100 éves lett hazánk központi bankja! - Képes történelmi háttér

Régi adósságunk 

A független nemzeti bank létrehozását, mint hazánk szuverenitásának egyik legfontosabb szimbólumát a márciusi ifjak már az 1848-as forradalomban meghirdetett 12 pontban követelték. A pénzügyeket szabályozó és felügyelő önálló Magyar Nemzeti Bank azonban sokkal később válhatott a nemzeti egység egyik legjelentősebb intézményévé: erre egészen 1924-ig kellett várni. 

Az MNB jelentőségét mutatja, hogy az intézmény 3 születésnappal büszkélkedhet, mindhárom apropót ad az ünneplésre.

• 1924. április 26-án lépett hatályba a Magyar Nemzeti Bank létrehozásáról szóló törvény,
• 1924. május 24-én tartotta meg a jegybankot tulajdonló részvénytársaság az alakuló közgyűlését,
• 1924. június 24-én pedig ténylegesen is megkezdődött Magyarország központi bankjának működése.

Popovics Sándor, az MNB első elnöke

Kimerevített történelmi pillanat

1924 tavaszán e három esemény megörökítésétől volt hangos a sajtó. Lapozzunk most bele a Friss Újság 1924. május 25-i számába, aminek segítségével belehelyezkedhetünk az alakuló közgyűlés hangulatába.

Évtizedeken keresztül elkeseredett harc folyt az önálló magyar jegybankért, ma végre nagy ünnepség keretében megalakult az ország függetlenségének ez a rég követelt biztosítéka, mely, sajnos, most csak egy megcsonkított és tönkretett országnak tehet szolgálatokat. Reméljük, hogy az új jegybank segítségével sikerül az ország újjáépítése, amelyhez az első lépés pénzünk értékének állandósítása

– összegez a tudósító. 

 A Friss Újságból az is kiderül, hogy délelőtt 10 órára volt kitűzve a jegybank alakuló közgyűlése a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. „Már az utcán meglátszott, hogy nem mindennapi eseményről van szó, autók és díszes fogatok tömege állott a máskor oly elhagyott Akadémia előtt. Bent a teremben gazdasági életünk minden számottevő szereplője jelen volt”.

A Friss újság korabeli lapszáma, mely hírt ad az MNB megalakulásáról

Korányi Frigyes pénzügyminiszter a helyszínen történelmi jelentőségűnek nyilvánította az MNB megalakulását. „Én is tudom, ahogy mindenki tudja, hogy ez a reorganizáció nem fog egyszerre s nem fog simán menni, de szilárd meggyőződésem, hogy egy jobb jövő derengését jelenti ez az első lépés. Ezután a pénzügyminiszter bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökévé Popovics Sándort nevezi ki.

Egy épület

Az MNB jelentőségét székházának robusztussága is érzékelteti. Sétáljunk el ehhez Budapesten a Szabadság térre. Az ingatlan, mely az MNB előtt az Osztrák-Magyar Bank budapesti fiókintézetének főhadiszállása volt – a történelmi-urbanisztikai séták közkedvelt megállóhelye. A tekintélyt parancsoló ingatlan, – mely 1902 és 1905 között Alpár Ignác tervei alapján, neobarokk stílusban készült – jelenleg felújítás alatt áll.

Az MNB székháza ma is dominálja a Szabadság teret

Míg az épület külső megjelenésében 1905 óta változatlan, a II. világháború után a beltér műemléki értékei értelmetlen károkat szenvedtek. Később födémbeépítés tizedelte meg a légteret, s ez csak szűk és sötét irodákat létrehozását tette lehetővé. A belső udvart befedték, a nyitott loggiákat megszüntették, Róth Miksa világhírű üvegablakait elfedték. 

A felújítást indokolta az is, hogy a ház műszakilag sosem esett át komplett felújításon, csak állapotfenntartó munkálatokon, így 2021. októberében egy átfogó, mindenre kiterjedő műemlék-rekonstrukció vette kezdetét. Ennek részeként helyreállítják az épületen keletkezett építő- és képzőművészeti károkat, visszaadva ezzel a világviszonylatban is egyedi szépségű műemlék épület eredeti pompáját, ami így egy korszerű, energiatakarékos irodaépületet formájában születhet újjá. 

