Bőven van tartalék, ha bármi történne a Barátság kőolajvezetékkel

Az Európai Unió kőolajtermékeinek 97%-a importból származik. Az Oroszországból érkező import aránya 2021-ben 25,9% volt, míg 2022 első felében 27,7%-ra ugrott, míg végül az év második felében a tengeri szállításokra december 5-től életbe léptetett szankciók következtében egyelőre csak mérsékelten, 21,3%-ig mérséklődött - írja az Oeconomus Gazdaságkutató.

Az Európai Bizottság adatai szerint 2019-ben az Oroszországból az EU vezetéken érkező kőolajforgalom teljes kőolajimportjának 4-8%-át tette ki, és Lengyelország, Németország, Magyarország, Szlovákia és Csehország finomítóit látta el.

Azzal együtt, hogy az Oroszországból érkező származó import 2023-ban drasztikusan, 8% alá is csökkenhet, közvetítőkön, például Indiából, Törökországból vagy Kínából érkező finomított kőolajtermékeken keresztül eljut Európába.

Magyarország esetében a kőolajimport arány az uniós átlagnál kedvezőbb, 90% volt 2021-ben. Az import 58%-a érkezett Ukrajnán keresztül 2020-as adatok szerint. A fennmaradó hányad az Adria vezetéken keresztül érkezett. Eközben Szlovákiaban a hazánkénál is lényegesen jelentősebb a kitettség a Barátság kőolajvezeték forgalmának, 96%-ban importálta Ukrajnán keresztül a nyersanyagot.

Érdemes látni azt is, hogy mivel a kőolaj Ukrajnán keresztül érkezik, így keleti szomszédunk részesül tranzitdíjból a szállítások után. Idén is sor került már a díj megemelésére. 2022-ben 51%-kal nőtt a díj, amit 2023-ban ismételt drágulás követett. 2023 április elsején Ukrajna megduplázta a szállítási díjakat. Az idei év során várhatóan nem ez volt az utolsó emelés, júniusban és augusztusban ismét módosulhatnak a szállítási feltételek. 2021-ben – még a jelentős emelések előtt – a kőolaj tranzitból Ukrajna 127 millió dollárt keresett.

Mi a Barátság kőolajvezeték lehetséges alternatívája?

Az 1978 óta létező Adria vezetéken keresztül a horvátországi Krk szigetén lévő Omisalj kikötőjébe befutó tankerhajókból származó kőolaj érkezik hazánkba. A vezeték 10 millió tonnás kapacitása akár a hazai szükségletek fedezésére elegendő lenne, de összeköttetésben áll Csehországgal és Szlovákiával, amelyek szintén annak igénybevételére szorulhatnak az orosz import kiesésével.

A vezeték tengeri összeköttetése azt jelenti, hogy a világ bármely tájáról érkezhet szállítmány. Már jelenleg is üzemel, viszont kapacitását tovább kellene bővíteni, ha teljes mértékben ki kell váltani a közép-európai orosz importot.

Az Adria vezeték kapcsán ráadásul több nehézség is felmerült. A horvát partner rendkívül magas tranzitdíjszabása az elmúlt időszakban is okozott nehézséget. Ez a magas díjszabás már a kezdetektől jellemző, meghaladta az orosz, illetve korábban szovjet alternatívánát. 

E tényező és a helyi geopolitikai feszültségek, vagyis balkáni háborúk miatt 1990-es és 2007 között a vezetéken keresztül történő szállítások szüneteltek.

A MOL az elmúlt évtizedben már 200 millió eurót költött a diverzifikációra. Ugyanis nem csupán a vezetékek kiépítésére van szükség, hanem arra is, hogy az Oroszországból érkező ún. uráli típustól eltérő nyersanyagot is fel tudjon dolgozni. A további átalakulás még nagyobb költségekkel járhat, akár 500 millió dollárt is kitehet az összeg. Emellett az átalakulás 3-4 évet is igénybe vehet. Ugyanakkor a magyar olajtársaság – a geopolitikai kockázatok miatt – készül arra is, ha ennél kevesebb ideje maradna a módosításokra.

Az ellátás biztonság érdekében és a Nemzetközi Energiaügynökség elvárásainak megfelelően Magyarországnak legalább 90 napos kőolajtartalékkal kell rendelkeznie. Ez szintén védőhálót jelent a hazai ellátásbiztonság szempontjából.

Az orosz kőolaj ára 2022-ben rendre 20-30%-kal is elmaradt a nyugati típusú, amerikai vagy norvég termékektől. Érdemes látni azt is, hogy árkülönbség az orosz-ukrán háború kirobbanása után kialakult, még a szankciók bevezetése előtt. 2023 elején már kétszeres különbség is tapasztalható volt közöttük, míg az elmúlt időszakban csökkent az árak közötti differencia - olvasható az elemzésben.