Csalódás az új inflációs adat

Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.
A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8%-kal nőttek - írja a KSH.

Az előző évhez képest az élelmiszerek ára 42,6%-kal emelkedett, ezen belül a leginkább a tojásé (74,0%), a tejtermékeké (72,8%), a vaj és vajkrémé (68%), a kenyéré (67%)az édesipari lisztesárué (66,2%), a sajté (60,6%), a száraztésztáé (53,9%), a tejé (50,4%) és a péksüteményeké (48,0%). A termékcsoporton belül a liszt (9,7%) és az étolaj (3,9%) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A háztartási energia 43,1%-kal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 62,8, a tűzifa 55,9, a palackos gáz 51,6, az elektromos energia 27,6%-kal.

A tartós fogyasztási cikkekért 11,2, ezen belül az új személygépkocsikért 20,7, a fűtő- és főzőberendezésekért 19,6, a konyha- és egyéb bútorokért 18,9, a szobabútorokért 16,7%-kal kellett többet fizetni.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 19,7, ezen belül a szeszes italok 27,4%-kal drágultak. Az állateledelek ára 62,3, a mosó- és tisztítószereké 35,8, a testápolási cikkeké 28,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,9%-kal nőtt. A járműüzemanyagok 26,9%-kal drágultak.

A szolgáltatások díja 13,0%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 35,7, a sport- és múzeumi belépők 27,7, az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 26,4, a belföldi üdülés, illetve a járműjavítás és -karbantartás egyaránt 24,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,6%-kal került többe.

Az előző hónaphoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,8%-kal nőttek.

Az élelmiszerek 1,5%-kal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 6,1, a kávé 5,1, az alkoholmentes üdítőitalok 4,5, a büféáruk, illetve a csokoládé, kakaó egyaránt 2,6, az éttermi étkezés 1,6%-kal. A sajt 3,7, a vaj, vajkrém 3,1, a száraztészta 2,3, a péksütemények 1,2, a tej 0,8%-kal olcsóbb lett.

A háztartási energia ára 3,8%-kal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 8,7%-kal kellett kevesebbet fizetni.

A járműüzemanyagok ára 2,6%-kal csökkent. Az állateledelek 7,0, a mosó- és tisztítószerek 2,1, a virág és dísznövény 1,9%-kal többe került. A szolgáltatások átlagosan 1,9%-kal drágultak, ezen belül a telefon- és internetszolgáltatások 8,4, a tv-előfizetések 6,5, a taxi 4,6, a belföldi üdülés 3,2, a testápolási szolgáltatások 2,1%-kal.

A maginfláció 25,7 százalék, a nyugdíjasokat érintő infláció 26,7 százalék volt márciusban.

Az euróövezetben az infláció 6,9 százalék volt márciusban, a legnagyobb drágulást (15-17%) továbbra is a balti államokban mérték, a régióban Szlovákiában 14,8 százalék volt a drágulás üteme.

Az MNB inflációs jelentése szerint a hazai fogyasztóiár-index várhatóan enyhén mérséklődik a következő hónapokban, majd az év második felében felgyorsul a dezinflációs folyamat.

2023 folyamán egyre markánsabban jelentkezik

• a szigorú monetáris politika,
• a csökkenő globális nyersanyagárak és
• a mérséklődő hazai fogyasztás árleszorító hatása.

A magyar infláció az év végére egyszámjegyű lehet.

Az infláció lassulásához belső tényezők is jelentősen hozzájárulnak.

A jegybank szerint a szigorú monetáris kondíciók egyre szélesebb körben fejtik ki dezinflációs hatásukat, az infláció érdemi lassulását okozva. Az árak emelkedéséhez a vállalatok árazási gyakorlata is széles körben hozzájárult, ami a vállalati profitok jelentős emelkedésében is tetten érhető.

A belső kereslet csökkenése szűkíti a vállalatok árazási mozgásterét, miközben a Gazdasági Versenyhivatal aktív fellépése is az egyre fegyelmezettebb árazási magatartás irányába hat.

A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024-ben tér vissza a jegybanki
toleranciasávba.

Az infláció 2023-ban 15,0–19,5, 2024-ben 3,0–5,0, 2025-ben pedig 2,5–3,5 százalék között alakulhat az MNB szerint.