Milyen gyorsan csökkenhet az infláció? Van egy fontos tényező, amivel kevesen számolnak

Ma Európában Magyarországon a legmagasabb az infláció, ami még hónapokig tarthat. Megszűnt a korábbi optimizmus, hogy hamarosan csökken, az megszűnt és az inflációs várakozások beépültek a hétköznapokba - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társasági szakmai fórumán, ahol az uniós rekordernek számító magyarországi infláció kialakulásáról és a várható inflációs folyamatokról esett szó.

Nem háborús inflációként indult

- Az alapvető ok, a posztkovid sokkszerű hatása utáni a gazdasági élet helyreállításánál meggyengült a kínálat, hirtelen megnőtt a kereslet 2021 elejétől, ami természetes infláció gerjesztő helyzetet eredményezett - mondta Halmai Péter Széchenyi-díjas akadémikus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára;

Kiemelte: az energia, a fémek, a mezőgazdasági termékek, az alkatrész hiány, a szállítási költségek emelkedése alapvető. Ehhez jött a háborús sokk. Azóta az energiapiac normalizálódott, a földgáz ára a háborús szint alatt van, de így is a régi ár háromszorosa.

Mint mondta, tartósnak látszik az árcsökkenés hatása, annál is inkább, mert a kőolaj ára is 80 dollár körül alakul, sőt, az orosz olaj még olcsóbb. A sokk múlóban van, de ennek más okai is vannak.

Fogyasztási oldalról, az energia felhasználás szerkezete megváltozott, komoly takarékossági intézkedések léptek életbe, a kínálati oldal javult,  a zöld energia felhasználás emelkedett, régi erőműveket újra indítottak, emelkedett az LNG felhasználás, stb. Az élelmiszer ár is csökkenőben van, viszont a fémek ára tovább emelkedik. A külső piaci hatás szempontjából  az infláció mérséklődésének lehetősége fennáll.

"Magyarországon az inflációs várakozás pszichikai hatása jelentős. Az alapja az, hogy nem tudni, mikor lesz vége a háborúnak, lesz-e EU-s fejlesztési pénz, és kérdéses, hogy a miniszterelnök továbbra is kerékkötöje lesz e EU-s intézkedéseknek."

- Ezek olyan bizalmi tényezők, amelyek jónéhány százalékot emelhetnem az infláción

- mondta Danyi Pál ártörténész, árazási szakértő, egyetemi docens (BME).

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke kiemelte: három ország csoportban vizsgálták az európai országokat, hogy hogyan alakult az infláció, a különböző termékcsoportokban.

• a balti országokban 25 százalék volt a csúcs, most 20 százalék körüli az infláció,
• a kelet-közép-európai régióban 15 százalék a csúcs, kivéve Magyarországot, ahol most is 25 százalék körüli,
• a nyugat- és dél-európai régió országaiban 10 százalék volt a drágulási ütem csúcsa, most 8 százalék környékére mérséklődött az infláció.

Ugyanez az élelmiszer áraknál:

• balti országok esetében legfeljebb 30% 
• a régiós országokban maximum 30%, kivéve Magyarországot, ahol most is 50%
• Nyugat- és Dél-Európában maximum 20 százalék.

Palócz Éva kiemelte: látszik, hogy nagyon különböző az infláció Európában, de ennek oka a versenypiaci működési zavar és a piaci működés rugalmasságának hiánya a régiónkban.

Infláció alakulása Magyarországon 1992- 2023 január (%, forrás: KSH, tradingeconomics)

Profitnövekedés

Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésért és előrejelzésért felelős igazgatója hozzászólásában aláhúzta: a különböző mértékű infláció oka, hogy a különböző országokban más a fogyasztói kosár, és más az inflációs dinamika.

Magyarországon a régióval szemben az infláció 70 százalékát két termék kör határozza meg, az élelmiszer, és az üzemanyag. Kiemelte:Az élelmiszer gazdaság rosszul vizsgázott, 10 éve elképzelhetetlen volt, hogy a lengyel, vagy a román árú olcsóbb legyen Magyarországon a hazainál.  Tehát van egy strukturális, versenyképességi, termelékenységi probléma az agráriumban.

