Brutális kockázat: a magyar gazdaság belerokkan, ha Oroszország elzárja a gázcsapot

Vlagyimir Dzhabarov orosz szenátor a fenyegetést azután fogalmazta meg, hogy a magyar Külügyminisztérium bejelentette, tíz orosz diplomatát utasít ki az országból. Az orosz Szövetségi Tanács Nemzetközi Ügyek Bizottságának első alelnöke szerint a magyar hatóságok döntésének „kellemetlen következményei” lehetnek Budapest számára, beleértve a Török Áramlaton keresztüli orosz gázszállítások csökkentését vagy akár teljes megszüntetését is. Bár a helyzet váza nem azonos azzal, az orosz gáz lehetséges elzárásának következményei miatt mégis érdemes lehet feleleveníteni, mi történt 2022 tavaszán. Bulgária akkor megtapasztalta, milyen következményekkel járhat, amikor Moszkva elzárja a gázcsapokat. Magyarország számára pedig a kitettség jóval nagyobb annál az orosz gáz irányába, mint Bulgáriának akkor volt - írja a VG.hu.Az FGSZ Földgázszállító Zrt. adatai szerint Magyarország gázellátása teljesen független az ukrajnai tranzittól. A társaság 2024-ben bemutatott tízéves fejlesztési terve is azt mutatja, hogy megszűnt az ukrán tranzittól való függőség. A Gazprom 2021. október 1-jén állította le az Ukrajnán keresztül Magyarország felé irányuló tranzitot, miután Magyarország új, hosszú távú gázvásárlási szerződést kötött Oroszországgal. Azóta az orosz gáz döntő része a Török Áramlat vezetéken, Szerbián keresztül érkezik Magyarországra. Épp ez mutatja azt, Magyarország nem vált függetlenné magától az energiahordozótól, sőt, azóta komolyan támaszkodnak lényegében valamennyi szektorban az orosz gázra.

Magyarország teljes földgázfelhasználása 2025-ben 8,9 milliárd köbméter volt, ami mintegy 4 százalékos növekedést jelentett 2024-hez képest. A belföldi kitermelés meghaladta az 1,6 milliárd köbmétert, vagyis ez a mennyiség csak a hazai fogyasztás körülbelül 18–20 százalékát fedezte. Magyarország emellett jelentős regionális gázelosztó központtá vált, amiben fontos szerepe van a föld alatti gáztárolási kapacitásoknak is.

Nem orosz eredetű gáz Ausztria, Szlovákia, Románia és Horvátország felől is érkezik az országba (például a horvátországi Krk LNG-terminálon keresztül vásárolt cseppfolyósított földgáz, illetve az azeri gáz), ezek a mennyiségek azonban eltörpülnek az orosz bázisú import mellett.

Ráadásul a nyugati és déli irányból érkező gáz egy része nem is Magyarországon marad, hanem kereskedelmi céllal továbbmegy a környező országokba (a közelmúltban még Ukrajna felé is bonyolódott tranzit, ám az ukrán beszerzés most már inkább a szlovák és a lengyel forrásokra támaszkodik). A Török Áramlat ezért Magyarország első számú gázellátási útvonala.

Komoly kockázat lép be

Az Oroszországból érkező vezetékes gáz Szerbián keresztül, a kiskundorozsmai belépési ponton jut be az országba. A Gazprommal kötött, 2036-ig érvényes hosszú távú szerződés alapján évente garantáltan 4,5 milliárd köbméter gáz érkezik ezen az útvonalon. Ebbe a helyzetbe vastagon beleszól az, hogy az EU-s döntés nyomán 2027-ig minden országnak le kell válnia az orosz gázról, ez ellen Magyarország Szlovákiával együtt ugyan fellebbezett, de valójában egyelőre még nem tudni, mi lesz az ügy kifutása.

Mindenesetre a földgáz jelentőségét az adatok mutatják: a Magyarországon 2022-ig a földgáz volt az energiamix legnagyobb eleme. Azóta az olaj került az első helyre, de 2023-ban még így is a földgáz adta az energiamix 32 százalékát.A magyarországi földgázfogyasztás szerkezete miatt egy esetleges orosz gázstop különösen érzékenyen érintené az országot.

A fogyasztás szerkezetének körülbelül 35 százaléka a lakossághoz, 30-35 százaléka a gazdasági szektorhoz kapcsolódik, míg a fennmaradó részt az energetikai szektor használja fel. Vagyis a Török Áramlaton érkező orosz gáz tartós kiesése nem pusztán ipari vagy energetikai problémát jelentene: közvetlenül érintené a háztartások ellátását is.

Bulgáriától tanulni kell

Bulgária példája azért különösen érdekes, mert az ország 2022-ben hasonló helyzetbe került, amikor Oroszország leállította a gázszállításokat. Érdemes részleteiben feleleveníteni, mi történt akkor, mert pár évvel azután már több félreértés lengi körül az akkori bolgár–orosz csörtét.

