), és egyből pozitív kilátást rendelne a besoroláshoz (S&P és Fitch esetében stabil a kilátás).

Ha viszont a hitelminősítő a jelenlegi adóskockázati besoroláson (Baa3) tartja továbbra is hazánkat, a kilátás pozitívra változtatása mellett (jelenleg stabil a kilátás); vagy felminősítik hazánkat, azonban az új besoroláshoz kapcsolódó kilátás - az S&P-hez és a Fitch-hez hasonlóan – stabil lesz, akkor e lépéseknek már csak mérsékelt hatása lehet a forint megítélésére és a hazai állampapír-piaci hozamokra.

A hitelminősítők közül a legtöbb befektető az S&P-re figyel, őt a Moody’s követi, és harmadik a sorban a Fitch.