Postapalota

Városi sétánk következő állomása a krisztinavárosi Postapalota, melyben az MNB numizmatikai gyűjteménynek is helyet adó Pénzmúzeum, valamint az MNB Felügyeleti Központja található. Az épület rekonstrukciója 2023-ban nívódíjat kapott. 

A helyreállítás a Postapalota esetén is maximálisan megfelelt a műemléki elveknek. Az épület külső tömege és sziluettje nem változott, a homlokzatot az eredeti állapotnak megfelelően állították helyre, de közben az épületen belül funkcióbővítő fejlesztés is megvalósult.

Ez alatt az élményalapú oktatási térként megjelenő Pénzmúzeum, illetve turisztikai attrakcióként a Pénzmúzeum Panoráma Terasz kilátója értendő. Mindkettő ingyenesen látogatható, így az épület atmoszféráját nemcsak az itt dolgozók, de a múzeum látogatói, a Panoráma teraszra kíváncsiak is megtapasztalhatják.

Belülről is érdemes szemrevételezni az épületet.

A Pénzmúzeumban a 2400 négyzetméteres élménytérben 58 lenyűgöző installáció és közel 2000 műtárgy várja a látogatókat, nem mellesleg itt található az ország második legjelentősebb érmegyűjteménye.

Az érdeklődők a helyszínen interaktív módon ismerkedhetnek meg gazdasági folyamatokkal, fogalmakkal, és pénztörténeti érdekességekkel. Az attrakciók között a legkedveltebb a saját arcképes bankjegytervezés-és nyomtatás, az aranyrúd-emelés, a trezor-nyitás, a tőzsdejáték, illetve a Pénzmúzeum robotjaival történő találkozás. 

A Pénzmúzeumnak is helyet adó épületet Sándy Gyula tervezte

Az ország egyik legfiatalabb múzeuma hamar a közönség kedvencévé vált: a 2. születésnapon – 2024.március 15-én – már a 200 ezredik látogató is átlépte a küszöböt. 

Aki fontolgatja, annak érdemes mostanra időzítenie a látogatást. Ma nyílik meg a Pénzmúzeum új időszaki kiállítása, ami a 100 éves Nemzeti Bank történetét mutatja be. Ha valakit nem csak a kiállítások érdekelnek, akkor javasoljuk a csütörtöki napokat: ekkor tekinthető meg az Aranyvonat legendája című dokumentum-játékfilm.

Az MNB megbízására forgatott többszörösen díjnyertes film megtörtént esetet dolgoz fel. Azt, amikor a II. világháborúban, a német megszállás idején a Magyar Nemzeti Bank dolgozói krimibe illő körülmények között, az Aranyvonaton menekítették ki és helyezték biztonságba az ország aranykészletét.

Váljunk gyűjtővé!

És ha már szó esett az érmegyűjteményről, a Pénzmúzeum Kávézója fölött megtekinthetők az MNB legújabb emlékérme-kibocsátásai is. Mint ismeretes, a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzérmék kibocsátásával tiszteleg a magyar történelem, kultúra, tudomány és művészet nagyjainak nevezetes évfordulói, jeles hazai és nemzetközi események előtt.

A vitrint megcsodálva az ember könnyen kedvet kap a gyűjtéshez.

Egy gyűjtemény megalapozását érdemes a hazai forgalmi pénzek rendszerezésével kezdeni, évjáratra, típusokra, vagy éremsorokra bontva, majd kiterjeszthető a gyűjtés akár a külföldi kibocsátásokra, vagy éppen az emlékérmékre.

Mindazonáltal jó kezdés lehet beszerezni egyet az MNB centenáriumára kibocsátott emlékérméből, amelynek külalakja és kibocsátásának dátuma egyelőre nem ismert, de ünnepi kiadás lévén nagy várakozás előzi meg.

Az csak sejthető, hogy a tétel a hármas születésnap valamely dátumán kerül forgalomba.