Induljunk ki abból, hogy Bulgáriában a földgáz részesedése az energiamixből 2022-ben mintegy 14 százalék volt, 2023-ra pedig 12,9 százalékra csökkent. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint a 2000–2023 közötti időszakban összességében 26 százalékkal esett vissza a földgáz részesedése. A bolgár energiamix azóta tovább változott: 2024 szeptembere és 2025 augusztusa között az ország villamosenergia-fogyasztásának több mint kétharmada, 67,27 százaléka alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból származott.

A nukleáris energia mintegy 40,38 százalékkal járult hozzá az ország villamosenergia-ellátásához. A napenergia 16,52, a szélenergia 3,44, a vízenergia pedig 6,47 százalékot képviselt. A fosszilis energiahordozók részesedése 32,73 százalék volt. Ezen belül a szén 27,6 százalékot, a földgáz pedig mindössze 5,13 százalékot tett ki - ez fontos különbség Magyarországhoz képest. Miközben Bulgáriában a földgáz szerepe már 2022-ben is csekélyebb volt, azóta pedig tovább mérséklődött, Magyarországon továbbra is az egyik legfontosabb energiahordozó. Épp az mutatja, hogy komolyan kell venni az orosz üzenetet, hogy a mérsékeltebb kitettség ellenére a 2022-es orosz gázstop komoly sokkot okozott a bolgároknál.

Bulgária jelentős szárazföldi földgázkészletekkel rendelkezik, de a szabályozási környezet miatt a kitermelés csak tengeri területeken engedélyezett. Az ország ezért jelentős importra szorul. A 2022-es energiaválság előtt a bolgár gázszükséglet több mint 90 százalékát Oroszországból importálták a Török Áramlaton keresztül, egy tízéves szerződés keretében. Ez a szerződés 2022 végén lejárt, és az ukrajnai orosz invázió miatt nem hosszabbították meg.

Bulgária az LNG-vásárlások növelésével próbálta pótolni a kieső orosz mennyiségeket, a következmények azonban így is súlyosak voltak, az akkori bolgár kormánynak komoly kommunikációs invázióval kellett hűteni az ellátás miatti aggodalmakat.

A bolgár fél szerint egyébként az oroszok szegték meg a megállapodást, mert a Bulgargaz teljesítette az érvényes szerződésben vállalt kötelezettségeit, beleértve az előre fizetést is. Szófia akkor azt is hangsúlyozta, hogy a szerződés alapján a fizetésnek amerikai dollárban kellett történnie. Az orosz fél rubelben történő fizetésre vonatkozó követelése a bolgár kormány szerint sértette a szerződést és jelentős kockázatokat jelentett Bulgária számára.

A bolgár kormány attól tartott, hogy az új fizetési konstrukcióval elveszítheti az ellenőrzést a tranzakció felett, miközben nem volt egyértelmű, milyen árfolyamot alkalmaznának. Így fennállt annak a veszélye, hogy Bulgária úgy fizet a gázért, hogy közben nem kapja meg azt, miközben álláspontjuk szerint az ukrajnai háború közepette Oroszország politikai és gazdasági fegyverként használta a földgázt.

A gázszállítások tényleges leállítására 2022 áprilisában került sor, míg Bulgária tömeges orosz diplomáciai kiutasítást csak később, 2022 júniusában hajtotta végre: az akkor hazaküldött 70 diplomata azóta is történelmi nagyságú számot jelent az egyszerre végrehajtott kiutasítások történetében.

Bulgária később, 2024-ben 400 millió eurós választottbírósági pert indított a Gazprom ellen. A 2022-es bolgár gázleállásnál nem önmagában a Gazprom leállítása okozta az összes gazdasági kárt, mert közben az ukrajnai háború, az energia- és élelmiszerárak általános emelkedése is erősen hatott. Ettől függetlenül a bolgár példa jól mutatja, hogy

egy orosz gázstopnak akkor is komoly gazdasági ára van, ha sikerül gyorsan alternatív forrásokat találni. 

A legfontosabb különbség a kiváltandó mennyiség:

Bulgáriának a 2022-es válságban mintegy 3 milliárd köbméter gázt kellett pótolnia. Ebből az azeri szerződések körülbelül 1 milliárd köbmétert, illetve néhány LNG-szállítmányt viszonylag gyorsan lehetett alternatív forrásként bevonni. Magyarországnak egy teljes orosz gázleállás esetén ennek nagyjából másfélszeresét kellene kiváltania. Ráadásul Magyarország földrajzi helyzete is nehezíti a gyors alkalmazkodást. Tengerpart híján az ország nem tud közvetlenül LNG-t importálni, hanem a környező országok infrastruktúrájára és tranzitkészségére támaszkodik. Összességében ha Moszkva egy diplomáciai konfliktus miatt valóban korlátozná vagy leállítaná a Török Áramlatot, annak hatása közvetlenül megjelenhetne a magyar ipar és a lakossági energiaellátás oldalán.