Bekeményített a kormány az elszállt építőanyagárak ügyében

Bár nagyot, közel 20 százalékot emelkedett az építőipar teljesítménye éves összehasonlításban, ezen belül egyrészt a nagy állami építkezéseknél látszódik némi visszaesés, ami egyértelműen az alapanyag-ellátás akadozásával és a megemelkedett árakkal magyarázható. Erről számolt be Gyutai Csaba kormánymegbízott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Építésgazdálkodási Kollégiumának ülésén.

A GDP mintegy 10 százalékát kitevő - vagyis az autóipari szaktorral egy kategóriában lévő - építésgazdaság az év végére érheti el a 2019 év végi szintet, vagyis a járvány előtti teljesítményt - mondta a kormánymegbízott, aki a drágulások elleni intézkedési csomag részleteit ismertette.

Kiemelte: rendelés van bőven, az épületek építése terén erős a bővülés,

a legnagyobb gond a nagyberuházásoknál (például út- és hídépítések, nagyobb gyárbővítések, stb.) tapasztalható, amelyek egy jelentős része állami hozzájárulással készül.

Itt a nagyobb mennyiség-igény miatt sokkal jobban érződnek a kapacitási és ellátási láncolat hiányosságai.

Gyutai Csaba egyébként régi motorosként, az Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft. (ÉMI) ügyvezető igazgatójaként kapta meg nemrég a feladatot, hogy kormánymegbízottként koordinálja az építőanyagok ellátási láncolatának biztosítását és a több termék esetében is 2-5-szörös áremelkedést próbálja kordában tartani.

A legnagyobb hiány a szálas szigetelőanyagoknál, fa- és fűrészáruknál, vas- és acéltermékekből alakult ki aszektor szereplőinek visszajelzései szerint.

Az eddig jól beváló intézkedések között az alábbiakat emelte ki a kormánymegbízott:

1. A stratégiai jelentőségű építőipari termékek kivitele regisztrációhoz kötött. Ahol az állam nem engedi a kivitelt, él az elővásárlási és vételi jogával. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül zajlik azoknak az áruknak a megvásárlása, amelyet nem engednek ki az országból. Itt az állam vállalja, hogy a szerződéses árat kifizeti az eladó részére.
2. Az építkezéseknél kulcsfontosságú kavicsra, homokra, kőre, cementre és több más termékekre 90 százalékos bányajáradékot vetettek kiTermékenként meghatározott hatósági ár feletti eladási ár után ezt az extraadót kell megfizetnie az eladónak, így próbálják a kétszeres, de akár ötszörös áremelkedést kordában tartani.
3. Aki rendelkezik bányászati joggal, de nem él vele, és nem kezdi el a kitermelést egy éven belül, annak törlik a jogát, és másnak adják át, így szeretnének több nyersanyaghoz jutni.
4. Az EKÁER rendszerbe 92 új terméket tettek be, ezek útját követik, megakadályozva az engedély nélküli exportot. Az intézkedés tovább fehéríti az ágazatot, és csökkenti a visszaélések számát.
5. A Külgazdasági és Külügyminisztérium próbál a hazánkban hiánynak számító építőipari termékekből (például fa- és fűrészáruból) külföldön vásárolni.Ilyen piac lehet például Fehéroroszország és Törökország, azonban számolni kell azzal, hogy a szállítási költségek nagyon magasak, és tovább drágítják az amúgy is emelt árat.
6. A visszaélések elkerülése érdekében a korábbinál jóval több építőipari ellenőrzést végez a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is.
7. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium oldalán bevezettek egy internetes platformot, ahol lehet jelezni, milyen alapanyagokból tapasztalnak hiányt a szektor szereplői.

Az intézkedések egyelőre szeptember végéig szólnak, de meghosszabíthatóak, ha nem sikerül javulást elérni. A drágulások ugyanis részben nemzetközi hatásnak tulajdoníthatóak, ezekről a piacokról pedig egyelőre nem látni, mikor rendeződhetnek.