Budapest Global Dialogue: A globális párbeszéd új dimenziója
Hírek
SAJTÓKÖZLEMÉNY
Budapest Global Dialogue: A globális párbeszéd új dimenziója
A Magyar Külügyi Intézet (MKI) és az Observer Research Foundation (ORF) közös szervezésében valósult meg a Budapest Global Dialogue rendezvény, amelynek célja, hogy erős intézményi kapcsolatokat építsen a Globális Dél szereplőivel, különös figyelemmel a dél- és délkelet-ázsiai régiókra.
A rendezvény keretében Magyarország arra törekszik, hogy a Globális Dél hangját közvetítse a nyugati világ és az Európai Unió felé, továbbá aktívan részt vegyen az új világrend kialakulásában.
Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke kiemelte, hogy a Budapest Global Dialogue az első globális párbeszéd igénye mentén jött létre, mely egy új, feltörekvő világrendről szóló beszélgetést kezdeményez.Hozzátette, hogy az elmúlt nyolc év tapasztalatai világossá tették, hogy a populizmus és a nemzeti szuverenitás iránti vágy egyre erősödik, és fontos kérdés, hogy miként kapcsolódnak egymáshoz a világ országai a mai globális politikai és gazdasági környezetben.
Samir Saran, az Observer Research Foundation elnöke hangsúlyozta, hogy a Budapest Global Dialogue különleges esemény, amely az indiai és magyar szellemi műhelyek közös beszélgetésére épít. A 2024-es és 2025-ös jövőbeli eseményekről szóló eszmecseréken túl a rendezvény célja, hogy a változó geopolitikai helyzetben közös megoldásokat keressenek a résztvevő országok a mindannyiójukat érintő problémákra.Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a rendezvényen kifejtette, hogy Magyarország számára kiemelt fontosságú a nemzeti konzervatív értékek hangsúlyozása, valamint a családok védelme.
Kiemelte, hogy 2025 egy új korszak kezdetét jelzi, amelyben a neoliberalizmus, mint a globalizációs modell fenntarthatóságának kérdése kerül előtérbe.
Az elkövetkező években a szuverenitás, a különböző kormányzási struktúrák és társadalmi modellek közötti verseny fog dominálni, mindeközben az országok megpróbálnak együttműködni a globális kihívások kezelésében.
A nemzetközi politikai helyzet és biztonsági kihívások napjainkban egyre bonyolultabbá válnak, különösen a Közel-Keleten és Európában. Max Abrahms és Velina Tchakarova – a közelmúlt fontos eseményeit és azok hatásait vizsgálták beszédükben, különös figyelmet szentelve Izrael, Szíria és az Egyesült Államok külpolitikájának.
Max Abrahms, biztonságpolitikai szakértő és professzor szerint a 2023. október 7-i Hamász támadás olyan taktikai megközelítést alkalmazott, amely célja a lehető legnagyobb hatás elérése volt.
Abrahms rávilágított arra is, hogy a válaszlépés – Izrael szétzúzó hadművelete – hatékonyságát és sikerét részben az izraeli terrorelhárítás elkötelezettsége biztosította.
Izrael története nagyon sikeres volt ezen a téren, de mindig ott vannak a nem triviális költségek, amelyeket mérlegelni kell. A nemzetközi közvélemény szerepe kulcsfontosságú
– fogalmazott Abrahms.
A szíriai konfliktus kapcsán Abrams megemlítette, hogy a lázadó HTS (Hay’at Tahrir al-Sham) sikeresen elfoglalta Damaszkuszt, ugyanakkor más politikai megközelítést alkalmazott a Hamásszal szemben. A HTS igyekezett mérsékeltebbnek feltüntetni magát, míg a Hamász erőteljesebb fellépést alkalmazott, amely végül nem hozta meg a várt eredményeket.Velina Tchakarova, a nemzetközi kapcsolatok szakértője, a változó globális politikai környezetet és az USA–Európa közötti viszonyt elemezte.
A kapcsolatok átalakulása és a régi eszközök új környezetben való alkalmazása új kihívások elé állítják a vezető politikai szereplőket. Az európai intézmények átalakulása nagy hatással lesz a jövőbeli politikai döntéshozatalra
– mondta Tchakarova.
Tchakarova szerint a jövőbeli politikai megközelítésekben a „trilemma” – az ipar, a versenyképesség és a biztonság közötti egyensúly megtalálása – Európa számára különösen fontos kérdés lesz. „Európának kompromisszumokat kell kötnie ezek között, miközben megfogalmazza saját stratégiai céljait” – tette hozzá.
A Közel-Kelet és Európa jelenlegi politikai és biztonsági kihívásai világosan mutatják, hogy a világpolitikában a régi és új megközelítések egyaránt szerepet kapnak. Az Egyesült Államok tranzakciós külpolitikája, amely a legjobb stratégiai lépéseket próbálja megtalálni, új dinamikákat indíthat el, míg Európa a saját intézményi reformjainak és biztonsági kérdéseinek kezelése során új kompromisszumokat kényszerül kötni.
Ez a globális politikai átalakulás és a geopolitikai változások hatással lesznek a jövőbeli nemzetközi kapcsolatokra és a biztonsági helyzetek kezelésére egyaránt
A Budapest Global Dialogue rendezvény célja, hogy a globális dél és a nyugati világ közötti párbeszédet erősítse, és lehetőséget adjon a különböző regionális megközelítések és megoldások megvitatására. Budapest, mint a keleti és nyugati világ, valamint az északi és déli országok közötti kereszteződés, ideális helyszíne volt ennek a párbeszédnek.
A Budapest Global Dialogue a jövőben is folytatni kívánja az ilyen típusú diskurzust, hogy elősegítse a nemzetközi közösség közös megértését és a globális problémák hatékony megoldását.
