Béremelés, nyugdíjemelés, milliárdos programok: nagy változásokat jelentett be a kormány
HírekA szociális dolgozók kétlépcsős béremeléséről, a megváltozott munkaképességűek ellátásának 10 százalékos növeléséről, a javítóintézetek fejlesztéséről és a gyermekvédelmi rendszerbe való visszakerüléséről, valamint egy új környezetvédelmi szuperhatóság létrehozásáról és a dohány- és a kaszinókoncessziók radikális átalakításának terveiről is beszámolt a miniszterelnök a kormány előző napi döntéseit ismertető csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
A szociális ágazat dolgozói összesen 25 százalékos béremelésre számíthatnak. A kormány két lépcsőben hajtaná végre az emelést:
az első október közepén, a második 2027. január 1-jén érkezhet,
melynek pontos összegeiről rövidesen dönt a kabinet.
Jelentősen emelkedik a megváltozott munkaképességűek ellátása is: ezek összege 10 százalékkal nő, a 65 év felettiek minimumellátását pedig 120 ezer forintra emelik. A változás mintegy 238 ezer embert érinthet. Ennél is nagyobb arányú emelés jön a minimálnyugdíjnál: a jelenlegi 28 500 forintról 120 ezer forintra nőhet 2027-től.
A gyermekvédelmi rendszer is jelentős többletforráshoz jut.
Négy javítóintézet októbertől ismét a gyermekvédelmi rendszer része lesz, fejlesztésükre 3 milliárd forintot biztosítanak.
A kormány ezen felül további 10 milliárd forintos költségvetési forrást helyezne a gyermekvédelembe, és egymilliárd forintos kezdőösszeggel kártalanítási alapot is létrehozna.
Új adósságkezelési tanácsadást is indítanak november 20-tól. A Családi Csődvédelmi Szolgálat szakemberei a fizetési nehézségekkel küzdőknek segítenek majd például a bankokkal való egyeztetésben, átütemezésben vagy fizetési halasztásban. A szolgáltatás évente 3-4 ezer embernek nyújthat segítséget.
Ötmilliárdos bírság jöhet a nagyvállalatoknak
A kormány 2027-től új, országos környezetvédelmi főhatóság létrehozását tervezi.
Az intézmény az akkumulátorgyártás és más, jelentős környezeti terheléssel járó iparágak ellenőrzésében is nagyobb szerepet kapna.
A legsúlyosabb környezetvédelmi jogsértések esetén 5 milliárd forintra emelnék a bírság maximumát, a nagyvállalatoknál pedig bevezetnék a „három csapás” elvét.
Ha egy cég öt éven belül harmadszor sérti meg a szabályokat, a bírság legalább éves nettó árbevételének 0,5 százaléka lenne.
A hulladékgazdálkodási rendszert is átalakítanák. A kormány szerint a MOHU működése és a magyar újrahasznosítási teljesítmény is komoly problémákat mutat. A kabinet számításai szerint a vállalt uniós célok teljesítésével 2027-re akár 90 milliárd forinttal csökkenthetők lennének a közkiadások.
Több tízmilliárdot költenének fásításra
Országos erdőtelepítési és fásítási program indulhat, amelyre 2030-ig több tízmilliárd forintot fordítana a kormány. Több millió új fa ültetését és több száz hektár új erdő létrehozását tervezik, emellett a meglévő idős fák megmentésére és az invazív fajok visszaszorítására is jutna pénz.
A tűzifa árát is igyekeznek kordában tartani.
Az áfa 27-ről 5 százalékra csökkentése mellett az állami erdőgazdaságok által értékesített tűzifa árát januári szinten rögzítik.
A szociális tűzifa program keretét pedig 5 milliárdról 10 milliárd forintra emelik.
Átalakítanák a koncessziókat és az egészségügyi kamarai rendszert
A kabinet megszüntetné a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának koncessziókkal kapcsolatos jogosítványait, és hosszabb távon magát a hatóságot is felszámolná.
A dohány- és kaszinókoncessziók rendszerét „radikálisan” átalakítanák.
A dohánykereskedelem esetében a teljes államosítás lehetőségét is felvetette a kormányfő, az ebből származó többletbevételt pedig az egészségügyre fordítanák.
A kormány emellett visszaállítaná az orvosok kötelező kamarai tagságát, ezzel ismét megerősítve a Magyar Orvosi Kamara köztestületi jogosultságait.
A kabinet további tervei között szerepel a büntetőeljárások felgyorsítása és a végrehajtási rendszer teljes államosításának előkészítése is.
A gazdasági és szociális intézkedések mellett a kormány az energiaszektort és a biztonságpolitikát érintő döntésekről is beszámolt: a kabinet szerint a Paksi Atomerőmű működését biztosítja a megépített fenékküszöb, miközben Magyarország növeli szerepvállalását a bosznia-hercegovinai EUFOR-misszióban.