Tavaly az év első felében hasonló volt az infláció az környező országokéval, a külső okok közösek lévén.

Az év második felére a belső problémák miatt alakult magasan az infláció, de nem a költségnövekedés miatt, hanem a profit növelés miatt. Szerinte  a bérnövekedés mértéke nem okozott inflációt.

Arra a kérdésre, hogy a magyar infláció letörésére mennyire lesz hatással a nemzetközi környezet, vagy marad egy magasabb infláció Palócz Éva kifejtette: itthon óriási adóemelés volt a cégeknél, nyilván áthárították a fogyasztókra ahogy csak tudták. 

Tévedés ott adóztatni, ahol  a szektornak közvetlen hatása van a fogyasztói árra

- tette hozzá.

Halmai Péter szerint jelentős strukturális különbségek vannak az EU országaiban:

• a régiós országok iparának nagyobb az energia igénye
• a fogyasztói kosárban nagyobb százalékban van jelen az energia és az élelmiszer
• a maginflációban nagy a szolgáltatások aránya

Dányi Pál ártörténész megjegyezte, hogy hiába lesz egyszámjegyű az infláció év végére a csúszó átlag 20 százalék felett lesz. Ezért fontos mindig megjegyezni, hogy milyen inflációról beszélünk. Az éves infláció idén várhatóan 18 – 20 százalék lesz.

Miért nálunk a legmagasabb az infláció?

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői a magas drágulási ütem okai közül az alábbi tényezőket emelték ki:

• a választás előtti pénz kiáramlás, az óriási költekezés
• a forintárfolyam sokkszerű változása az energia válság hatására
• az adóemelések, az extraprofitadó bevezetése,
• az élelmiszer ellátásban az ársapkák okozta közvetett hatás a többi élelmiszer árra
• a hatósági árak bevezetése, ez az élelmiszer ügyben visszafelé sült el
• sőt tovább gyűrűzött a vendéglátásba is
• 2015 után egy állandóan növekvő GDP, ami tartósan felborítja az egyensúlyt
• a piaci torzulások
  • nem kielégítő versenyviszonyok
  • a hatósági árak bevezetése

Palócz Éva elmondta: az ársapka és az extraprofit adó kaotikus árviszonyokat teremtett, melynek következménye az lett, hogy a kis üzletek tönkrementek, a nagy hálózatok kibírták, végső soron a multik aránya csak nőtt.

Az intézkedés másik eredméye, hogy kaotikusak lettek az árak 2-3-szoros árkülönbségek vannak ugyanarra az árura.

Az eredmény, hogy magasan stabilizálódtak az árak.

Dányi Pál szerint az ársapka politikai, populista intézkedés, hatása 1 – 2 százalék, káros, szerepét a média túldimenzionálta, emellett épp az ársapka miatt a lakosság bespájzolt, irreális mennyiségek fogytak bizonyos élelmiszerekből.

Kulcsfontosságú a bizalom 

Az infláció pszihológiai hatásairól kifejtette:

• az ár - bér spirál könnyen kialakul
• az inflációt nem lehet csökkenteni reálbér növekedés mellett,
• már jól látszik, hogy a középosztály úgynevezett diszkreszcionális jövedelme (ami a rezsi kifizetés és az élelmiszer vásárlás után marad) csökken
• a szolgáltatások iránti kereslet csökken

Az elemzők szerint az infláció ragadós, nehéz lesz levinni, lassú lesz a kilábalás. Dányi Pál fontos tényezőnek nevezte a bizalmat, ami csodát művel, így törhették le a második világháború utáni hiperinflációt a forint bevezetésével.

A bizalom miatt is fontosnak tartja, hogy a forint árfolyam viszonylag stabil legyen, ami a kormány stabilitását is sugározza.

Halmai professzor szerint nem lesz gyors az átmenet, kulcsfontosságú, hogy a gazdaság politika szinkronba legyen a szereplők között. Mint mondta, az energia és munkaerőigényes fejlesztés téves gondolat Magyarországon.

Balatoni András kiemelte, hogy

• az MNB jól kezelte az elmúlt időszakban a helyzetet
• a Monetáris Tanács most egyensúlyt lát
• koordinált munka kell a meghatározó szereplők között.