Brexit: Kína járt jól, felére esett a brit élelmiszerexport Európába

Tavaly december 31-én véget ért. Ugyanebben az időpontban megszűnt a brit tagság az EU egységes belső piacán és vámuniójában is.

Az FDF felmérése szerint az idei első negyedévben 47 százalékkal volt alacsonyabb az uniós piacokra exportált brit élelmiszer- és italfélék értéke, mint a tavalyi azonos időszakban.

A szervezet pénteki kimutatása szerint a brit élelmiszer- és italszektor kivitele csaknem az összes EU-tagországban jelentősen visszaesett.Az Írországba irányuló kivitel több mint kétharmadával, a német, a spanyol és az olasz piacokra exportált élelmiszer- és italfélék értéke több mint a felével csökkent az idei első negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz mérve.

A legnagyobb értékben exportált tíz brit élelmiszer- és italáruféleség közül a whisky értékesítése 32,3 százalékkal, a csokoládé kivitele 36,9 százalékkal, a tejtermékeké több mint 90 százalékkal, a sajtféléké kétharmadával zuhant az Európai Unió piacain.

Az EU-ból érkező import is csökkent, összességében 10 százalékkal, de az átlagon belül a zöldségfélék behozatala 13,9 százalékkal, a boroké 20 százalékkal, a gyümölcsféléké 15,7 százalékkal esett vissza.

Az FDF kimutatása szerint a brit élelmiszer- és italexport 55 százaléka most már az EU-n kívüli piacokra irányul, és különösen Kelet-Ázsiában erősödik a kereslet a minőségi brit élelmiszerek és italfélék iránt.

A szektor Kínába irányuló exportja éves összevetésben 28,2 százalékkal, a japán export 6,2 százalékkal, a Dél-Koreába exportált brit élelmiszer- és italáruk értéke 18,5 százalékkal emelkedett.

Dominic Goudie, a brit Élelmiszer- és Italszövetség külkereskedelmi részlegének igazgatója ugyanakkor a pénteki negyedéves kimutatáshoz fűzött nyilatkozatában közölte: mindez egybevetve kétmilliárd font (830 milliárd forint) exportkiesést jelent eddig az ágazatnak.

Goudie szerint ez katasztrofális mértékű exportveszteség, és világosan jelzi, hogy a brit termelőknek mekkora veszteségekre kell felkészülniük hosszabb távon az EU-val folytatott kétoldalú kereskedelem elé emelkedő új korlátok miatt.

Nagy-Britannia és az Európai Unió teljes kétoldalú kereskedelmének értéke a hivatalos statisztika szerint tavaly - vagyis még az átmeneti időszak érvényességi ideje alatt - 668 milliárd font (csaknem 280 ezer milliárd forint) volt.

Az 1246 oldalas megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely százszázalékos vámliberalizációt - vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet - biztosít Nagy-Britannia és az EU kétoldalú áruforgalmában.

E megállapodás sem küszöböli ki azonban a kereskedelmet terhelő adminisztratív kötelezettségeket: a brit exportőröknek egyebek mellett vámáru-nyilatkozatokat és eredetigazolásokat kell mellékelniük szállítmányaikhoz, és ezeket az uniós beléptető pontokon ellenőrzik.

Ez jelentős költségterhet és komoly szállítási késedelmeket okoz.

A brit statisztikai hivatal (ONS) kimutatása szerint például a tengeri eredetű élelmiszerek Franciaországba irányuló skóciai exportja az átmeneti időszak lejárta óta szállítmányonként három napig tart, jóllehet korábban egy nap alatt célba értek ezek az exporttételek.

A brit adó- és vámhivatal (HMRC) becslése szerint a vámáru-nyilatkozatok kitöltése évente 15 milliárd fontjába (több mint 6200 milliárd forint) kerül az uniós exportban érintett 245 ezer brit vállalatnak.