Befutottak a kamatdöntés elemzői kommentárjai: Még sokáig maradhat a 6,5 százalékos szint
HírekA Monetáris Tanács a márciusi kamatmeghatározó ülésén sem változtatott az irányadó kamatokon. A jegybanki alapkamat továbbra is 6,50 százalékon áll. A kamatfolyosó két széle szintén változatlan maradt – 5,50, illetve 7,50 százalékon. A döntés nem okozott semmilyen meglepetést, megfelelt a széles körű elemzői konszenzusnak - vélik banki elemzők.
A Monetáris Tanács állásfoglalásának publikálásával párhuzamosan Varga Mihály, a jegybank frissen hivatalba lépett új elnöke ismertette a döntés hátterét. A helyzet értékelése – nem meglepő módon - az inflációval indult.
E szerint az inflációs pálya az idei évben a korábban vártnál magasabban alakul, a cél elérése későbbre tolódik, ezért a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt és az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat.
A Magyar Nemzeti Bank új elnöke ismertette a csütörtökön megjelenő, legfrissebb Inflációs Jelentés legfontosabb megállapításait, köztük az új előrejelzéseket is.
A magyar gazdaság teljesítménye 2025-ben várhatóan 1,9–2,9 százalékkal emelkedik, míg 2026-ban 3,7–4,7 százalékkal, 2027-ben pedig 2,8–3,8 százalékkal bővül tovább a jegybank várakozása szerint.
Az MNB előrejelzése szerint idén éves átlagban 4,5–5,1 százalék közötti infláció várható, míg 2026-ban 2,9–3,9 százalék között, 2027-ben pedig 2,5–3,5 százalék között alakul a fogyasztóiár-index.
A Monetáris Tanács előretekintő iránymutatása:
A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs pálya az idei évben a korábban vártnál magasabban alakul, a cél elérése későbbre tolódik. A felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják.
A keddi döntés, közlemény és kommentárok alapján sok újdonságot nem találunk - írja Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
A jegybank új, megemelt előrejelzései továbbra is optimisták akár a növekedést, akár az inflációs számokat vesszük tekintetbe mind a mi várakozásunkkal, mind a széleskörű piaci prognózisokkal összevetve.Az alapkamat csökkentésére egyelőre nincs kilátás, ugyanakkor fenntartjuk a korábbi álláspontunkat, miszerint az év második felében – párhuzamosan a nagy és régiós jegybankok vélelmezett lépéseivel – egy-két alkalommal sor kerülhet a monetáris kondíciók itthoni lazítására is.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője szerint nagy csodára azonban nem lehetett számítani, hiszen a mostani inflációs helyzetben az MNB-nek nincs mozgástere a monetáris kondíciók lazítására.A jegybanki politika folytonosságát hivatott hangsúlyozni, hogy a kamatkondíciókat tartalmazó dokumentumot Varga Mihály mellett Virág Barnabás alelnök is aláírta (eddig nem szerepet rajta aláírás) – az előző hónapokban is ő fejtette ki a jegybanki vezetés szakmai véleményét az inflációs folyamatokról és a monetáris politikáról.
Varga Mihály a kamatdöntést követő tájékoztatón hangsúlyozta a szigorú monetáris politika fontosságát. Ennek célja az új vezetés hitelességének megalapozása, a piac bizalmának elnyerése. A fő üzenetek tehát nem változtak: az új jegybanki vezetés a szigorú monetáris politika fontosságát és a kamatszint tartós változatlanságát hangsúlyozta.Az új jegybanki előrejelzésben az inflációs várakozásokat a jegybank felfelé húzta, idénre a 3,3-4,1 százalékos sávból a 4,5-5,1 százalékos sávba emelkedett, míg a GDP-növekedési várakozás a 2,6-3,6 százalékos sávból az 1,9-2,9 százalékos sávba csökkent – azaz a jegybank nagyobb inflációt és ezzel párhuzamosan kisebb növekedést vár.
Ez az inflációs pálya várakozásaimnál minimálisan alacsonyabb (itt persze kérdés az árrés-stopok inflációs hatása és kivezetésének ideje), de a jegybanki vezetés is a felfelé mutató kockázatokat hangsúlyozta.
Várakozásaim szerint az alapkamat az év végéig a mostani 6,5 százalékos szinten marad, azaz az inflációs adatok miatt nem nyílik lehetőség lazításra, de a korábbinál valamivel erősebb forintárfolyam szigorítást sem kényszerít ki. Ebből a szempontból ugyanakkor meghatározó lesz a nemzetközi kamatkörnyezet alakulása, valamint hazánk kockázati megítélésének változása.
Ezek mellett a beérkező inflációs adatok lesznek azok, amelyek meghatározzák, hogy amikor az MNB legközelebb módosít a kamatkondíciókon, akkor az szigorítás vagy lazítás lesz.
Talán a lazítás tűnik valószínűbbnek, de ez már várhatóan nem az idei év eseménye lesz
- írja Regős Gábor.
Az MNB Monetáris Tanácsa keddi kamat-meghatározó ülésén a várakozásokkal összhangban nem módosította irányadó kamatát,
miközben a kommunikáció -szintén nem meglepő módon- szigorú maradt. A döntés egyhangú volt, az előretekintő iránymutatás szerint az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten marad.
Összességében a forintra nehezedő nyomás -legalábbis átmenetileg- enyhült, ez azonban biztosan nem ellensúlyozza a bizonytalan külső hangulatot és a romló hazai inflációs kilátásokat.
A mérleg nyelve továbbra is az óvatos, fegyelmezett, szigorú monetáris politika irányába billen. Az év első felében így nem várunk kamatcsökkentést. Azt azonban továbbra sem zárjuk ki, hogy -amennyiben adott minden feltétel- az év második felében lejjebb ereszkedik az alapkamat. Ehhez azonban stabil külső környezet, stabil forint árfolyam és az inflációs kilátások érdemi javulása szükséges. Alapforgatókönyvünk év végére 5,75%-os alapkamatot tartalmaz.
A kilátásokat övező bizonytalanságok azonban nem elhanyagolhatóak, az alapelőrejelzéshez képest felfele és lefele mutató kockázatokat is azonosíthatunk.
